Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / Önkormányzati Különszám
AZ 1998. EV VÉGI ES AZ 1999. TAVASZI RENDKÍVÜLI ÁRVÍZ ÉS BELVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS TAPASZTALATAI A rendszerváltás előtt az állam a vízkárelhárításban is erején felüli feladatot vállalt. A belvízvédekezés, mint állami alapszolgáltatás tudatosodott a társadalomban. Napjaink egyik fontos feladata, hogy - az 1995. évi LVII. törvény és az arra épülő más jogszabályoknak megfelelően - a védekezési feladatok és felelősség megosztására, a valós érdekviszonyok figyelembe vétele alapján, következetesen sor kerüljön. Ennek megfelelően a belvízvédelmi létesítmények működtetése és az azokon való védekezés ellátása a következők szerint kell, hogy alakuljon:- a Vízgazdálkodási trv. által megnevezett kizárólagos állami tulajdonú belvízvédelmi létesítmények a KHVM (vízügyi igazgatóságok),- a legfeljebb két település belvízelvezetését biztosító létesítmények az önkormányzatok,- a nem kizárólagos állami tulajdonú (alsóbbrendű) létesítmények és a vízgazdálkodási társulatok,- a jól körülhatárolható érdekeltségi viszonyokat szolgáló (egycélú) létesítmények az adott gazdálkodó szervezet feladat és felelősségi körébe tartozzanak. Ezeket a gondolatokat előre bocsájtva a következőkben az 1998. évi őszi és az 1999. évi tavaszi ár és belvízvédelem tapasztalatai összegezzük. AZ 1998. NOVEMBERI RENDKÍVÜLI ÁRVÍZ Az árvíz kialakulása A Felső-Tisza és mellékfolyói kárpátaljai és erdélyi vízgyűjtőterületére az 1998. október 30-át megelőző 48 órában, területi átlagban 30-70 mm közötti csapadék hullott. A hatására elinduló árhullám Tiszabecsnél október 30-án reggel 06 órakor érte el az I. fokú készültség szintjét, majd a Tiszabecs-Záhony közötti szakaszon III. fokú, Zalkod Dombrád-Tokaj között II. fokú, a Dombrád-Záhony közötti szakaszon II. fokút megközelítő vízszinteket eredményezett. A mellékfolyók közül a Túron III. fokú, míg a Krasznán I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésére volt szükség. Ezen első árhullám idején azonban beavatkozást igénylő árvízi jelenséget nem észleltek. Néhány csapadékszegény nap után november 03-án a Kárpát-medencében újabb, az előzőnél is intenzívebb ciklontevékenység kezdődött. Hatására 03-án 10-40 mm, majd 04-én további 40-80 mm (helyenként 100-150 mm-t is elérő) eső zúdult a vízgyűjtőre. Több helyen e két napon 140-200 mm csapadékösszeget is mértek. Az előző esőzésből már telített talajra hulló csapadék szinte teljes egészében, gyorsan összegyülekezve érte el a Tisza medrét, rendkívül heves vízállás emelkedést idézve elő a folyó külföldi szakaszán, ahol minden eddiginél nagyobb árvizet produkált. Ukrajnában Rahónál és Técsőnél a tiszai vízállások nagyon rövid időn belül meghaladták az eddig mért legmagasabb szintet, előrevetítve, hogy a magyar szakaszon is különösen nagy árhullámmal kell számolni. Árvízvédekezés November 3-án a hazai, Vásárosnamény alatti szakaszon I.-II. fokú árvízvédelmi készültség volt érvényben, a Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszon pedig közel telt medret talált maga előtt e heves árhullám. Tiszabecsnél, az ukrán határnál már 4-én hajnalban az előző árhullám utáni apadás megállt, és erőteljes áradás kezdődött. A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szomszédos ukrán és román vízügyi szervekkel. Ettől kezdve az információcsere a közös szabályzatokban megállapítottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal és bővebb tartalommal történt. A beérkező információk és a helyzet folyamatos elemzése alapján a vízügyi vezetés haladéktalanul megkezdte a felkészülést egy jelentős árvíz fogadására. Budapesten megkezdte működését az Országos Műszaki Irányító Törzs. A vízügyi igazgatóság kezdeményezésére november 4-én éjfélre összehívták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Védelmi Bizottságot és döntöttek a legsürgősebb feladatok azonnali végrehajtásáról. Az áradás intenzitására jellemző, hogy a tiszabecsi vízmércén 04-én 12.00 órakor a vízállás +102 cm volt, 05-én 24.00 órakor - tehát 36 óra elteltével - pedig már 708 cm-rel tetőzött az árhullám. Volt olyan periódus, amikor 2 óra alatt 68 cm-t emelkedett a vízszint. Az 1998. november 04-én 13.00 óráig rendelkezésre álló hidro-meteorológiai adatok - tényleges csapadékadatok, külföldi áradó vízállások - alapján már előre jelezhető volt, hogy a Tiszabecsnél kialakuló árhullám meghaladhatja az előző, 526 cm-rel tetőző árhullámot. Figyelemmel a minimális - 24-36 órás - időelőnyre 04-én délután 15.00 órakor a készültséget elrendelő vízszint alatti tiszabecsi vízállásnál I. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Tiszabecs-Vásárosnamény közötti védvonalakra. A szakaszvédelem vezetők és a beosztottak azonnal kivonultak a védvonalra és megkezdték a felkészülést egy III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám kivédésére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat november 04-én 16.00 órakor kiadott 4
