Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 4. szám
mm Belvíz eddigi védekezési tapasztalatok i п ш ív vvivnvm'ixx xixn havi 16 8 17 Wt No sokévi 37 33 33 42 56 73 69 60 47 43 45 49- Az üzemi műveket a földtulajdonosok egyáltalán nem tartották karban.-A társulati csatornák iszapolása, kaszálása 6-8 év óta nem történt meg. érdekeltségi hozzájárulás befizetésének elmaradása miatt. A főművi csatornák végig jó, fogadóképes állapotban voltak és vannak. A Nagyhalász- Pátrohai és a Belfő csatornákat az ősszel a közmunkások segítségével kikaszáltuk. Az április végi és a májusi meleg időjárás miatt nagy növekedésnek indult a vízinövényzet, melyet 4 db Essox úszókaszával, gépekkel és közmunkások bevonásával folyamatosan távolítottuk el. Ezen a területen folyamatosan 110-120 fő közmunkás dolgozott, dolgozik. Jellemző e munka eredményére, hogy a szivattyútelepeken és átereszeknél 2.156 m5 gazt, uszadékot szedtünk ki. 1998. április 10-től, a II. fokú belvízvédelmi készültség elrendelésétől a szivattyútelepek folyamatos üzemelésével és a vízinövényzet folyamatos eltávolításával sikerült a főcsatornákban a vízszinteket a mértékadó szint alatt tartani. A Felsőszabolcsi belvízrendszerben április 10 - június 7. között összesen 22.571 millió m3 víz szivattyúzására került sor. A főművi csatornák és szivattyútelepek üzemeltetésével biztosítani lehet az öblözet belvízmentesítését. A Rétközberencsi szivattyútelep üzemeltetésével csökkenthető a Felsőszabolcsi középső öblözet belvízterhelése (kb. 6,8 - 7,0 millió m3 víz került így a Rétközi tóba). A szivattyútelep maximális egyidejű vízátemelése 5,0 m’/sec volt. Feltétlenül szükséges a Belfő csatorna 28+500-30+267 fm szelvények közötti szakaszának visszafordítás és az alsó alvíz csatorna kiiszapolása. Feltétlenül szükséges az üzemközi (társulati) csatornák iszaptalanítása, kaszálás, gaztalanítása a társulat újraszervezésével, a jelenlegi földtulajdonosok bevonásával. Az áprilisi és májusi csapadékos időjárás hatására több községben a földtulajdonosok belátták, hogy erre mindenképpen szükség van. Ahol a társulat elvégezte az iszapolást és a kaszálást, ott jelentősen csökkent a mezőgazdasági területek víztelenítésének ideje. Az üzemi csatornákat a földtulajdonosoknak rendbe kell tenniük és jó állapotban tartaniuk. A meliorációs automata átemelőket működőképessé kell tenni, meg kell találni, hogy ki tartja karban és ki fogja üzemeltetni ezeket. Az üzemeltetés nem lehet kampányszerű. Rendbe kell tenni, át kell vizsgálni a drénezett területeket (aknák kitisztítása, drénrendszerek átmosatása). Feltétlenül szükséges elvégezni a szántóföldi területek mélylazítását, mivel a talajba történő beszivárgás minimális az öblözet területén, a több mint egy évtizede elmaradó fenntartó mélylazítás hiányában. Amennyiben az üzemközi, üzemi és meliorált területeken a fent felsorolt feladatokat nem végzik el folyamatosan és az üzemi átemelőket nem az előírásoknak megfelelően üzemeltetik, úgy a felszíni vízborítások miatt a mezőgazdaságilag művelésre alkalmas területek jelentősen csökkenni fognak az öblözet területén, így az 1980-90-es évek között elvégzett főművi fejlesztések és a komplex melioráció a kitűzött célt, azt, hogy a területet minél gyorsabban víztelenítsük, csökkentsük a levezetési időt - nem tudjuk elérni. Ez a védekezési időszak is ezt támasztja alá, mivel a kiépített szivattyú kapacitást csak 50 %-ban tudtuk kihasználni. Az üzemközi és üzemi művek karbantartatlansága miatt oda jutunk vissza ahonnan elindultunk - a főművi fejlesztések eredménye, hatása nem tud érvényesülni. Szőllősi Ferenc 23
