Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
A Hódmezővásárhely-lúdvári Szivttyútelep Az 1937. évi XX. törvénycikk az öntözéses gazdálkodásnak a Tiszántúlon történő bevezetése érdekében mintegy 200 ezer kát. holdon (112 ezer hektáron) öntözőrendszerek kialakítását rendelte el. Ennek a nagyszabású tervnek harmadik egységeként épült - öntözőrendszerével együtt - a Tisza folyó 196+650 fkm térségben, a Tisza bal parti (11.04. számú) árvízvédelmi szakasz 31+057-es szelvényében a Hódmezővásárhely Lúdvári szivattyútelep. A szivattyútelepnek kettős feladata van. Az egyik az öntözőrendszer vízzel való ellátása, a másik - magas vízállás esetén - a Sártó-ökröstói belvízi öblözet vizeinek átemelése a Tiszába. A mederbe épült szivattyútelep gépi berendezése 2 db, egyenként 2,1 m3/s teljesítményű, elektromos erőgéppel meghajtott CSV 1200/950 típusú szivatytyú. Magas vízállás esetén +800 cm vízállás fölött a gépek sorba vannak kapcsolva és egymásra emelnek. Nyomócsöve reverzibilis zsilipként épült, átmérője 1,80 m, áteresztő képessége 2,35 m3/s. Az öntözőrendszer teljes területe Csongrád megyében van, határát nyugaton a Tisza, északon a mártélyi határ, keleten a makói vasútvonal, délen Földeák, Óföldeák, Maroslele és Algyő határa képezi. Az öntözés ebben a rendszerben igen nagy múlttal rendelkezik, kezdete a belvízrendezés és árvízmentesítési munkák befejezésével esik egybe. Az öntözővizet igénylő egyéni kis-üzemi kertészetek a holtmedrek, illetve belvízcsatornák mentén alakultak ki, az öntözés is itt kezdett kibontakozni és a múlt század utolsó évtizedében, a mélyfúrású kutak elterjedésével az egész rendszer területén szétszóródva fejlődött tovább. A belvíz-csatornák közvetlen vízhozama és a mélyfúrású kutak vize azonban csak korlátozott lehetőséget biztosított az öntözés fejlődésének. A rendszer és a szivattyútelep első tervét az Országos Öntözésügyi Hivatal készítette, 1939-1940-ben. A terv először csak mintegy 8000 hektár öntözővízzel való ellátását irányozta elő, az 1941-es katasztrofális belvizek hatására azonban a tervet módosították, a szivattyútelepet reverzibilissé alakították. Az építés 1942-ben kezdődött és 1947-ben fejeződött be. Az öntözőrendszer az öntözési igényeknek megfelelően tovább épült, a jelenlegi rekonstrukciót megelőzően, 1996-ra négy öntözőfürt alakult ki: a Soltszakálháti, a nagyszigeti, a kopáncsi és a vajháti. Az öntözőfürtök közbenső átemelő telepekkel rendelkeznek, amelyekhez az öntözővizet a kettős működésű belvízcsatornák juttatják el. A szivattyútelep mintegy ötven éve, évente igen magas óraszámmal üzemel, rekonstrukciós munkáinak elindítását az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság az 1990-es évek elejétől tervezi. A szivattyúk jelleggörbéinek idő szerinti változásait vizsgálva (alapul véve az 1969, 1970 és 1981. évi méréseket) megállapítható, hogy a szivattyúk hidraulikai teljesítménye és hatásfoka az idő függvényében csökkent. A szivattyú hidraulikus részének meghajtását biztosító tengely-hosszabbítások és a csatlakozásoknál lévő csapágyazások sűrű meghibásodásai és költséges, hosszú időt igénylő javításai is a szivattyútelep korszerűsítésének szükségességét sürgették. A rekonstrukciós elképzelések az üzemeltetővel közösen készültek, a szükséges épületfelújítási munkákat, gépészeti és villamos berendezések korszerűsítési munkáit úgy kellett elvégezni, hogy a szivattyútelep funkciója ne változzon, az alapvető feladat továbbra is kettős: öntözővíz szolgáltatás és a káros belvizek átemelése. A rekonstrukciós munkák:- a 2 db GANZ CSV 1200/950 szivattyúegység helyére búvármotoros propellerszivattyú beépítése, 1 db lágyindítással, 1 db frekvenciaváltóval,- a búvármotoros szivattyúk beépítéséhez szívóakna rész kialakítása,- szivattyúcsövek elhelyezése,- a gépterem szintjén a szivattyúcső csatlakozásának kialakítása,- futódaru felújítási munkái, elektromos meghajtású emelés,- acélszerkezeti berendezések felújítása,- a szívóaknában elhelyezett 9 db lapos házú éktolózár felújítása beépített állapotban,- a szívóaknánál lévő gereb felújítása,- 2 db NA 1400-as végcsappantyú felújítása,- 2 db NA 1800-as Réthy-féle zsilip felújítása,- csillapítóaknánál lévő 2 db 1200-as végcsappantyú és lapos házú tolózár felújítása,- csövek korrózióvédelme (680 m2 felületen),- 400 V-os főkapcsoló berendezés kiépítése,- gépész lakótelep, gépház, trafóház, kezelőépület felújítása,- 4 km hosszban bekötőút építése. A szivattyútelep felújítás utáni főbb műszaki adatai:- mértékadó árvízszint: 82,29 mBf.- üzemi belvízszint: 77,56 mBf.- szivattyú indulási szint: 76,83 mBf.- öntözési üzem szint: 77,40 mBf.- legnagyobb öntözési vízszint: 77,76 mBf.- minimális öntözési vízszint: 76,83 mBf. Beépítve: 2 db FLYGT PL 7101 835 V= 380 V cos <p= 0,92 PN= 170 kW n= 590 f/perc H= 2 m Q= 2,5 m3/s H= 5 m Q= 2,1 m3/s A rekonstrukciós munkát a Pleso & Pleso Mérnöki Szolgáltató Kft. végezte 1995-97 évben. 20
