Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 4. szám

A terület belvízveszélyességét kiváltó okok- Egy-egy táblán belül is domborzatilag szab­dalt és talajtanilag nagyon változatos a terület. A dombokon homok talajok, a völgyekben - volt tó fenekeken - kotus lápi talajok, a Tisza mentén kötött agyagtalajok vannak.- A talajvíz magas, különösen a Tisza mentén és a volt tófenekek alatt.- Nyírségből és a környező fennsíki (rakamazi, vásárosnaményi) területekről a vízgyűjtő kö­zepe felé mutat.- Nincs gravitációs kivezetés az öblözetből, a Tisza magas vízállásai a felszín fe­lett vannak, 40 év átlagában Xj ábra. A Felsőszabolcti belvizöblözet áttekints helyszínrajza 2, A belvlzöblözet határa, 1. részöblözet határa, S. Főcsatorna, 4. Mellékcsatorna, 5. Szivattyútelep, e. Zsilip, 7. Víztározó. Az 1998. évi belvízvédekezés Az év folyamán az időjárás, s ennek köszön­hetően a belvízhelyzet is ellentmondásosan ala­kult. Az 1998-ban a leesett csapadékok alakulá­sát havonként, az éves átlaghoz viszonyítva a 3. ábra mutatja. Annak ellenére, hogy január, febru­ár és március hónapokban sok évi átlag alatti csa­padékok estek, a Tiszaberceli szivattyútelepet a készültség elrendeléséig (április 10-ig) 85 napon, a Zúgói szivattyútelepet 78 napon, a Belfői szi­vattyútelepet 24 napon és a Halásztanyai szivaty­­tyútelepet 23 napon át kellett üzemeltetni, hogy a mértékadó vízszinteket tartani lehessen. Az eddig átemelt vízmennyiség 11.715 millió m3 volt. Az év elejétől április 1-ig 62 mm csapadékhi­ány mutatkozott a területen. 1998. április 1-10. között az időjárás hirtelen megváltozott, csapa­dékos lett, 10 nap alatt átlag 20-27 mm eső esett. A főmú'vi csatornákban a szivattyúzás ellenére is mértékadó feletti vízállások alakultak ki, kisebb felszíni vízborítások, túlnedvesedések következ­tek be. Április 10-22. között 82-101 mm csapa­dék esett, kiemelkedik az április 20-ai csapadék, mely az öblözet teljes területét érintette és 24 óra alatt 60-70 mm-nyi esőt jelentett. E csapadék ha­tására jelentős felszíni vízborítások keletkeztek, még azokon a területeken is, ahol az elmúlt évek­ben nem volt felszíni elöntés. A további csapa­dékok hatását mutatja a 4. ábra. A belvízgondok elsősorban a Felsőszabolcsi öblözet középső részén, Vasmegyer, Kék, Demecser, Gégény és Dombrád térségében je­lentkeztek, ahol a rendkívülinek mondható csa­padék miatt a belvízelöntéseket és a károkat nem lehetett elkerülni. E területek kedvezőtlen belvíz­adottságú egykori tófenékek kotus feltalajjal, alatta vízzáró agyagtalajjal. A talajvízszint általá­ban magasan van, s a környező területekről a fel­színi és a felszín alatti víz is ide áramlik. A terü­let alatt lévő rétegvizek - a magasabb nyírségi te­rületekről való vízáramlás miatt - nyomás alatt vannak (1. ábra). A leesett csapadék és a Belfő csa torna magas vízállása miatt szükséges volt a Vll-es számú csatorna torkolati szelvényében 1 db Pajtás VI-os szivattyút telepíteni és üzemeltetni. Az időben történő vízátemeléssel igazolható volt, hogy a te­rület víztelenítését megfelelő műszaki beavatko­zással meg lehet oldani. A felszíni vízborítások 50 %-a is a Felsőszabolcsi öblözet középső területére esik. A térségi komplex melioráció kapcsán a területek jelentős részét 1985-1990 között meliorálták, s ennek kapcsán ebben a térségben is talajcsövez­tek, a terület vizeit automata átemelők juttatják a befogadó csatornákba. A területek elhúzódó víztelenítésének okai-A meliorációs automata szivattyútelepek - az öblözet területén 28 db ilyen épült -, amelyek üzemi és társulati tulajdonúak, il­letve kezelésűek, rongálások miatt nagy­részt üzemképtelenek voltak, illetve több te­lepen is 2-3 gép közül csak egy volt üzem­képes, a 28 db-ból összesen csak 10).- A szivattyúzást (már ahol üzemképesek vol­tak a telepek) a társulatok, mezőgazdasági üzemek csak akkor kezdték meg, amikor a talajvíz már a terepszint közelében volt, emiatt a terület teljesen átázott, s ezután minden lehullott csapadék elöntésként je­lentkezett. 22

Next

/
Thumbnails
Contents