Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
A Pátkai víztározó egyesített, túlfolyó-üzemi műtárgyának javítása A Velencei-tó vízgyűjtőjén elhelyezkedő, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság üzemeltetésében 1. kép történt üzembe helyezése óta feladatát meghibásodás nélkül biztosította. A Velencei-tó vízpótlása érdekében 1997. júliusában elvégzett 1,5 millió nP vízleeresztést követően augusztusban a tározó egyesített műtárgyánál meghibásodások jelentek meg a vasbetonszerkezetben (1. kép). A meghibásodás a vasbeton műtárgy bejáró hídját alátámasztó ferde tartó oszlopok és a túlfolyó-vízládát merevítő függőleges síkú lemezek találkozásánál jött létre. A vízfolyás szerinti jobb oldalon, mindkét ilyen szerkezet teljes keresztmetszetében eltörött (2. és 3. kép). A javítás tervezési és kivitelezési sorrendjét, amelyek végrehajtása 1997. október 13. és november 17. között megtörtént, az alábbiak szerint határoztuk meg: 1. Műtárgy vizsgálat a) állapotfelvétel, b) vasbetonszerkezet vizsgálata, c) statikai ellenőrzés, a megerősítés elvi meghatározása, statikai méretezése és megtervezése. 2. kép 2. A műtárgy teljes körű javításának elvi meghatározása, megtervezése. 3. Részletes technológiai tervek, utasítások elkészítése. 4. Kivitelezés végrehajtása: a) munkatér kialakítása, nyíltvíztartásos víztelenítése, b) munkaállványzat építése és a bejáró híd ideiglenes alátámasztása, c) a javítás és megerősítés végrehajtása, d) ideiglenes melléklétesítmények elbontása. A munkálatok végrehajtói: VITUKI Consult Rt. - fővállalkozó (la, lb, 2,3) METAL Kft. - alvállalkozó (le, 2) ISOPLAN Kft. - alvállalkozó (3,4b, 4c, 4d) SZABADEX Kft. - alvállakozó (4c - betonfúrás) Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - üzemeltető (3, 4a, 4d) A műtárgy vizsgálata során ultrahangos, roncsolásmentes beton szilárdság mérésre került sor, amelyet megkönnyített, hogy a szerkezet mindkét oldalról hozzáférhető. A beton szilárdság mérések közvetlen, átvilágításos módszerrel, PUNDIT hordozható, digitális kijelzésű készülékkel történtek. A mérési eredmények értékelése kimutatta, hogy a hídlábak betonszerkezete Cl 6, a bukó jobb oldali lemeze Cl 2, 3. kép a bejáró híd gerendája - a nagy szórás miatt - C8 nyomószilárdsági osztályba sorolható, amely értékek az utóbbi kivételével (В 140) kielégítik a tervezés idején előírt, akkori B200 betonra érvényes minőségi követelményeket. A vasalás vizsgálata kimutatta, hogy azokat nem a kiviteli tervnek megfelelő darabszámmal és pontossággal helyezték el. A statikai számítások a jelenlegi szerkezet ellenőrzésére terjedtek ki, a szabványokban előírt terhelések figyelembe vételével. A számítások azt mutatták ki, hogy a hídlábak vasalás nélkül is minden terhelést elviselnek, viszont jégterhelés esetén nyírásra tönkre mennek. A műtárgy javítás elvi megoldása: a töréseknél, valamint az épen maradt jobboldali hídlábak megfelelő helyein utólagos vasalás beépítésével a vasbeton teherviselő képességének visszaállítása, a hídlábak és a vízláda függőleges fala közötti kapcsolat sarokmerevvé tétele, húzásra és nyomásra egyaránt igénybevehető rúd beépítésével. A kivitelezés végrehajtásának elkezdése előtt az ideiglenes melléklétesítmények (35 kV energia kiépítése és biztosítása, tartalék-áramfejlesztő, légkompresszor, munkaállvány, aládúcolás anyagai, hőmérsékletet tartó berendezés, vízszint alatti munkatér lehatárolása) kiépítésére volt szükség (4. kép). A tározó felé eső törött lábnál a javítás, ahol a repedés a tározó mesterségesen süllyesztett vízszintje alatt 50 cm-rel fejeződött be, 140 cm magas vízoszlop melletti nyíltvíz tartását igényelte. A beton javítása a gáthoz közelebbi hídlábnál 6, a tározótér felé esőnél 12, gyémántfúróval készített 28 mm-es furatba (mely furatok 40 cm mélységbe 4. kép hatoltak be a kapcsolódó ép szerkezetbe), В 60/40 minőségű 22 mm acélbetétek elhelyezésével történt, a törés alatti részben Sikadur 42 kiöntő habarcsba, a törés felettiben Sikadur 31 műgyanta habarcsba ágyazva. Magát a törést kellő tisztítás után kívülről Sikadur 31 műgyanta habarccsal zárták le. Megszilárdulása után az erőátadó javító anyag zsaluzatának szerepét töltötte be és kívülről megfelelő felületet adott. A törésnél keletkezett hézagot Sikadur 52 mod. műgyanta injektálásával töltötték ki, amely megszilárdulása után az igénybevételek felvételére alkalmassá vált. A hídlábak közé, a bukóéi szintje fölé épített merevítő rúd szerkezeti felépítése: külső felületen korrózióvédelemmel ellátott, 218 mm, 16 mm falvastagságú, A 35 minőségű acélcsőbe helyezett 24 mmes, végein M 24 menettel ellátott A 50-es acélminőségű vonórúd. A védőcső és a vonórúd közötti teret Sika Grout 210 duzzadó cementtel készült, folyós, finomszerkezetű habarccsal légmentesen töltötték ki. A habarcs megszilárdulása után a vonórúd megfeszítésére került sor. A külső acélcső egymaga képes a keletkező nyomóerő felvételére. Tekintettel az időjárás hőmérsékleti viszonyaira, valamint az alkalmazott anyagok hőérzékenységére, a javítás idején különös gondot kellett fordítani a 5. kép szerkezetek kellő időtartamú és hőmérsékletű temperál ására. A műtárgy javítás utáni képe az 5. képen látható. Az állapotfelvétel, tervezés, kivitelezés együttesen 4,7 millió forintba került. A műtárgy javításában résztvevő szervezetek szoros együttműködése tette lehetővé a rövid átfutási időt és azt, hogy a tél beállta előtt a munkák befejeződjenek. Varsa Endre - Schenk Gábor (A fotókat Varsa Endre készítette) 6
