Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 4. szám
4. táblázat A csatorna ellátottság növekedési arányai MEGYE összes népesség csatorna %-os növekedés Ellátottság növekedése Épülő csatorna Fajlagos csőhossz 1996-2010 20 IONT 1996-2010 20 IONT 1996-гОЮ 20 IONT 2010 NT 1000 fő % 1000 fó km m/fő Baranya 409,0 19,5 11,9 79,7 48,7 847,4 536,7 10,6 11,0 Bács-Kiskun 540,9 39,0 9,0 210,9 48,7 I 367,0 324,9 6,5 6,7 Békés 406,9 39,1 18,5 159,1 75,3 847,9 441,0 5,3 5,9 Borsod-Abaúj-Zcmplén 745,2 38,2 8,4 284,7 62,6 2 407,4 136,2 8,5 2,2 Csongrád 446,2 38,0 4,9 169,6 21,9 975,0 117,0 5,7 5,3 Fejér 425,8 31,0 14,8 132,0 63,0 1 272,3 352,2 9,6 5,6 Győr-Moson-Sopron 428,6 40,5 4,0 173,6 17,1 532,2 43,0 ЗД 2,5 Hajdú-Bihar 568,1 41,0 9,0 232,9 51,1 1 119,0 297,2 4,8 5,8 Heves 328,4 51,0 3,0 167,5 9,8 1 331,9 107,5 7,9 11,0 Komárom-Esztergom 319,5 38,0 6,0 121,4 19,1 826,7 200,0 6,8 10,5 Nógrád 229,7 36,1 14,6 82,9 33,5 859,0 288,2 10,4 8,6 Pest 972,4 44,3 4,3 430,8 41,8 2 328,0 371,0 5,4 8,9 Somogy 337,4 27,9 12,3 96,1 41,5 1 018,1 407,2 10,8 9,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 603,3 33,0 6,0 199,1 36,2 1 754,0 342,0 8,8 9,4 Jász-Nagykun-Szolnok 420,7 41,9 22,6 176,3 95,1 1 405,2 430,8 7,8 4,5 Tolna 249,1 24,0 7,0 59,8 17,4 442,9 59,9 7,4 3,4 Vas 276,1 26,0 16,4 71,8 45,2 842,9 556,4 11,7 12,3 Veszprém 385,8 35,0 3,0 135,0 11,6 1 256,9 123,2 9,3 10,6 Zala 301,0 23,1 15,4 69,5 46,3 584,4 506,0 8,4 10,9 Megyék összesen 8 394,1 36,3 10,4 3 050,7 874,1 2 1968,2 5 574,4 7,2 6,4 Megyék összesen (a Keretterv szerint) 8 314,4 24,8-2 062,0-15 563,6-7,5-nütt 100 %-os bekötési aránnyal tervezték, s ez vonatkozik az egészen kis településekre is. A térségi megoldások alkalmazásával olyan 6-7-8. kategóriába sorolt települések kerültek eló'nyös helyzetbe, amelyek egyenként csak jóval később juthatnának támogatáshoz. A koncepció készítői - különösen a néhány száz fős településeknél - nem mindenütt vizsgálták, hogy az összegyűjtött szennyvizek mennyi idő alatt érnek el a javasolt tisztító telepre (vesd össze: tartózkodási idő, csőátmérő, aprítás, kedvezőtlen minőség változás, berothadt szennyvíz kezelése, stb.). Ez annál is inkább veszélyes, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a tervezett mennyiségnek csupán ötödehatoda érkezik a gyakran túlméretezett telepekre. A koncepciók törzsvezeték-hosszakkal számoltak. A támogatások az ingatlanok utcai bekötésekre is kiterjednek, amelyek a továbbiakban külön kezelendők, annál is inkább, mert egyrészt a költségeik jelentősen eltérnek az átlagtól (olcsóbbak), másrészt a tényleges eredmények szempontjából (bekötött lakások, ill. ellátott lakások) a fajlagos mutatókat torzítják. A nemzetközi (pl. USA) gyakorlat szerint egy vezeték kihasználtsága csak akkor számít gazdaságosnak, ha 1 km törzsvezeték hosszra min. 40-45 lakást kapcsolnak rá. Ez nálunk is- már a megvalósítás pillanatában - 130-140 fő rákötését követelné meg. A fajlagos hossz így is a viszonylag magas, 7,0-7,5 m/fő értékre adódik. A kiépített vezetékek melletti ingatlanok bekötésének elmaradása a gazdasági kihatásokon túlmenően (magas fajlagos üzemköltség) a szakemberek által jól ismert üzemeltetési gondokat is magában hordozza. A koncepciókat - a Kerettervhez hasonlóan- időszakosan felül kell vizsgálni, az időközben elért eredményeket regisztrálni, a célállapotot értékelni, illetve szükség szerint a követelményekhez igazodva korrigálni kell. A koncepció eredményeinek - megfelelő elemzés után - be kell épülniük a Kerettervbe. Az egységes szemlélet megteremtéséhez sürgős a fogyasztási normák újbóli értékelése, továbbá a tisztító telepek vonatkozásában a ma már semmiképp nem kifejező hidraulikus értékekkel történő kapacitás jellemzés helyett a szennyezettséget kifejező mutatók (lakosegyenérték) bevezetése. Az önkormányzatok és a fejlesztési programokat készítők számára egyaránt fontos, hogy a támogatás szempontjából mértékadónak tekintendő prioritási elvek min. 3 évig maradjanak érvényben, ellenkező esetben nem csupán a rövid távú előtervezések válnak követhetetlenné. Az önkormányzatok fejlesztési igénye az elmúlt időszakban nagyot mozdult előre, most a közvetlen feladat a lakosság rákötési szándékának sokkal hatékonyabb aktivizálása. Dr. Juhász Endre 19