Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / Önkormányzati Különszám
rülire csökkenteni, de itt is és a közelmúltban létesített Közép-békési Regionális Vízmű területén is meghaladja a koncentráció. Példaként említhető még Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, ahol korábban arzén problémát legfeljebb egy-két vízmű kútban jeleztek (keveréssel ezek vize is használható volt). Az új felmérés szerint 100 ezer körülire tehető a direktíva határértékét meghaladó arzéntartalommal érintettek száma. Ameddig a 30 p.g/1 -es határértéket kell csak teljesíteni, addig nagyságrenddel kisebb az érintettek száma. Előzetes becslés szerint 140 ezer lakos esetében kell sürgősen beavatkozni, hogy a ténylegesen fennálló kockázat csökkenthető legyen. A nitrát azok közé a komponensek közé tartozik, amelyeknél a határérték enyhébb lesz, az érintett létszám így csökken. Az 1997-es adatok szerint a magyar szabvány határérték túllépése 90 ezer főt érintett, míg az új direktíva esetében a felére lehet számítani. (Település-számban nem ilyen nagy a csökkenés, mert az 50 mg/1 alatti nitrát-tartalom főleg kis településeken fordul elő ). Az egészségügyi szempontból fontos paraméterek között szerepel a nitrit. Ennél a paraméternél az EU szintén komoly szigorítást hoz. Előzetes adatok szerint az érintett településszám 40, az érintett lakosságszám pedig 60 ezer fő. A természetes kémiai paraméterek közül a fluorid és a bór esetében jelent problémát a szigorítás. Az érintett lélekszám a fluoridnál 50, a bornál 100 ezer főre tehető. A bór esetében nehézséget jelent, hogy eltávolítására vonatkozóan technológia még nem ismert. A mikro-szennyezők tekintetében részletes felmérési adatokkal még nem rendelkezünk. Előzetes adatok szerint mind a nehézfémekre, mind a szerves mikro-szennyezőkre igaz az, hogy a sérülékeny vízbázisok vizében csak szórványosan fordulnak elő határértéket meghaladó mértékben. Ezek közöl egyedül a klórozási melléktermékként vizsgált kloroform kivétel, ahol a felszíni vízből előállított, vagy időszakosan erősen klórozott ( nagy humin tartalmú ) víznél fordul elő 30 pg/l-t meghaladó érték, a trihalometánok összegére vonatkozó 100 p.g/1-t azonban nem haladja meg. így ezen a téren helyzetünk kedvezőnek mondható. A rendszeresen nem vizsgált mikroszennyezőknél a végső szót csak ezután végzendő részletesebb felmérések után mondhatjuk ki. A meglévő adatok alapján valószínűsíthető, hogy a korábban említetteknél jóval kisebb lesz a határérték túllépések gyakorisága-A DIREKTÍVA ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS JELENLEGI HELYZET Az ivóvíz-minőségi direktíva átvétele elsőként a megfelelő jogi szabályok és előírások megalkotását jelenti. Ez munka folyamatban van és a vonatkozó előírások még ebben az évben elkészülnek. Azt, hogy milyen változásokat és feladatokat fog az új direktíva jelenteni a szolgáltatók részére röviden a következők szerint lehet összefoglalni ( általános szabályként a direktíva a következőket tartalmazza):- az ivóvíz legyen mentes a mikroorganizmusoktól, parazitáktól,- a határértékek vonatkozásában teljesítse a mellékletben megfogalmazott minimál-feltételeket, azoktól kevésbé szigorúbbak elfogadása nincs megengedve,- bizonyos, un. "indikátor" paraméterek mérését, mint folyamatos ellenőrzést előírja, de a határértékek ezekre csak irányadók,- a megfelelés helyeként a fogyasztás helyét kell érteni; itta szolgáltatói felelősség az átadási pontig tart, a házi vezetékben bekövetkező szennyezésre viszont a szolgáltató köteles a tulajdonos/használó figyelmét felhívni,- a vízminőség ellenőrzésére és gyakoriságára valamint az alkalmazott módszerekre pontos előírások vannak, melyek részben eltérnek a hazai gyakorlattól mind a paraméterek fajtájában, mind gyakoriságában illetve módszertanában. Az új direktíva hazai alkalmazhatóságához szükséges vizsgálatok részletes kidolgozása megkezdődött. Tekintve, hogy a fejlesztések finanszírozása a jelenlegi rendszerben a tulajdonosok (önkormányzat, állam ) feladata, a szolgáltatóknak elsősorban a minőség-ellenőrzés fejlesztésére, az adatszolgáltatásra, a fogyasztók tájékoztatására, valamint ( és ez a legfontosabb ) : a hálózat-karbantartás minőségének és hatékonyságának növelésére kell a figyelmet összpontosítani. Legsürgősebb feladat a hiányosságok feltárása, a szolgáltatott vízben a szabályozott paraméterek teljes körének "leltárszerű" ellenőrzése és javaslattétel a szükséges intézkedésekre a tulajdonosok felé. Megállapítható, hogy a viziközmű szolgáltatók szempontjából a csatlakozás elsősorban az üzemeltetési biztonság és minőség területén, illetve a széleskörű nyilvánosság bevezetése területén jelent megoldandó feladatot. A szakmai követelmények teljesítése mellett hosszú távon a rendszerek önfinanszírozását és a piaci folyamatok érvényesülését kell elérni ahhoz, hogy a magyar viziközmű szolgáltatás teljes mértékben EU konform lehessen. Ez a helyzet azonban csak jól felkészült üzemeltető szervezetekkel érhető el. Molnár Ferencné 13
