Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 3. szám

A Rétközi tó feltöltési tapasztalatai A Felső-szabolcsi belvízrendszer fejlesztése során megépült 4(X) ha vízfelületű és 10 millió m5 térfogatú Rét­­közi tavat (Szabolcsveresmarti tározó) 1990-ben helyezte üzembe a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A tó elsősorban belvízrendezési célt szolgál azzal, hogy fogadja a Felső-szabolcsi felső öblözetből származó belvizeket, amelyeket a 10 m'/sec összteljesítményű Rétközberencsi szivattyútelep egy 5.4 km hosszú magasvezetésű tápcsatornán keresztül juttat a Rétközi tó­ba. A vizek innen a 20 m'/sec áteresztőképességű Tisza ki­­beeresztő zsilipen keresztül juthatnak a Tiszába. A Rétkö­zi tó lényegében egy 10 m'/sec-os szivattyútelepet helyei­ül Rétközi tó feltöltése a Tiszából A belvíz fogadásán és tározásán kívül lehetőség van a tó Tiszából való feltöltésére is. A tóban tározott vízkészle­tet öntözésre lehet hasznosítani úgy. hogy a vizet a tó ol­daltöltéseiben lévő zsilipek nyitásával a Kerülőházi és a Szöveteni csatornákon keresztül leengedik a Belfő főcsa­tornába. Ezzel a vízzel lehet biztosítani a Belfő kettősmű­­ködésű öntöző rendszer vízellátását. A tó járulékos hasznosítása a halászat és horgászat és az üdülés is kezd kibontakozni. A tő feltöltését, leürítését, az észlelőhálózat (vízállás, talajvíz, csapadék, vízminőség stb.) működését részletes Üzemeltetési Szabályzat rögzíti. A Rétközi tó eddig üzemeltetési tapasztalatai a követ­kezőkben értékelhetők. Belvízből való feltöltés Az üzemrend szerint a tározóba akkor történik a belvi­zek bejuttatása, ha a belvízhelyzet olyan, hogy a Rétközberencsi szivattyútelep alatti Belfő-szakaszon a belvizek gravitációs leengedése nagyon megterheli a Fel­ső-szabolcsi középső öblözetet. vagy a Rétközi tó vízkész­letét növelni szükséges. Az aszályosnak mondható 1990-1996. évek között összesen 9.3 millió m' belvizet emelt át a Rétközberencsi szivattyútelep. A belvizesebb mondható 1997. évben ez az A Rétközberencsi szivattyútelep látképe érték 5.9 millió rn'/s 1998. május 10-ig 4.6 millió m' volt. Az 5.4 km hosszú tápcsatorna szivárgási vesztesége átlag 0.6 millió m'/év volt. tehát a szivattyútelep által a tóba jut­tatott vízmennyiség ennyivel kevesebb. A tó a belvízvédelmi feladatát eddig betöltötte, a beemelt belvizeket mindig tudta fogadni. A sok belvíz mi­att a Tisza felé való leeresztésre első ízben az idén került sor. A tavat április 10. és 16. között a Tiszából a 320 ern­es iizemvízszintre feltöltöttük. Ez után április 21-én a Fel­­ső-Szabolcsban 65-70 mm közötti eső esett, amiből nagy volt a belvízi lefolyás, a Rétközberencsi szivattyútelep fo­lyamatosan 5.0-5.8 m'/sec teljesítménnyel üzemelt. A Ti­szán levonuló kisebb árhullám miatt április 21-én a ki­­beeresztő zsilipet zárni kellett, s a 25-én való nyitásig a ló­ban a víz szintje 337 cm-re emelkedett. A tó kiépített ma­ximális vízszintje 370 em, tehát még kellő biztonság állt rendelkezésre. Az április 25-i zsilipnyitással a 320 cm-es iizemvízszintre csökkentettük a tó vízszintjét, s május 11- ig az üzemvízszint felett érkező belvizeket folyamatosan kiengedtük a Tiszába. Május I l-től a Rétközberencsi szivattyútelepre érkező vízhozam kb. 1.5 mVsec-ra csökkent, az érkező víz minő­sége a rothadó növényzet miatt nem volt megfelelő, ezért a Rétközi tóba való beszivattyúzást megszüntettük, s az ér­kező belvizet továbbengedtük a Felső-Szabolcs középső öblözetben. A Rétközi tó látképe Tiszából való feltöltés Az üzembe helyezés első évében 1990-ben a Tiszán nem vonult le olyan árhullám amiből a Rétközi tavat gra­vitációsan tölteni lehetett volna. A Tiszai árhullámból az első feltöltés 1991. májusában történt meg, s azóta minden évben többször, összesen 24 alkalommal volt vízbetáplá­lás a Tiszából. Megállapítható, hogy ha az I. fokú árvízvédelmi ké­szültséget megközelítő vízszintű árhullám vonul le a Ti­szán. akkor az üres Rétközi tavat is 5-6 nap alatt fel lehet tölteni az üzemvízszintre. 