Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 3. szám
biztosítani kell. Az egészséges ivóvíz és biztonságos szennyvízelvezetés joga - elérhető áron - minden állampolgárt megillet.-Biztosítják a hatékony vízkárelhárításhoz szükséges alaprendelkezéseket.-Továbbra is alapoznak a vízgazdálkodási társulatokra.- Az állami szerepvállalás csökkentésével a közvetlenül érdekeltek nagyobb költségviselésével számolnak. A vízügyi jog (jogalkotás) alapvető célja, hogy az szervesen épüljön be a magyar jogrendszerbe, hasznosítsa és vegye át a vízügyi jog bevált intézményeit és szabályait, és az Európai Unióhoz való csatlakozás, az integráció, a jogharmonizáció követelményeire is figyelemmel a kontinentális jogrendszerekhez tartozzon akként, hogy alapelve ne a tiltás, a büntetés legyen, hanem az állampolgárok önkéntes jogkövetésére épüljön. Ez akként érvényesül - főként a végrehajtási szabályoknál -, hogy e szabályok racionálisak, alkalmazhatóak legyenek. A vízügyi jog „fejlesztésének” fogalma két különböző tartalmú, de egyaránt céltudatos „ágazatépítő” magatartással értelmezhető. Jelenti egyrészt a vízügyi jogrendszer (a tárgyi jog) korszerűsítését, másrészt magába foglalja a vízügyi jogalkalmazás (a hatósági funkció) hatékonyságának a fokozását. A korszerűsítésnek tehát két közvetlen célja van:- A vízügyi jogot hozzá kell igazítani egyrészt a jelenleg létező hátteréhez és alapjaihoz, és helyre kell állítani a vízügyi jogviszonyokban - az időmúlással csökkenő pontosságú - tükrözését, másrészt, de nem utolsó sorban az Európai Közösség vízügyi politikájában megfogalmazott elvekhez, célokhoz, az Európai unió acquis-ához.- A vízügyi jogalkalmazás hatékonysága - a jogfejlesztés másik szükségszerű ága - a közhatalmi működés megjavítását, esetenként ha szükséges a formális átalakítását követeli meg. A legjobb jogrendszer is holt szellemi tőke marad, ha nem érvényesül az életben. Ha valóban hatékony vízügyi jogot akarunk, azt hatásosan kell alkalmazni. Ez pedig csakis a tárgyául szolgáló műszaki-gazdasági célok - a jogszabályokban megformált vízgazdálkodási akarat - konkretizált megvalósítása lehet. A mai helyzet jellemzését úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a vízgazdálkodás és környezete között, továbbá a vízgazdálkodáson belül, a munkamegosztási tagozódás egységei között, a fejlődés problémái egyre inkább konfliktusokban fejlődnek ki. A korábban nagyjából a nyugodt, egyenes vonalú erőhatások által meghatározott fejlődés helyett, az ellentétek feszülésébe kényszerülő fejlődés vált uralkodóvá. A vízgazdálkodásra és a vízügyre a konfliktushelyzetek lettek jellemzőek, sok tekintetben meghatározóak. Ezen hatások közül ki kell emelni:-a vízgazdálkodással szembeni társadalmi követelmények megnövekedését,-a tudományos-technikai fejlődés eredményeinek a kihívása, és ennek a vízgazdálkodás területén való alkalmazása,- a vízgazdálkodás és a vízjog alanyainak az a mennyiségi és minőségi változása, mely a nemzetgazdaság változásának következménye,- a környezethasználatok sokrétűbbé válása, megmaradása és ennek hatásai újfajta érdekérvényesítést követel meg a vízgazdálkodástól (Pl.: vízügyi felügyelet, nevezetesen az integrálódás, az integráció erősítését). A vízügyi jognak (jogalkotásnak) a vízgazdálkodás politikai céljainak megvalósítása érdekében a közeljövő kiemelt feladatai a következőek:-Az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében meg kell teremteni az Európai Unió acquis-a és a magyar jog harmonizációját, az EU vízügyi politikájának elvei és a magyar jogrendszer hagyományai alapján.- A vízgyűjtőkre szervezett, integrált szemléletű vízgazdálkodás követelményének szem előtt tartásával be kell fejezni a vízügyi joganyag megújítását.- Kiszámítható pénzügyi alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást. Rögzíteni kell - jogilag is - a költségvetés, az önkormányzat, az érdekeltek, az egyes alapok szerepét, határozottabban kell érvényesíteni a szennyező fizet elvet. Érdekelté kell tenni a nemzetgazdaság ágazatát a vízgazdálkodási politika végrehajtásában.