Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 4. szám
- a kazánok, gőzgépek és szivattyúk méretük és szerkezetük, valamint működésük és hatásfokuk a szerződésben előírt garanciáknak megfelelnek,- a gépek járása ellen nem merült fel észrevétel, miért is a szivattyútelep gépészeti berendezésének átvételét a Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság vállalattól a miniszteri kiküldött szakértő javasolja.” egyetemen oklevelet nyert gépészmérnök, ki ezen felül a benzin, az olaj és a szesz motorok kezeléséből is szakvizsgával rendelkezik. Tekintettel arra, hogy nevezett a társulatnál előforduló egyéb mérnöki munkák tekintetében is közel egy évi gyakorlattal rendelkezik, a megkívánt feltételnek megfelel, javasolja Szőts László okleveles gépész-mérnök a társulat második szakaszmérnökévé való megválasztását. A választmány az előadottakhoz hozzájárul és 1928. július 1- től egy évi próbaidőre a IX. fizetési osztály 1. fokozatába évi 2760 pengő törzsfizetéssel, úti és napi díjátalánya, valamint fú'megváltása évi 2516 pengő, fűtési átalánya 30 q koksz, plusz lakás.” Szőts László a társulat „illetékeseként” felügyelte, gondozta a telep ügyeit. Kora kiváló fotográfusaként a vizes múlt egyik kortörténeti dokumentátora. 1925-ben a társulat az egész telep gépi bérén- Évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve dezésein nagyobb javítást végzett. A szivattyúte- 425/1929: „Igazgató-főmérnök jelenti, hogy a lep teljesítményének növelésével már ekkor is választmány 1929. október 12-én tartott ülésén a foglalkoztak. Egy gépészmérnök szakértő adott gépészi állást a társulatnál három év óta kifogásvéleményt arról, hogy a kazánokhoz túlhevítőt lehetne építeni, a gőzgépek indukált középnyomását meg lehetne emelni, és a Meyer rendszerű expanziós tolattyús vezérlést a gőzgépeken szelepes vezérlésűre lehetne átépíteni. Mindezek az átépítések azonban magas beruházási költség mellett olyan csekély hatásfok növekményt eredményeztek volna, amit az érdekeltség nem tartott kifizetődőnek. Több mérnök, gépész, fűtő generáció hozzáértő szakmai munkája, emberi helytállása, az érdekeltek tehervállalása kellett ahhoz, hogy a Csanádi szivattyútelep elkészüljön és (mindmáig) kifogástalanul működjön. Közülük - a többiek iránti megbecsüléssel és tisztelettel is - említünk két olyan szakembert, akik három-négy évtizeden, jó fél emberöltőn át befolyásolták vagy éppen közvetlenül meghatározták a telep életét, sorsát. Egykori jegyzőkönyveket interpretálunk. Választmányi ülés jegyzőkönyve 223/1928: „Az elnök előadja, hogy a pályázó a bemutatott és felolvasott okiratok szerint a kir. József Műtalanul működött Kákonyi Sándor vizsgázott gépésszel 1929. január 1-től kezdődő nyugdíj igénnyel és 1930. január 1-től kezdődő fizetéssel betöltötte. E fizetést a választmány havi 200 pengőben és a szivattyútelepen való foglalkoztatás idején ott szabad lakás, fűtés, világításban javasolja a közgyűlés által megállapítani. A közgyűlés a gépész állás betöltését tudomásul veszi és részére a megállapított javadalmazást megállapítja.” A dolgozat következő részében a több gátszakadást követő elöntést, katasztrófahelyzetet és történelmi sorsfordulókat is megélt gőzszivattyútelep belső életéről szólunk. Dr. Falui Gábor és Sági Jenő MINŐSÉGÜGYI ALAPFOGALMAK A tanúsítás, az akkreditálás és a notifikálás rendszere A nemzetközi gyakorlatban a termékek és szolgáltatások forgalmazását a jogilag szabályozott területen (azaz az élet-, egészség- és környezetvédelem területén), valamint az ezen kívül eső piacszabályozott területeken a fogyasztó érdekeit védő és bizalmát erősítő módon, teljes körűen teremtik meg. A termékek, szolgáltatások piacra juttatása a jogszabályokkal lefedett területen - amely a termékek, szolgáltatások csak kb. 20%-át jelentik - hatósági előírások szerint, a jogilag nem szabályozott területen a piac szabályai szerint történik. E mechanizmusok érvényesüléséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:-áttekinthető műszaki-jogi szabályozás -ehhez illeszkedő intézményrendszer +harmonizált jogszabályok, szabványok és egyéb normatív dokumentumok +megfelelő vizsgáló, tanúsító és ellenőrző szervezetek +nemzeti akkreditálási rendszer +nemzetközi szinten elfogadott alapokon álló kijelölési rendszer-két- vagy többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások a vizsgálatok, a tanúsítás és az akkreditálás területén. A nemzetközi gyakorlatban működő rendszerek közül az előbbiekben felsorolt elemeket legteljesebben az Európai Unió által az Új Megközelítés (New Approach) és a Globális Megközelítés (Global Approach) Tanácsi Határozatokban megalapozott rendszer tartalmazza. Hazánk földrajzi elhelyezkedése, gazdasági kapcsolatai és az EU- val kötött társulási megállapodása (1994. évi I. törvény) az európai rendszer fokozatos átvételét - és természetesen az ismeretét - indokolja. Az EU tagországaiban a jogilag szabályozott területen kötelező vizsgálati, tanúsítási és engedélyezési rendszerek működnek. A termékkel, szolgáltatással szemben támasztott alapvető biztonságtechnikai követelményeket - az Új Megközelítés szerint - európai jogszabályok (direktívák) írják elő. A megfelelőség igazolásának moduljait Európa Tanácsi határozat, a követelmények paraméterekkel való kifejezését és a vizsgálati módszereket pedig harmonizált európai szabványok adják meg. Az 1985-ben kiadott Új Megközelítés előtti időszakban hatályba helyezett - un. old approach - direktívák a biztonságtechnikai követelmények mellett magukban foglalták a vizsgálati és tanúsítási módszereket is. 28