1991. óta a tiszai árhullámokból a tavat minden évben sikerült az üzemvízszintre. vagy an­nak közelébe feltölteni. Az elmúlt 7 év közül két évben egyszer, két évben kétszer. 1994-ben négyszer. 1997-ben ötször. 1995-ben hétszer, s 1998-ban eddig kétszer volt vízbetáplálás a Tiszából. Öntözővíz biztosítása A tározóból öntözésre évente 200-300 ezer m' vizel használtak fel. Az öntözésre felhasználható vízkészlet megállapításakor a szivárgási és a párolgási veszteségeket is vizsgálni kell. 1992. és 1996. között az átlagos szivárgá­si veszteség 6.23 mm/nap. az átlagos párolgási veszteség pedig 2.2 mm/nap volt. Egy tavaszi feltöltéskor, ha nincs közben vízpótlás, a tó vízszintje október végére a 310 cm-es üzemvízszintről a 120 cm-es (2.5 millió m!) minimális, halászati vízszint közelébe apadhat. Az elmúlt 7 év alatt erre 1995. és 1997. kivételével volt példa. Ezek alapján a Rétközi tóból éven­te maximum 1.0 millió m‘ víz vehető öntözésre igénybe. A jelenlegi öntözési igényeket a tó gond nélkül ki tudja elé­gíteni. Halászati hasznosítás A tó halászati hasznosítója a Szabolcsi Halászati Kft., amely horgásztat is. Eddig a tó közel teljes leürítése a le­halászás érdekében három évenként, 1993. és 1996. őszén történt meg. 145 ill. 101 cm-es vízszintről -12 ill. -32 cm­­es vízszintre. Szerencse volt, hogy mindkét lehalászás után rövid időn belül, de még decemberben volt olyan árhullám a Ti­szán amiből a tározót kellő mértékben fel lehetett tölteni. Erre nem lehet mindig számítani, de a haltelepítéssel a tá­rozó feltöltöttségi szintjéhez igazodni lehet. A téli idő­szakban mindig volt annyi víz a tóban, hogy halpusztulás nem következett be. A vízminőség helyzete A tározó feltöltését - akár a Tiszából, akár a belvízből történik meg - mindig rendszeres vízminőségi vizsgálat előzi meg, s év közben is legalább havonta van vízminta­vétel és értékelés. Az oxigénháztartás mutatói és a bakteorológiai vizsgálatok alapján általában a tározó víz­minősége III. osztályú volt. A víz minőségét elsősorban a Tisza vízminősége határozza meg. ami mindig jobb. mint a belvíz vízminősége, de a beemelt belvíz eddig számotte­vő vízminőség romlást nem eredményezett. A nyári hónapokban a vízszint csökkenésével és a hő­mérséklet emelkedésével arányosan romlott a víz minősé­ge. Időnként az algák elszaporodtak, majd az ezt követő algapusztulás és a vízminőség romlásához vezetett. Az oxigéntartalom gyakran ingadozott, de a halak és az élőlé­nyek pusztulását okozó alacsony értéket nem érte el. A tá­rozó területén komolyabb halpusztulás eddig nem volt. a halak növekedési üteme - annak ellenére hogy etetés nincs -jó volt. A tározó hatása a talajvízre A talajvízszint észlelő kutak feltöltés előtti 1984-1990. közötti és feltöltés utáni 1990-1996. évek adatsorait össze­hasonlítva a tározótól 0.2-1.0 m-re lévő öt kútban átlag 11 - 40 cm közötti vízszintemelkedés az 1.5-3,0 km-re lévő kútban 2-18 süllyedés tapasztalható. A Rétközi tó feltöltése belvízből - a tápcsatorna torkolati bukója A fentiek alapján összefoglalóan állíthatjuk, hogy a Rétközi tó biztonságosan betölti belvíz-mentesítési célját, kielégíti a jelenleg jelentkező öntözési igényeket, jelentős a halászati hasznosítása, s a szép környezete miatt egyre kedveltebb üdülőterületté kezd válni. A növény és állatvilág a tóban kialakult, a part mentén körben megtelepedtek a Tisza árterületére jellemző füzek és a fehérnyár. A tó környékén elültetett fák is szépen meg­erősödtek. A tó környezetre gyakorolt hatását a hosszabb észlelési adatsorok alapján később részletesen vizsgálni kell. Horváth Gábor 29

Next

/
Thumbnails
Contents