Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
AZ ÉLETCIKLUS-ELEMZÉS A VÍZELLÁTÁSTÓL A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSIG A piacgazdasági viszonyok között megváltozik az állampolgárok és a fogyasztók helyzete. Egyre inkább megkövetelhetik, hogy jó minőségű terméket kapjanak a kifizetett árért és jó minőségű államigazgatást, közszolgálatot a kifizetett adóért. A modern ipari államokban a kormányok különleges erőfeszítéseket tesznek a nemzeti minőségpolitikájuk (a minőségbiztosítás) meghatározására és a megvalósításhoz szükséges feltételek megteremtésére. A magyar kormányzati minőségpolitika vízgazdálkodási vonatkozásainak fő végrehajtója a vízügyi igazgatási szervezet. A vízgazdálkodás tárgya a víz, következésképpen a jó minőségű termék, ebben az esetben a víz kell, hogy legyen. A jó minőségű állami-közszolgálati feladatvégzés pedig a társadalom vízzel, illetve a vízgazdálkodással kapcsolatos nagyon sokféle igényének közmegelégedésre történő kielégítését kell, hogy jelentse. A vízügyi igazgatási szervezet - felismerve a minőségbiztosítás fontosságát a vízgazdálkodásban - elhatározta, hogy feltárja a minőségügy helyzetét és feladatait, majd minőségügyi koncepciót illetve programjavaslatot dolgoz ki a KHVM illetve az OVF feladat- és hatáskörébe tartozó területekre. Jóllehet a megközelítési módszer - a termékbiztosítás láncolata - újszerű feladat, de a vízgazdálkodásnak a kérdést, illetőleg a szabályozást nem kell az origótól kezdeni, mert már a vízügyi szolgálatban már korábban léteztek és ma is léteznek szabványok, szabályzatok, alkalmassági engedélyezési eljárások, amelyek sok tekintetben ma is korszerű és megőrzendő minőségtanúsító műszaki-szakmai értéket képviselnek. Az elmúlt néhány évben sok fontos esemény történt hazánkban a minőségügy területén, sorra születtek az ide vonatkozó törvények: a termékfelelősségről (1993. évi X. törvény), a nemzeti szabványosításról (1995. évi XXVIII. törvény), az akkreditálásról (1995. évi XXIX. törvény). A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény nyomán született 234/96. sz. Kormányrendelet rögzítette az OVF és a vízügyi igazgatóságok jogállását és feladatait a műszaki szabályozásban. Megkezdődött tehát a közelítés az EU jogrendjéhez és megszülettek az EU konform szabványosítás és akkreditálás törvényi és intézményi alapjai. A minőségbiztosítás nemzetközi ISO 9000 és ISO 14000 szabályai Magyarországon is hatályba léptek (MSZ EN ISO előtéttel), elterjedőben vannak és a felhasználóiknak egyre magasabb elismertséget biztosítanak. A fentiek megfelelő alapot és időszerűséget adnak a vízgazdálkodás minőségpolitikájának részleteiben való kidolgozásához. 1996- ban megkezdődött az új elveknek megfelelő vízügyi minőségbiztosítási feladatok előkészítése is. MINŐSÉGI MENEDZSMENT RENDSZER A Minőségi Menedzsment Rendszer (Quality Management System - QMS - ISO 9000) célja, hogy a rendszert alkalmazó cég, hivatal, laboratórium stb. megfeleljen azoknak az elvárásoknak, melyeket az érdekelt felek (felhasználók, megrendelők, hatóságok, tulajdonosok, cégvezetés stb.) megfogalmaznak és igényelnek, illetőleg tanúsítanak. A vezetés mindenkori törekvése úgy irányítani az intézmény működését, hogy folyamatosan fennálljon az összhang a vevői, megrendelői, a társadalmi, az önkormányzati, a lakossági és a munkavállalói elvárások, valamint a gazdaságossági megfontolások között. Ezen összhang megteremtéséhez járul hozzá az a nemzetközi szabványosítási tevékenység, amelynek célja, hogy rendszerszemléletű keretet biztosítson a cégek hatékony működéséhez. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1987-től adta ki a minőségügyi rendszerrel kapcsolatos ISO 9000-es szabványcsaládot. Az ISO 9000-es szabványcsaládot a világon több, mint 90 nemzet honosította, köztük Magyarország is. Az ISO 9000-es szabványokat önkéntesen alkalmazzák. Egyetlen szervezetnek sem kötelező ezen szabványok alkalmazása, kivéve, ha kormányok vagy más szabályozó hatóságok előírják azt, vagy ha szerződéses felek megállapodnak benne. KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZER A Környezeti Menedzsment Rendszer (Environmental Management System - EMS-ISO 14000) célja, hogy az alkalmazó intézmény megfeleljen azoknak az elvárásoknak, melyeket a környezetvédelem és természetesen esetünkben a vízminőségvédelem megkíván, így- az anyagfelhasználás csökkentése, Tartós fogyasztási cikk életciklusa 1. ábra 7