- Az önkéntes jogkövetelés elvén épülő vízügyi jogi szabályozás mellett, következetessé és értendőbbé kell tenni a vízügyi hatósági engedélyezést, és felügyeleti tevékenységét.- Törvényi - jogszabályi - szinten rendezni kell a vizek, vízi létesítmények - különösen a víziközművek - tulajdonlási és működtetési kérdéseit. 3.3.3. A vízgazdálkodási politika megvalósításának egyéb eszközei Megkezdődött és folyamatos feladatot jelent a vízügyi műszaki szabályozási rendszer korszerűsítése az Európai Unióhoz csatlakozás érdekében. A korszerűsítés fő iránya az Európai Szabványügyi Szervezet (CEN) EN jelzetű szabványainak bevezetése a hazai sajátosságok figyelembe vételével. Az EN szabványok bevezetésénél az Európai Közösség vízügyi politikájának szellemében stratégiai elvként kell kezelni, hogy az Unió szintjén szabályozott beavatkozások mellett a hazai, speciális beavatkozások körét, részleteit is kidolgozzuk a műszaki szabályozási feladataink meghatározása során. A CEN tagság elnyerését követően aktív magyar részvétellel lehetőség nyílik érdekeink érvényesítésére az Unió szabványosítási tevékenységében. Célunk, hogy 2001-ig a vízügyi szakterületet érintő EN szabványok mintegy 80 %-át bevezessük. Ki kell emelni a az integrált vízgazdálkodás jelentőségét; a vízgyűjtő feltárást biztosító, a vizek mennyiségi, minőségi adatait szolgáltató egységes monitoring rendszer szükségességét. Meghatározó szempontként kezelni a vízgazdálkodási információs rendszer megfelelő működését. Elő kell irányozni információs rendszerek kialakítását a nemzetközi vízgyűjtőkön. Az észlelőhálózat műszaki felszereltségét lényegesen javítani kell. Az állomások kialakításakor figyelembe kell venni a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előírásait. Az észlelési adatok megbízhatóságát garantálni kell. Az egységes vízügyi információs rendszer részeként olyan adattároló, adatfeldolgozó és információ szolgáltató rendszert kell kialakítani, mely megfelel az Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és WMO szabványoknak és alapul szolgálhat az EU „Jelentési Kötelezettségek Irányelviben foglaltak teljesítéséhez. Az EU minőségbiztosítási elvei teljesen új helyzetet teremtenek mind a vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás, mind pedig a hagyományos vízgazdálkodási szakágazati munka területein. Ki kell alakítani és működtetni a minőségbiztosítási rendszereket a vízgazdálkodásban. A műszaki szabályozásnak valamennyi szinten folyamatosan kapcsolódnia kell az EU irányelvekhez, előírásokhoz. Foglalkozni kell a vízügyi ágazat szakemberutánpótlását biztosító oktatáspolitika kidolgozásával, a szervezet szakmai állományának folyamatos továbbképzésével és a szakember utánpótlás lehetőségeinek a megteremtésével. Biztosítani kell a társadalom minden csoportjának, az egyéneknek az információhoz való hozzáférés jogát. Ennek érdekében olyan információs rendszert kell (kidolgozni) üzemeltetni, mely az EU-ban rendszeresített technikai színvonalon egyszerre képes kiszolgálni az állami szervek és a társadalom egyéb szervezetei, továbbá a lakosság információigényét. * * * Magyarország vízgazdálkodásának nagyon komoly múltja van, amelyet sok kiemelkedő eredmény és nemzetközileg is ismert és elismert vízgazdálkodási szakember jellemez. A társadalom és a gazdaság nagyon sokat fejlődött és jelentős mértékben változott az elmúlt évtizedekben és években. Az új kihívásoknak csak a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket kihasználva lehet megfelelni. A nemzetközi eredmények figyelembe vétele, az EU vízgazdálkodási politikájához való csatlakozás, csak a világ és az EU vízgazdálkodási eredményeinek felhasználása lehet a fenntartható vízgazdálkodás kialakításának és megvalósításának az alapja. Ez nem csökkenti a hazai szakemberek eredményeinek a jelentőségét és a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításában betöltött szerepük fontosságát. 12
