Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 3. szám

VÍZKÁRELHÁRÍTÁS ÉS MINŐSÉG Elkészült a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási tevékenységének minőségbiztosítási rendszere A különböző ágazatokban, iparágakban mű­ködő cégek egyre nagyobb számban adnak hírt arról, hogy az ISO 9000-es szabványkövetelmé­nyeknek megfelelő minőségbiztosítási rendszert vezettek be és tanúsítanak tevékenységükre vo­natkozóan. Ezt alapvetően azért tették, hogy a fogyasztói társadalomban az állampolgár, az ügyfél, a vevő, a partnerek részéről és sok más területről jelentkező igényeket az elvárásoknak megfelelően egyenletes szinten elégítsék ki. A minőségfilozófia az elmúlt években tartal­mában és fogalmában egyaránt óriási változáson ment keresztül. A végtermék ellenőrzéséről, mi­nősítéséről (MEO), a hibajavításról a hangsúly teljes mértékben a hiba megelőzésére került, me­lyet teljes körű minőségbiztosítási rendszer ki­építésével és működtetésével lehet biztosítani. A minőségbiztosítás filozófiája már évekkel ezelőtt kiterjedt a termelő szférán kívül a szolgáltató, és a közigazgatási szektorra is. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság több mint egy éves munkával kidolgozta és beve­zette a vízkárelhárítási tevékenységre (az árvíz-, belvíz- és jeges árvíz elleni védekezésre és a víz­minőségi kárelhárításra) az ISO 9002 szabvány­nak megfelelő minőségbiztosítási rendszerét. A téma felölelte a védekezést megelőző, a védeke­zési és a védekezést követő időszakot, és ezek egyben megadták a rendszer témahatárait is. A rendszer kidolgozását az igazgatóság munkatár­sainak közreműködésével a MÉRA Szolgáltató és Tanácsadó Kft. végezte el. Az ISO 9002-es szabvány szerint elkészített minőségügyi rendszer természetéből adódik, hogy olyan rendszer került kialakításra, amely a különböző forrásokból (jogszabályok, szakmai szabványok, műszaki előírások, irányelvek, igaz­gatói utasítások stb.) származó követelmények és ajánlások teljesülését rendszer-szemléletűen biz­tosítja. Az ISO 9002 szabvány 20 fejezetében megfogalmazott követelményeivel alkalmas arra, hogy rendszerébe befogadja a más forrásokból származó előírásokat és keretet nyújt azok telje­sítéséhez. A rendszer kidolgozása és alkalmazása az alábbi lépések szerint történt meg: 1. A minőségbiztosítási rendszer ismertetése az igazgatóság vezetőivel Ismertetésre került:- a minőség fogalomköre- az ISO 9000 rendszer felépítése- az ISO 9000 minőségbiztosítási szabvá­nyok- a dolgozók közreműködésének a szük­ségessége a rendszer kidolgozásában- a rendszer bevezetésének a menete A rendszer kialakításának alapvető követel­ménye a felső vezetés elkötelezettsége, elhatáro­zása és a szükséges erőforrások biztosítása. 2. Átvilágítás, fejlesztési feladatok meghatározása A munka e fázisában kérdéslistára adott vála­szok, interjúk és dokumentum-vizsgálatok kiér­tékelése alapján történt meg az igazgatóság meg­lévő minőségügyi szintjének az összevetése a /*N »"**■*■ ■■ » SGS International Certification s«rvic*< ag CERTIFICATE Certificate Number 80071 SGS international Certification Service* AG, Zurich, certifies that Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság HU-4400 Nyíregyháza Széchenyi út. 18. ha* introduced and is applying a Quality Management System On the occas-on of the certification audit Oy SGS-ICS the Quality Management System has been assessed and registered as meeting the requirements of; SN EN ISO 0002 :1004 The scope of the Quality Management System certification covers. Watendamage prevention activity The certificate is valid for three years up to and including April 7, 2001. SGS International Certification Services AQ Technopark. Pfingstweidstrasse 30, CH-8005 Zurich Zurich. April 8, 1998 The Management ;s Crave iSocai* Семи M Suivmmicm szabványkövetelményekkel. Elkészült az egyes szabványpontok követelményeinek a rögzítése, a jelenlegi állapot leírása és a minőségfejlesztési tevékenységek meghatározása. 