Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
különített pénzalappal közhasznú munka szervezésére. A rendelkezésre bocsátott többlet fenntartási keret lehetővé tette az igazgatóság területén közhasznú munka szervezését, mely módszerében jelentősen eltér a többi négy igazgatóság által szervezett közmunkától. Annak érdekében, hogy a fenntartáson jelentkező lemaradásokat csökkentsék és a rendelkezésre bocsátott fenntartási keretet hatékonyabban használják fel, szerződést kötöttek az önkormányzatokkal e munkák elvégzésére. A szerződésben megállapították az elvégzendő munkáknak az értékét és annak az összegnek a 30 %-át átadták az önkormányzatoknak, mint saját forrásra fedezet biztosításaként. Az önkormányzatok számolták el a dolgozókat a vízügyi igazgatóság teljesítés igazolását követően, a szerszám használatról, munkahely megközelítéséről, munkavédelmi előírások betartásáról pedig az önkormányzatok gondoskodtak. A létszám biztosításánál azt tapasztalták, hogy a szervezés késő indult, az önkormányzatok saját hatáskörben már éltek a közhasznú foglalkoztatás lehetőségével. Az önkormányzatok részéről nem volt nagy érdeklődés és érdekeltség a vízügyi létesítmények karbantartási programjainak megoldásában. Ennek ellenére az igazgatóságnak 1996-ban mintegy 100 fő közhasznú munkás foglalkoztatására nyílt lehetősége, átlagosan 1-2 hónapos időre. A közhasznú munkások elsősorban belvízcsatornák kaszálás-gaztalanítási munkáit végezték szakaszmémökségi kereteken belül, a gát- és csatomaőrök közvetlen irányításával. Az alkalmazott közhasznú munkások között sok használható ember volt, akiket az igazgatóság a jövőben segédőrként is alkalmazni kíván. A tapasztalatok szerint a közhasznú munkavégzés hatékonysága ugyan nem érte el a közmunkáét, de - annak lehetősége hiányában - mégis adott kedvező eredményeket a védművek karbantartottságának javításában, a munkaidőalap növelésében. * * * A közmunkások foglalkoztatásának általános tapasztalataként megállapítható, hogy a vízügyi szolgálat a közmunka intézményével a fenntartási feladatokhoz pótlólagos forrásokhoz jutott és ezzel az érintett vízügyi igazgatóságoknál az árvíz- és belvízvédelmi művek karbantartottságát számottevően javítani lehetett. Az 1996 ősze folyamán biztosított lehetőségek gyors szervezést kívántak, ezért a közmunkavégzéssel az árvíz- és belvízvédelmi művek karbantartásának csúcsidőszakát lehetett megcélozni. Időben biztosított keretekkel, időben indított szervezéssel átgondoltabb, folyamatosabb munkavégzés is biztosítható lenne. A vízügyi igazgatóságok 1997. évi közmunka pályázatai kora tavasztól késő őszig terjedő időszakra számolnak közmunkások foglalkoztatásával. Ez hosszabb időszakra biztosítaná a vízügyi szakmai szempontok és munkaügyi meggondolások érvényre juttatását. A vízügyi szolgálatban - a földművek karbantartásánál - két munkacsúcscsal számolhatunk: február-márciusban és augusztus-novemberben. Ekkor kell az árvízvédelmi töltések gyeptakaróját ápolni, a belvízcsatornák gaztakarítását, a hullámtéri véderdők őszi ápolási munkáit elvégezni. A közbenső időszakban - a tavaszinyári hónapokban - végezhetők el azok a vízügyi munkák, amelyek szisztematikus szervezést, magasabb szakképzettséget kívánnak. Ilyen munkák lehetnek: az árvíz- és belvízvédelmi zsilipek korrózióvédelme (rozsdátlanítás, festés, mázolás), a gát- és csatomaőr telepek, védelmi központok épület-fenntartási munkái (épület tatarozási, tetőfedési, festési munkák végzése), műtárgy javítási, fenntartási munkák (vasbeton szerkezetek javítása, burkolatok kiegészítése, javítása, betétgerendás elzárások rendbetétele, műtárgy felülvizsgálatok elvégzése). Ezekhez a munkákhoz lakatos, ács, kőműves, festő szakmunkások igénybevétele is megtörténhetne. A tapasztalatok szerint a közmunkások foglalkoztatása folyamatos felügyeletet, szervezést kíván. Fontos feladat a közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatos információs rendszer kialakítása, működtetése és az ezzel kapcsolatos PR munka napirenden tartása. A vízügyi igazgatóságok tájékoztatói alapján összeállította: dr. Szlávik Lajos A közmunkával teljesített munkák eredményeinek összesített adatai VÍZIG Kaszálás (ha) Cserjeirtás (ha) Töltéskorona domborítás (ezer m2) Iszap eltávolítás (m3) Kátyúzás (ezer fm) Egyebek Felső-Tisza-vidéki 534 27 72 3.500 24 21 ha erdőművelés, 8 ha erdőtelepítés, műtárgyak felújítása Körös vidéki 690 170--54.000 db csemete telepitése. 28 ha védredő ápolás Közép-dunántúli 34 28--28 Észak-dunántúli 13 23 38-15 Közép-Tisza-vidéki 83 22-700 7 Töltésfeltárás földmunkái: 240 m3 Összesen 1.354 270 110 4.200 74 10
