Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 5. szám
TÚL AZ ECSEDI-LÁPON Rendezvénysorozat az Ecsedi-láp lecsapolásának századik évfordulóján Száz esztendővel ezelőtt fejeződött be a legutolsó magyarországi mocsárnak az Ecsedi-lápnak a lecsapolása. Az évforduló alkalmából Nagyecsed Város Önkormányzata, Tyúkod Nagyközség Önkormányzata, az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat, valamint a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság „Túl az Ecsedi-lápon” címmel rendezvénysorozatot szervezett 1998. szeptember 11-12-13-án. A rendezvénysorozat keretében nagyszámú hallgatóság előtt szeptember 11-én Mátészalkán a Szatmári Múzeumban Lecsapolástól napjainkig címmel tudományos konferenciát tartottak. Megnyitó beszédében Dr. Szaló Péter Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy száz évvel ezelőtt az Ecsedi-láp lecsapolása óriási változást indított el a térség életében. Megváltozott a környezet, a gazdaság és a lápi emberek életmódja is. Ma ugyanilyen szerkezetváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, hiszen éppen most kell újragondolni a nyári belvíz-katasztrófák után, hogy valóban minden terület alkalmas- e a mezőgazdasági termelésre. Dr. Váradi József a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztályának vezetője - a tudományos konferencia levezető elnöke - előadásában a lecsapolás előtti állapotokról szólt. Dr. Rácz Lajos az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének vezetője az Ecsedi-láp Szatmár vármegye életében betöltött szerepéről, nagybirtokos famíliák letelepedéséről és a termőföld szerzésében tett kísérleteikről, dr. Cservenyák László a Szatmári Múzeum igazgatója a lápi falvak lakosságáról, svábok és tótok betelepítéséről, Móricz Zsigmondot idézve a lecsapolás után őket érintő változásokról, dr. Веке Margit a történettudomány kandidátusa az egyházi és világi fő-urak lecsapolásban játszott szerepéről, Fejér László a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény igazgatója a Tisza-völgyi ármentesítő társulatokról és az Ecsedi-láp lecsapolását elvégző Ecsediláp Lecsapoló és Szamos balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat mérnöki alkotásairól szólt. Fazekas László a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az Ecsedi-láp mai vízrajzi helyzetéről, vízhasznosítási lehetőségeiről, ár-, belvízvédelmi biztonságának fejlesztési irányairól számolt be. Szénégető László a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hivatalának vezetője a belvízzel veszélyeztetett területek szántóművelés alóli kivonásáról, illetve rét-legelő, erdősítés és halgazdálkodás céljaira történő hasznosításáról adott tájékoztatást. Dr. Aradi Csaba a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője a minkrokömyezetre jótékony hatást gyakorló vizes élőhelyek visszaállításáról, a területen honos termelési kultúrák újbóli felfedezéséről beszélt, dr. Farkas József etnográfus a szatmári emberre jellemző nyíltsággal és érzelmekben gazdag fordulatokkal ábrázolta a lecsapolás után kialakult tanyasi életformát, Szabó Menyhért a Mátészalkai Regionális Vasút munkatársa a lecsapolást végző társulat vasúti közlekedést elindító, állami kivitelezést nyert elképzeléseiről és máig elévülhetetlen érdemeiről szólt. Dr. Németh Péter a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője a még élő és lecsapolt, termővé tett láp régészeti emlékeiről az Ecsedi Rákóczi-várról és Sárvári monostor feltárásáról, dr. Kálnási Árpád a nyelvtudományok kandidátusa, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára a nagyecsedi pályakezdő éveit indikátorként említve szólt káprázatos előadásában arról, hogy miről mesélnek az Ecsedi-láp helynevei. Dr. Szállási Árpád orvostörténész Esztergomból a lápi emberekről, réti betegségekről szólva született nagyecsediként vallotta: lápi betegség pedig nincs! A szűk szakmai érdeklődésen túlnyúló - legalább tíz tudományágat érintő - konferencia befejezése után került sor a rendezvénysorozat második színhelyén a Nagyecsedi Péchy László Szivattyútelepen a széntárolóból kialakított állandó helyen a Vízügyi Technikatörténeti Kiállítás megnyitására. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai által ide összegyűjtött és példásan rendezett korabeli szerszámok és eszközök, valamint a társulati gátőrház imitációja a műemlék szivattyútelep környezetében a műszaki értelmiség és idegenforgalom találkozóhelye lehet - mondta rövid beszédében dr. Váradi József. E gondolatot erősítette hogy az Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamos balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat centenáriuma alkalmával a szivattyútelep falán elhelyezett dombormű alatt koszorút helyezett el a névadó Péchy László társulati igazgató-főmérnökre is emlékezve az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat elnöke, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Nagyecsed Város polgármestere. E két rendezvénnyel egyidőben Nagyecseden folyt az általános iskolások szellemi és ügyességi vetélkedője, valamint a Berey József Galériában megnyitották a rajzpályázat legjobbjaiból összeállított kiállítást. 16
