Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám
TANULMÁNYÚTON FRANCIAORSZÁGBAN 1998. szeptember 14-18. között a franciaországi Limoges-ban került sor a francia Nemzetközi Vízügyi Hivatal által szervezett tanulmányútra, amelyet a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma és a Francia Köztársaság Nemzetközi Vízügyi Hivatal között kötött együttműködés alapján szerveztek meg. A Limoges-ban tartott szakmai továbbképzés a vízügyi adatok franciaországi kezelésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A tanulmányúton és továbbképzésen a következő témákat ismerhettük meg. A vízügyi adatokkal foglalkozó szervezetek és intézmények Franciaországban az adatigénylők és adatszolgáltatók között egyértelmű kapcsolati rendszert alakítottak ki: a Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági Minisztérium, az ország területét lefedő 6 vízügyi igazgatóság és a Francia Villamos Művek között e tárgyban 1992-ben keret-megállapodást fogadtak el. Az együttműködést szabályozó keret-megállapodás országos működtetője a Nemzetközi Vízügyi Főigazgatóság, amely felelős a megállapodás szereplői közötti együttműködés biztosításáért, a Nemzetközi Vízügyi Adatbank [BNDE] használhatóságáért, és az adatforgalmazás működtetésért (ezt a feladatot a vízügyi adatok hálózatán [RNDE] keresztül a Limoges-i központú adatbázis titkárság [SANDRE] látja el.) A titkárság feladata az, hogy fogalmi szótárakban félreérthetetlenül megfogalmazza az adatokkal kapcsolatos információkat. E szótárak logikus sorrendben vannak felosztva a különböző vízügyi adatok között. Adatszótárakat dolgoztak ki a- felszíni hidrometriáról- felszín alatti vizek piezómetriájáról- felszíni vizek minőségmérő állomásairól- felszíni vizekre vonatkozó adatok feldolgozásáról- felszíni vizekre vonatkozó adatok cseréjéről- felszíni vizek fiziko-kémiai és mikrobiológiai adatainak beszerzési, hozzáférési folyamatáról- felszíni vizek hidrobiológiái adatainak beszerzési, hozzáférési folyamatáról- visszavezetett használt vizek szennyező anyagainak követéséről- használt vizet visszavezető műtárgyakon végzett mérésekről- használt vizet visszavezető műtárgyak leírásáról Az adatszótárakat ún. témaközi (az adatfajtákat összekapcsoló) szótárak egészítik ki a- közreműködők adatféleségeiről- vízi élőlények osztályozásáról- adatokat jellemző paraméterekről- közigazgatási vonatkozásokról- hidrográfiai vonatkozásokról- adatcsere formátumról. Az adatbázisok tervezése Általános tervezési elv az adat tulajdonosának tisztázása, valamint az adat minősítése, a minőségért való felelősség egyértelműsítése, az adatokhoz való hozzáférhetőség tisztázása. A tervezés további szempontjai:- a projekt határainak kijelölése és a projekt management biztosítása- műszaki megvalósíthatóság- kimeneteli eredmények- minőségbiztosítás- alkalmazás. Az információs rendszer tervezésénél fő szempont az adat mérésének és az azzal való gazdálkodásnak valamint az adat felhasználásának különválasztása. Az adatbázis rendszerek működtetésének technikai feltételei. Az adatbázis működése Az információs rendszer működtetéséhez az Internetet használják. Mivel az adatok megjeleníthetősége szoros kapcsolatban van a földrajzi információs rendszerek alkalmazásával, ezért ehhez a Francia Földrajzi Intézet digitális térképeit vették alapul. A javításokat a vízügyi igazgatóságok végzik. A digitális térképek közreadása a vízügyi igazgatóságok és a Nemzeti Vízügyi Adatbank [BMDE] feladata. Mind a felszíni mind a felszín alatti vizek esetében a közreadás alapvető szoftvere az ARC/INFO. A tapasztalatcsere azt igazolta, hogy a magyar-francia informatikai együttműködés eredményei a VIHAR Informatikai projektben, a Magyar Hidrológiai Adatbázis [MAHAB] tervezésénél és a vízgazdálkodási nyilvántartással kapcsolatos informatikai feladatok megoldásánál egyaránt jól hasznosíthatók. Dr. Perger László Mérnökképzés a bajai Eötvös József Főiskolán A főiskola Műszaki Fakultásán államilag elismert és finanszírozott formában építőmérnöki és a környezetmérnöki szakokon folyik oktatás. Az építőmérnöki szakra jelentkezők • vízellátás-csatornázás, • víz- és környezetgazdálkodási informatika, • vízi-környezeti és • vízrendezés-vízhasznosítás szakirányok közül választhatnak. A környezetmérnöki szakon a preventív környezetvédelem műszaki feladatainak magas színvonalú megoldását sajátítják el a hallgatók, különös tekintettel a víz- és talajvédelemre. A végzett mérnökök a szaknak, illetve a szakiránynak megfelelő munkahelyeken (pl. víz- és csatornamű vállalatoknál, vízügyi és környezetvédelmi közigazgatási szervezeteknél, települési önkormányzatoknál, mérnöki irodáknál, építési vállalatoknál, vállalkozásoknál stb.) helyezkedhetnek el. A képzés levelező tagozatára is lehet jelentkezni, így a gyakorlatban dolgozó szakemberek - munka mellett - főiskolai végzettséget, mérnöki diplomát szerezhetnek. A felvételi eljárás döntően megegyezik a műszaki egyetemekre és főiskolákra vonatkozó közös szabályozással. Az idei évtől azonban a Fakultás felvételi rendje lehetővé teszi - meghatározott feltételek megléte esetén - a szakirányú technikusképesítő bizonyítvány minősítése alapján történő felvételt is. A felvételivel kapcsolatban további részletek a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 1999. kiadványban olvashatók, ill. az érdeklődők részére felvilágosítással szolgál a Fakultás Tanulmányi Csoportja: telefonon: (79) 326-344; telefaxon: (79) 322-763 vagy levélben: 6501 Baja, Pf. 107. Ezúton köszönjük mindazoknak a segítségét, akik az előző két évben a képzésünk feltételeinek javítását szolgáló alapítvány javára ajánlották személyi jövedelemadójuk 1 %-át. Kérjük, hogy az idei évben is éljenek a lehetőséggel, és támogassák az Alapítvány a Vízi és Környezeti Üzemmérnökképzés Fejlesztésére nevű alapítványt, melynek adószáma: 19047252-1-03 13
