Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
Kiemelkedő esemény a vízgazdálkodás számára a VÍZRAJZI ÉVKÖNYV 100. jubileumi kötetének megjelenése, amely az 1995. évi vízrajzi adatokat tartalmazza. Az Évkönyv ebben az évben a VÍZ VILÁGNAPJA tiszteletére, a magyar vízrajzi szolgálat fennállásának 111. évében került kiadásra. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium Műszaki Tanácsán belül 1886-ban, Európában az elsők között létesített Vízrajzi Osztály feladatkörét oly előremutatóan állapították meg, hogy ma is megállja a helyét. Ugyanis az 1995. évi LVII. a vízgazdálkodásról szóló törvény 1. fejezet e) bekezdése szerint is a vízrajzi tevékenység a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására teljed ki. A vízrajzi szolgálat az elmúlt száztíz év alatt szolgáltatta vizek kártételei elleni védekezéshez és a vizek hasznosításához szükséges vízrajzi alapadatokat. Az adatok összefoglaló gyűjteménye a Vízrajzi Évkönyv. Az évente megjelenő kiadvány célja Magyarország vízrajzi mérési és észlelési hálózatának, valamint a hidrológiai viszonyokat jellemző fontosabb adatoknak összefoglalása, közreadása, esetenként szemléltetése, a hidrológiai viszonyok értékelése. A Vízrajzi Évkönyvnek az adatgyűjtő hálózatra vonatkozó része tartalmazza az országos törzshálózat vízmércéinek, talaj- és mélyfúrású kútjainak, forrásainak jegyzékét és törzskönyvi adatait. A táblázatok magukba foglalják a vízügyi igazgatóságok vízrajzi és az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai hálózatainak főbb jellemzőit. A hálózat állomásainak területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik. Az év hidrológiai jellemzése című fejezet ismerteti a csapadék, a léghőmérséklet jellemzőit és a párolgás alakulását, tartalmazza a felszíni vizek hidrológiai jellemzőit, a jég- és gázlóviszonyokat, a belvízi elöntések és belvízszivattyúzások adatait, továbbá a talajvizek, a mélyfúrási kutak és források főbb hidrológiai jellemzőit. A felszíni vizek adatait magába foglaló fejezet 152 vízmérce napi vízállásadatát, a vízállások eddig előfordult szélső értékeit, 54 mérési szelvény napi vízhozam adatait, valamint 48 vízmércénél mért vízhőmérsékleteket tartalmazza. Tájékoztat a jelentősebb vízfolyások hordalék-, és jégviszonyairól, valamint a dunai gázlók alakulásáról. Azoknál a szelvényeknél, amelyekben a vízfelszín esése a vízhozamokat számottevő mértékben befolyásolja, a vízhozamok a vízállás és a szízszintesés függvényében kerülnek meghatározásra, ezért a számításhoz szükséges segédtáblázatok is szerepelnek. Az adatokat vízállás menetgörbék, keresztszelvények, a víz-, valamint a léghőmérséklet, a jégviszonyok és a gázlómélységek alakulásának ábrái szemléltetik. A felszín alatti vizek jellemzőit ismertető fejezet 284 talaj-, 90 mélyfúrású kút vízszintjeit, egyes kutak menetgörbéjét, a talajvízszintek területi alakulását szemléltető térképet és néhány forrás vízhozam adatait tartalmazza. A vízrajzi észlelési és mérési hálózat a vízügyi igazgatóságok üzemeltetik, az észlelések, a mérések adatait ellenőrzik és feldolgozzák. Ezek szolgálják az alapot a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetének az Évkönyv összeállításához és kiadásához. Az Évkönyvvel kapcsolatban felvilágosítás kapható: Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdálkodási Főosztályán (Telefon:175-28-57) Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Rt. Hidrológiai Intézeténél (Telefon: 215-04-40) Reklámfilmet forgattak Szentendrén a DmRV Rt. működési területén. ÁPRILIS ELSEJE Reviczky Gábor színművész ismerkedik a csatornával 17