3. A minőségügyi vezető kijelölése A szervezetre vonatkozó követelmény, hogy ki kell jelölni a felső vezetés egy tagját minőség­ügyi vezetőként, akinek feladata a rendszer kiala­kításának, bevezetésének és működtetésének irá­nyítása, koordinálása. Az igazgatóság vezetője a megbízást írásban adta ki a műszaki igazgatóhe­lyettesnek, a feladatkör, felelősség és a szükséges hatáskör megadásával. 4. A minőségbiztosítási dokumentumok elkészítése Az első lépés az igazgatóság minőségpoliti­kájának meghatározása és ezzel összefüggésben a minőségügyi célok meghatározása volt. Az igazgatóság dolgozóiból munkacsoportok (tea­mek) alakultak, az ezekben közreműködő dolgo­zók szaktudásukra támaszkodva közreműködtek a rendszer dokumentumainak a kidolgozásában. Elkészült a minőségügyi kézikönyv és összeállí­tották a minőségbiztosítási eljárásokat. Elkészült a szabályzatok, utasítások felülvizsgálata, kiegé­szítése és a minőségügyi rendszerbe történő beil­lesztésük. A feladatok részletezése:- Teamek létrehozása az egyes szabvány­pontok kidolgozásához-Munkaterv készítése, feladatok, határ­idők, felelősök megjelölésével- A team tagjainak alapvető ISO ismere­tek oktatása-Minőségügyi Bizottság létrehozása a rendszer kidolgozásával és működteté­sével kapcsolatos döntések meghozatal­ára- Minőségügyi kézikönyv elkészítése- Minőségbiztosítási eljárások elkészítése- Szabályzatok, utasítások felülvizsgálata, kidolgozása a rendeleteknek és törvé­nyeknek megfelelően, továbbá illesztése a minőségbiztosítási rendszerhez 5. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése A minőségbiztosítási dokumentumok, Kézi­könyv, eljárások, szabályzatok, utasítások elké­szítése és a Minőségügyi Bizottság elfogadása után került sor a leírtak bevezetésére és alkalma­zására. A felelősségek és hatáskörök figyelembe vételével az érintett dolgozókkal minden isme­retanyagot közlünk és külön oktatást szervezünk a kialakított rendszer elméleti és gyakorlati be­vezetésére 6. Minőségügyi oktatások megtartása Az oktatások két témakört fognak át. Egy­részt a rendszer kialakításában, bevezetésében és működtetésében részt vevő dolgozók, más­részt a belső felülvizsgálat (audit) elvégzésére alkalmas szakemberek képzését. Az oktatási te­matika, 5 napos időtartamban, fogja össze az el­méleti és gyakorlati képzést. 7. Első belső audit (felülvizsgálat) elvégzése Az igazgatóság dolgozóiból kiválasztásra ke­rül és kiképzett személyek megvizsgálják az egyes rendszerelemek működését és un. felül­vizsgálati jelentésben meghatározzák a feltárt hi­ányosságokat, esetleg javaslatot tesznek azok megszüntetésének a módjára. A hiányosságok megismerése és megszüntetése a rendszer fejlő­désének az alapja. 8. Külső (tanúsító) audit A kiválasztásra kerülő külső nemzetközileg regisztrált Tanúsító cég vizsgálata annak igazolá­sára, hogy a kidolgozott és bevezetett minőség­­biztosítási rendszer megfelel az ISO 9000 szab­vány követelményeinek. Az ISO 9000 szabvány­­sorozatból a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóságnál az ISO 9002 szerint történt a tanúsítás, mely szabvány 20 elemet tartalmaz. 1. A felső vezetőség felelőssége (minőségpo­litika, felelősség és hatáskör, erőforrások) 2. Minőségügyi rendszer 3. A szerződés átvizsgálása (az éves tervké­szítés) 4. A műszaki tervezés szabályozása 5. A dokumentumok és adatok kezelése (ki­adás, nyilvántartás, módosítás) 6. Beszerzés (Beszállítók kiválasztása, be­szerzési adatok felülvizsgálata, beszerzett termék ellenőrzése) 7 A vevő által beszállított termék 8. A termék azonosítása és nyomonkövetése 9. Folyamatszabályozás 10. Ellenőrzés és vizsgálat 11. Ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezések 12. Ellenőrzött és vizsgált állapot 13. Nem megfelelő termék kezelése 14. Helyesbítő és megelőző intézkedés 30

Next

/
Thumbnails
Contents