Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
A vízügyi igazgatóságok hatósági osztályvezetőinek országos értekezlete Május utolsó napjaiban, május 27., 28-án a Heves megyei Noszvaj községben került sor a hatósági osztályok vezetőinek 1997. évi országos értekezletére. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó, festői környezetben lévő településen a XVIII. században épült kastély, az ehhez kapcsolódó - az értekezletnek helyet biztosító - Oktatási Központ és nem utolsó sorban a vendéglátó vízügyi igazgatóság szervező munkája egyaránt jól szolgálta azt, hogy a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő hatékony és törvényes jogalkalmazás elősegítése - mint az értekezlet célja - maradéktalanul megvalósulhasson. A munkaértekezleten résztvevők egyfelől általános tájékoztatást kaptak a közigazgatás egészét jelenleg leginkább érintő, a közigazgatási reformhoz kapcsolódó kérdésekről, másfelől ezzel összefüggésben gondolatot cserélhettek azokról a jogalkotási, jogalkalmazási feladatokról, amelyek a vízügyi hatósági tevékenységet ma jórészt jellemzően meghatározzák. Az értekezlet első napján dr. Pados Imrének az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőjének megnyitó előadása után dr. Filotás Ildikó az OVF Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője ismertette a vízügyi hatósági tevékenységre vonatkozó, közelmúltban megjelent azokat a jogszabályokat, amelyek a jogalkalmazás napi gyakorlatát leginkább érintik. Mindemellett részletes ismertető hangzott el a vízgazdálkodással, ezen belül a vízügyi hatósági jogalkalmazással összefüggő - elsősorban a vízgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó - 1997. évi további jogfejlesztési, kodifikációs feladatokról. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény felülvizsgálatának elveiről dr. Szabó Gábor kandidátus a Magyar Közigazgatási Intézet munkatársa tartott - az általános és a különös eljárási joganyag továbbfejlesztését célzó - az elvi és a gyakorlati jogalkalmazási kérdéseket egyaránt felölelő érdekes, gondolatébresztő előadást. Az Európai Integrációs Jogharmonizációs folyamat sokrétű, a vízgazdálkodás helyzetét is behatároló, illetve a belső jogalkotással összefüggő szempontjait és az ezzel járó feladatokat dr. Hecsei Pál a KHVM főosztályvezető-helyettese ismertette, majd dr. Szlávik Lajos az OVF főigazgató-helyettese a minőségbiztosítás és a vízgazdálkodási feladatok összefüggései-Noszvaj, 1997. május 27-28. ről szóló előadásában szemléletesen mutatta be azokat az alapvető gyakorlati szempontokat, amelyek a minőségbiztosítás és közigazgatás kapcsolatát - ezen belül a vízügyi közigazgatást érintő feladatokat - jellemzik. A főigazgató-helyettes úr mindemellett tájékoztatta a résztvevőket az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülésnek OVF- ben folyó munkáiról, továbbá azokról az aktuális informatikai kérdésekről és feladatokról, amelyek gyakorlati megvalósítása a napi közigazgatási tevékenységben éppen a munka gyorsítás hatékonyságának elősegítése érdekében kívánatosak. A törvényességi ellenőrzés elve és gyakorlata Az értekezlet második napján Dr. Harmati Károly az OVF Hatósági és Jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese a vízgazdálkodási feladatokkal járó ellenőrzés, ezen belül a törvényességi (hatósági) ellenőrzés elvi és gyakorlati kérdéseit, az ellenőrzés hatókörét leginkább érintő és prognosztizálható feladatokat, továbbá a vízügyi közigazgatási ügyekben hozott jogerős határozatok bírósági felülvizsgálatával, de jure törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Miután a témának sajátos aktualitást ad a közismerten gyorsan változó jogi környezet - ezen belül a vízgazdálkodási joganyagnak az elmúlt időszakhoz képest viszonylag gyors megújulása, továbbá a küszöbön álló bírósági szervezeti reform - az előadásban érintett egyes kérdéseket külön is kiemeljük: • Az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés terminológiai, tartalmi összefüggéseiből kiindulva minden feladatellátásnak, hatáskörgyakorlásnak - az ezzel járó döntésnek és végrehajtásnak - elengedhetetlen feltétele azoknak a tényeknek a megismerése, amelyeknek a tárgyi jog, vagyis a jogszabály jelentőséget tulajdonít hiszen az erre irányuló ellenőrzés megállapításai, konkrét jogviszonyok létrejöttét, módosulását, vagy megszűnését eredményezhetik. • A különböző feladatkörökhöz kapcsolódó ellenőrzések hatókörének bemutatásával az előadó egyben vázolta és példákkal illusztrálta az ellenőrzések sajátos típusait, nevezetesen a kifejezetten ellenőrzési célra létrehozott olyan szervek tevékenységét, ahol a feladat, a szervi funkció maga az ellenőrzés. Az ellenőrzés megállapításaival összefüggő intézkedés - a jogszabályban meghatározott keretek között - többnyire viszont közvetetten jelentkezik. Az ellenőrzéssel járó feladatok másik csoportját - mint arra az előadás utalt - pedig az a kör képezi, ahol az ellenőrzés szükségszerű részcselekménye elválaszthatatlan része valamely átfogóbb, komplex feladatot tükröző feladat- és hatáskör gyakorlásának. • A vízgazdálkodást ez utóbbi kategórián belül leginkább érintő vízügyi felügyeletet, illetve annak részét képező hatósági ellenőrzést vizsgálva az előadó kiemelte, hogy a jogszabályban meghatározott létesítési és üzemeltetési felügyelet mellet, nem elhanyagolható jelentősége van az engedély nélküli beavatkozások, illetve a mulasztásban megnyilvánuló és káros állapotot előidéző jogellenes magatartások felderítésének. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 33.§./1/bekezdés d.) pontját nézve a vízügyi felügyelet ugyanis ezt a kört is átfogja azzal, hogy a törvény hivatkozott szakaszának 2. bekezdése szerint a felügyelet keretében feltárt jogsértő, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetése érdekében a vízügyi hatóság köteles intézkedni. Ezzel összefüggésben viszont az intézkedés lehetőségét biztosító szabályokat indokolt lenne differenciáltabban megfogalmazni elsősorban annak szem előtt tartásával, hogy a mulasztásban megnyilvánuló káros és jogellenes állapot megszüntetésének, szankcionálásának lehetőségét is egyértelműen biztosítsák. Ez gyakorlatilag azokat a tényállásokat fogná át, amikor a káros állapotot éppen a vízviszonyokba történő beavatkozás hiánya jelenti, jóllehet erre az adott személy, vagy szervezet feladatkörénél, illetve a jogszabályból eredően köteles lenne. • Ezzel összefüggésben kiemelhető például az utóbbi évek belterületeket veszélyeztető vízkáreseményei, amelyek a belterületeket veszélyeztető vízfolyások, belvízcsatornák rendezésével egyidejűleg több komplex, például a talajvízszint káros megemelkedése ellenható beavatkozásokat tesznek szükségessé. • A felügyelettel járó hatósági ellenőrzések körében az előadás érintette azokat a várható feladatokat is, amelyek a vízgazdálkodási joganyag továbbfejlesztéséből következnek. így a vízbázisvédelmet szolgáló Korm. Rendelet tervezete - egyebek mellett - pl. külön nevesíti azokat a hatósági ellenőrzéssel járó hatásköröket, amelyek egyrészt a vízügyi hatóság, másrészt a vízbázisvédelemmel a védőterület kijelölésével, majd fenntartásával közvetlenül érintett közcélú vízlétesítmény (víziközmű) tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének (engedé-21
