Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / Önkormányzati Különszám

AZ 1998. EV VÉGI ES AZ 1999. TAVASZI RENDKÍVÜLI ÁRVÍZ ÉS BELVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS TAPASZTALATAI A rendszerváltás előtt az állam a víz­kárelhárításban is erején felüli felada­tot vállalt. A belvízvédekezés, mint állami alapszolgáltatás tudatosodott a társadalomban. Napjaink egyik fontos feladata, hogy - az 1995. évi LVII. tör­vény és az arra épülő más jogszabály­oknak megfelelően - a védekezési fel­adatok és felelősség megosztására, a va­lós érdekviszonyok figyelembe vétele alapján, következetesen sor kerüljön. Ennek megfelelően a belvízvédelmi lé­tesítmények működtetése és az azokon való védekezés ellátása a következők szerint kell, hogy alakuljon:- a Vízgazdálkodási trv. által megne­vezett kizárólagos állami tulajdonú belvízvédelmi létesítmények a KHVM (vízügyi igazgatóságok),- a legfeljebb két település belvízel­vezetését biztosító létesítmények az önkormányzatok,- a nem kizárólagos állami tulajdonú (alsóbbrendű) létesítmények és a vízgazdálkodási társulatok,- a jól körülhatárolható érdekeltségi viszonyokat szolgáló (egycélú) léte­sítmények az adott gazdálkodó szer­vezet feladat és felelősségi körébe tartozzanak. Ezeket a gondolatokat előre bocsájtva a következőkben az 1998. évi őszi és az 1999. évi tavaszi ár és belvízvédelem tapasztalatai összegezzük. AZ 1998. NOVEMBERI RENDKÍ­VÜLI ÁRVÍZ Az árvíz kialakulása A Felső-Tisza és mellékfolyói kárpátal­jai és erdélyi vízgyűjtőterületére az 1998. október 30-át megelőző 48 órá­ban, területi átlagban 30-70 mm közöt­ti csapadék hullott. A hatására elinduló árhullám Tiszabecsnél október 30-án reggel 06 órakor érte el az I. fokú ké­szültség szintjét, majd a Tiszabecs-Zá­­hony közötti szakaszon III. fokú, Zalkod Dombrád-Tokaj között II. fokú, a Dombrád-Záhony közötti szakaszon II. fokút megközelítő vízszinteket eredmé­nyezett. A mellékfolyók közül a Túron III. fokú, míg a Krasznán I. fokú árvíz­­védelmi készültség elrendelésére volt szükség. Ezen első árhullám idején azonban beavatkozást igénylő árvízi je­lenséget nem észleltek. Néhány csapadékszegény nap után november 03-án a Kárpát-medencében újabb, az előzőnél is intenzívebb ciklon­tevékenység kezdődött. Hatására 03-án 10-40 mm, majd 04-én további 40-80 mm (helyenként 100-150 mm-t is elérő) eső zúdult a vízgyűjtőre. Több helyen e két napon 140-200 mm csapa­dékösszeget is mértek. Az előző esőzés­ből már telített talajra hulló csapadék szinte teljes egészében, gyorsan össze­gyülekezve érte el a Tisza medrét, rend­kívül heves vízállás emelkedést idézve elő a folyó külföldi szakaszán, ahol min­den eddiginél nagyobb árvizet produ­kált. Ukrajnában Rahónál és Técsőnél a tiszai vízállások nagyon rövid időn be­lül meghaladták az eddig mért legma­gasabb szintet, előrevetítve, hogy a magyar szakaszon is különösen nagy árhullámmal kell számolni. Árvízvédekezés November 3-án a hazai, Vásáros­­namény alatti szakaszon I.-II. fokú ár­­vízvédelmi készültség volt érvényben, a Tiszabecs-Vásárosnamény közötti sza­kaszon pedig közel telt medret talált maga előtt e heves árhullám. Tisza­becsnél, az ukrán határnál már 4-én hajnalban az előző árhullám utáni apa­dás megállt, és erőteljes áradás kezdődött. A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szomszédos ukrán és ro­mán vízügyi szervekkel. Ettől kezdve az információcsere a közös szabályzatok­ban megállapítottnál lényegesen na­gyobb gyakorisággal és bővebb tarta­lommal történt. A beérkező információk és a helyzet folyamatos elemzése alapján a vízügyi vezetés haladéktalanul megkezdte a fel­készülést egy jelentős árvíz fogadására. Budapesten megkezdte működését az Országos Műszaki Irányító Törzs. A vízügyi igazgatóság kezdeményezésére november 4-én éjfélre összehívták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Védel­mi Bizottságot és döntöttek a leg­sürgősebb feladatok azonnali végrehaj­tásáról. Az áradás intenzitására jellemző, hogy a tiszabecsi vízmércén 04-én 12.00 óra­kor a vízállás +102 cm volt, 05-én 24.00 órakor - tehát 36 óra elteltével - pedig már 708 cm-rel tetőzött az árhul­lám. Volt olyan periódus, amikor 2 óra alatt 68 cm-t emelkedett a vízszint. Az 1998. november 04-én 13.00 óráig rendelkezésre álló hidro-meteorológiai adatok - tényleges csapadékadatok, kül­földi áradó vízállások - alapján már előre jelezhető volt, hogy a Tisza­becsnél kialakuló árhullám meghalad­hatja az előző, 526 cm-rel tetőző árhul­lámot. Figyelemmel a minimális - 24-36 órás - időelőnyre 04-én délután 15.00 óra­kor a készültséget elrendelő vízszint alatti tiszabecsi vízállásnál I. fokú árvíz­­védelmi készültséget rendeltek el a Tiszabecs-Vásárosnamény közötti véd­vonalakra. A szakaszvédelem vezetők és a beosztottak azonnal kivonultak a véd­vonalra és megkezdték a felkészülést egy III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám kivédésére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat november 04-én 16.00 órakor kiadott 4

Next

/
Thumbnails
Contents