Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
PHARE TÁMOGATÁS A NAGYVÁROSOK SZENNYVÍZPROGRAMJÁHOZ (HU9511 SZÁMÚ PHARE PROGRAM) A nagyvárosok szennyvízprogramjában, pontosabban a 23 kiemelt nagyváros (22 megyei jogú város és a főváros) szennyvíztisztítási beruházási programjában érintett városok közül ebben az áttekintésben csak azokat tárgyaljuk amelyek valamilyen módon a Phare programhoz kapcsolódnak. Megjegyezzük, hogy a Víztükör már többször is foglalkozott a magyarországi szennyvíztisztítás helyzetével. Legutóbb az 1996. évi 1. Önkormányzati Különszám adott részletes ismertetést erről a témáról (Rémai János: Települések szennyvízgondjai; Gazdag Ibolya: Nagyvárosok szennyvízprogramja). A hazai szennyvíztisztítás fejlesztéséhez nyújtandó, jelen programban szereplő Phare vissza nem térítendő támogatás tulajdonképpen azoknak az erőfeszítéseknek az elismerése, amelyeket Magyarország tesz annak érdekében, hogy minél előbb felzárkózhasson az Európai Unió országainak többségében a szennyvíztisztítás terén meglévő színvonalhoz. Természetesen ez a program (a Phare támogatással együtt) az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat is jól szolgálja. A Phare program szakterületünkön mindezidáig főleg tanulmányok készítéséhez, vízminőség-ellenőrző műszerek beszerzéséhez, stb. biztosított pénzügyi támogatást, nem pedig tényleges beruházásokhoz. Kivételes esetekben azonban már eddig is sikerült szennyvíztisztítási beruházási támogatást szerezni. Ilyenek voltak a Tahitótfalu szennyvízcsatornázásához (átütemezett pénzekből) adott 1,2 millió ECU- s Phare vissza nem térítendő támogatás, és a közel húsz kis és közepes település szennyvízcsatornázásához a Központi Környezetvédelmi Alapon keresztül nyújtott kamatmentes Phare kölcsön, amely később egy forgóalapot fog képezni. A Phare programban támogatható projektekkel kapcsolatban azonban egy szemléletváltás történt az utóbbi években. Ennek megfelelően az 1993. júniusi Koppenhágai Bizottsági Ülés, az úgynevezett „Koppenhágai lehetőség“ (Copenhagen facility), illetve az 1994. decemberi Essem Csúcs olyan határozatokat hozott amelyek lehetővé tették, hogy az Európai Unió a Phare programon keresztül infrastrukturális projektek társfinanszírozásához is adjon vissza nem térítendő beruházási támogatást. De az Esseni Csúcsnak ezzel kapcsolatban volt egy nagyságrendi kikötése, nevezetesen az, hogy az EU teljes Phare keretének nem több mint 25%-a fordítható csak ilyen célokra. A „Koppenhágai lehetőség“ egyéb kikötéseket is tartalmazott, amelyek közül a legfontosabbak a következők: (1) első lépésként egy részletes közgazdaságipénzügyi elemzést kell készíteni a tervezett projektekről; (2) a támogatandó beruházásokhoz a kedvezményezetteknek is hozzá kell járulniuk anyagilag; (3) a beruházásban társfinanszírozóként valamelyik nemzetközi pénzintézetnek (pl. Világbank, EBRD), vagy az Európai Unió bankjának (EIB) is részt kell vennie. A fenti feltételek teljesítése a leghamarabb szóba jöhető projektekkel kapcsolatban már megtörtént, illetve teljesítésük folyamatban van: megvalósíthatósági tanulmányok készültek Phare támogatással Székesfehérvárra, Dunaújvárosra, Szolnokra és Debrecenre, fővárosi pénzeszközökből Észak-Budapestre és Dél-Pestre és ugyancsak Phare támogatással rövidesen befejeződnek Sopronra és Győrre is; az első lépcsőben érintett négy város elkötelezte magát a saját hozzájárulás biztosítására, de ugyanezek a városok jelentős állami támogatásban is részesülnek; előrehaladott tárgyalások vannak folyamatban az egyes önkormányzatok részéről a Világbankkal, illetve az EIB-vel. így tehát a programban részt vevő minden beruházás költségvetése négy egymástól teljesen eltérő rendszerű pénzügyi forrásra van alapozva, melyek a következők: saját forrás, állami támogatás, nemzetközi pénzintézettől származó hitel és Phare vissza nem térítendő támogatás. Ezek a források nagyságrendileg közel egyformák, de a Phare támogatás az adott keretek miatt egyik esetben sem éri el a 25%-ot, és van ahol csak 13%. Előirányzott összeg 1995-től kezdődően az EU Phare támogatási rendszer tervei többéves keretprogramok szerint készülnek (Multiannual Indicative Programme = MIP). A MIP-ben szereplő összegek azonban nem véglegesek és a Magyar Kormány, illetve az Európai Unió elsőbbségi sorrendjének időközben történő változásai miatt az egyes években jelentősen módosulhatnak. A támogatási összegek elfogadása az éves országprogramokban (Country Operational Programme = COP) történik. A szennyvíztisztítást illetően a COP 95-nek (1995-ös Országprogram) van, és remélhetőleg a COP 97-nek (1997-es Országprogram) lesz jelentősége. A COP 96- ban, amely 1996. decemberében került elfogadásra, szennyvíztisztítási projekt nem szerepel. Az 1995-99 évekre vonatkozó MIP-ben 30 millió ECU van beállítva a kiemelt nagyvárosok szennyvíztisztítási programjára. Ebből a COP 95-re jóváhagyott keret 5 millió ECU-t, a COP 97-re kérvényezett keret 10 millió ECU-t tesz ki. A MIP-ben még fennmaradó 15 millió ECU felhasználására pedig az előírt időpontokban évenként tehetünk majd javaslatot. A fentieknek megfelelően a kiemelt nagyvárosok szennyvíztisztítási programján belül jelenleg hat város szennyvíztisztításának fejlesztésével foglalkozunk a Phare Programban. A hat város közül négy: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szolnok és Debrecen a már jóváhagyott COP 95-be tartozik, kettő pedig Budapest (beleértve az Észak-Budapesti és a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepet is) és Sopron a várhatóan 1997 második felében elfogadásra kerülő COP 97-be van beállítva. Az említett első négy város esetében a COP 95-nek megfelelően elkészült az úgynevezett 11
