Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 5. szám

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgató­ság szeptember 12-én látogatásra hívta a Kis-Balatonhoz a vízügyi ágazat vezetőit. A rendezvényen részt vettek: a közlekedé­si-, hírközlési- és vízügyi tárca vezetője Katona Kálmán miniszter, Manninger Je­nő, a tárca politikai államtitkára, dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár, Kalmár Béla, a KHVM kabinetfőnöke, valamint 16 országgyűlési képviselő. A látogatás elsődleges célja az volt, hogy a meghívottak megismerkedjenek a térség vízgazdálkodását érintő kérdések­kel, a Kis-Balatonnal, tájékoztatást kapja­nak a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer­nek a Balaton vízminőségvédelmében be­töltött szerepéről. Lehetőség nyílt arra, hogy részükre bemutassák a térség táji és természeti értékeit. Látogatás a Kis-Balatonon A program első részében a házigazda, Ná­dor István vízügyi igazgató rövid tájékoztatást adott a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkájáról, feladatairól, majd előadást tartott a Kis-Balaton múltjáról, a Kis-Balaton Vízvé­delmi Rendszer szerepéről, helyzetéről. Ezt követően Szabó Mátyás, a Közép-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője beszélt a Balaton 1998. évi - üdülési szezon alatti - víz­minőségéről. Tájékoztatójában elmondta: a tó vizét idén is rendszeresen vizsgálták a környe­zetvédelmi, egészségügyi és vízügyi szervek, s arra a megállapításra jutottak, hogy a kémiai paraméterek egyenletes és a vártnál is jobb mértéket mutattak. Az algásodást heti gyakori­sággal ellenőrizték. A nyár során ezek az érté­kek kiváló vízminőségről tanúskodtak, csak az augusztus végi utolsó mérésnél mutatkozott a Keszthelyi és a Szigligeti öbölben kis mértékű emelkedés. A vízminőség védelme érdekében számos intézkedés történt ebben az évben is. A csatorna- és szennyvíztisztítási hálózatot fo­lyamatosan fejlesztették a Balaton üdülőkör­zetében. A Keszthelyi öbölben folytatódott a mederkotrása. 10cm-rel magasabban tartották a tó vízszintjét - megmutatkozott ennek a víz­minőségre gyakorolt kedvező hatása -, biztosí­tották a nádasok védelmét, kezelését. A Bala­­ton-part védelme érdekében egész évben ellen­őrizték a parti sávokat. Szabó Vendel, a Kis-Balaton Térségi Társu­lás elnöke rövid beszámolót tartott a Társulás céljairól, feladatairól, eredményeiről. A Társu­lás létrejöttének egyik okaként és a megalaku­lás fő céljaként jelölte meg azt, hogy a térség lakossága részletes és folyamatos tájékoztatást kapjon a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerről, annak térséget érintő hatásáról, az elvégzendő munkálatokról. Kiemelt feladata, hogy a Nyu­gat-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal jó együttműködést alakítson ki és rendszeres, na­pi munkakapcsolatot tartson fenn. A térség la­kosságának megelégedésére szolgált, hogy ezen együttműködés keretében a polgármeste­rek részletes és rendszeres tájékoztatást kaptak a vízvédelmi rendszerről, s ezt a lakosság szé­les körével megismertethették. Elkészült a Kis-Balaton régió szennyvíz-csatornázási, tisztítási terve. Megvalósulnak a Kis-Balatoni kerékpárút tervben rögzített elképzelések. Megépül a Kis-Balaton Információs Központ, a Társulás által javasolt sorrendben, elsőként Zalaváron. Az előadások, tájékoztatók elhangzása után Katona Kál­mán minisz­ter rövid saj­tótájékozta­tót tartott, melyen el­mondta: a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszernek á Balaton vízminőségé­nek védelmé­ben kiemelt szerepe van s ezért - folya­matos építése mellett - különösen fontos megfelelő színvo­nalú üzemeltetése, a létesítmények fenntartása. E feladatok ellátására a kormány évi 1, maxi­mum 1,5 milliárd forintot tud adni, ami azt is jelenti, hogy három év múlva már „működhet” a Fenéki tó. A miniszter figyelmeztetett azon­ban arra, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszernek a természeti értékek megóvását szem előtt tartó megépítése és működtetése csak egy eleme a Balaton védelmének. Ehhez feltétlenül kapcsolódnia kell a teljes körű tó­parti csatornázásnak, a tápanyag-eltávolítást is biztosító szennyvíztisztításnak, a környezetba­rát mezőgazdasági művelésnek, a parti telepü­lések csapadékvizei kezelésének. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tó sorsa nem csak a partján, hanem a teljes vízgyűjtőjén dől el! Hozzátette: támogatja a Kis-Balaton Térsé­gi Társulás azon elképzelését, hogy a terület gátjain, védtöltésein kerékpárutak épüljenek. Ezután került sor a Kis-Balaton bemutatá­sára. Az egész délelőtt kitartóan hulló eső a szabadtéri program idejére elállt, a nap ragyo­góan sütött. A vendégek elöljáróban egy rövid történelmi összefoglalót kaptak a Balaton és a Kis-Balaton kapcsolatáról, majd a fenékpusz­tai Zala-Balaton találkozásnál megépített mű­tárgyon áthaladva megnézték annak a zsilip­nek a kialakítását, melyen keresztül jut el a már tápanyagban szegényebb Zala-víz a Bala­tonba. A vendégek bementek az ősi Kis-Bala­ton - a Fenéki tó - területére, amely a Kis-Ba­laton Vízvédelmi Rendszer П. üteme. Ez az a táj, amely Fekete István Tüskevár című regé­nyében is szerepel. A szép napsütésre előjöttek a madarak: a szabad vízfelületen szárcsák, tő­késrécék, a nádasok szélén nagykócsagok és a vízben mindig más-más helyen felbukkanó búbosvöcskök jelentek meg. Ez a látvány fo­gadta a nyugati zárótöltésen haladó autó­buszok utasait. Balatonhídvégnél elhagyva a II. ütem terü­letét és a Zala folyó hídján átkelve, az első, már 1985 óta működő területrészre érkeztek a 6

Next

/
Thumbnails
Contents