Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS MINT KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a 21/1996. (X. 4.) KHVM rendeletében intézkedett az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet megszűnésével, az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Közhasznú Társaság alapításával összefüggő jogutódlásokról. A mintegy két éves előkészítő munka után megvalósult átszervezés során sokakban felmerült a kérdés, hogy igazából mi is a közhasznú társaság, mik a főbb jellemzői? A közhasznú társaság olyan jogi személy, amely a társadalom közös szükségleteinek kielégítésre irányuló tevékenységet folytat. Tevékenységét nyereség és vagyonszerzési cél nélkül végzi, de közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet is végezhet. A közhasznú társaságra fő szabályként a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a Ptk.-ban meghatározott egyes eltérésekkel. A költségvetési szervek és a közhasznú társaságok közötti különbségek céljaik hasonlósága sőt egyes esetekben azonossága ellenére jelentősek. A költségvetési szerv szigorú jogszabálykeretek között gazdálkodó közigazgatási aktussal létrehozott intézmény. A közhasznú társaság független intézmény, amelyre a piacracionalitás a jellemző. Tevékenységébe történő beavatkozásra gazdasági szempontból nincs lehetőség. A közhasznú társaság kötelezettségeiért csak saját vagyonával felel, míg a költségvetési szerv esetében fenn áll az alapító mögöttes felelőssége. A költségvetési szervek vállalkozási tevékenységet csak az alapítói okiratban meghatározott körben és nagyságrendben végezhetnek. A közhasznú társaság vállalkozási tevékenységének volumene nincs meghatározva, de a vállalkozási tevékenység nem válhat a társaság fő profiljává és lényegi eleme, hogy a vállalkozási tevékenységnek a közfeladat jobb ellátását kell segítenie. Költségvetési szerv esetében nincs lehetőség közvetlenül közhasznú társasággá történő átalakulásra, ezért az ilyen típusú “átalakulás” során csak eredeti alapításról lehet szó. Igen fontos kérdés, hogy a jogutódlás lehetősége korlátozott, így pl.: munkajogilag a közhasznú társaság nem jogutódja a költségvetési szervnek. A közhasznú társaságok speciális jellemzői a következők: A kft-kre vonatkozó általános szabályoktól eltérően a társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel. Ugyancsak eltérő szabály, hogy a közhasznú társaságnál felügyelő bizottság és könyvvizsgáló alkalmazása kötelező. A könyvvezetési kötelezettség szempontjából a közhasznú társaság egyéb szervezetnek minősül, kettős könyvvitelt vezet, és éves beszámolót készít. Társasági adó vonatkozásában a közhasznú tevékenység akkor lehet adómentes, ha a tevékenység kezdeményezett, valamint ha azt a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervvel kötött szerződés alapján végzi. A közhasznú társaság alanya az általános forgalmi adónak. A Kht-ra a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítás, a foglalkoztatást terhelő járulékok és hozzájárulások általános szabályai vonatkoznak. A közhasznú társaságot is érinti az önkormányzatok által előírt vagyoni típusú adó, kommunális adó, továbbá a helyi iparűzési adó. A közhasznú társaság alkalmazottai a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak. Az ÁBKSZ Kht. a társadalmi közös szükségletek kielégítése céljából - saját és az alapító által használatba átadott eszközökkel és személyi állományával, ideértve a védelmi osztagot és a jégtörőflotta személyzetét is - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vízgazdálkodási szakfeladatait képező vízkár-elhárítási tevékenységet végez. Ezen közhasznú tevékenységek részletezését a védekezési időszakban, valamint a védekezést kiszolgáló, illetve megelőző időszakban a közhasznú szerződés tartalmazza, amelye az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az ÁBKSZ Kht. a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jóváhagyásával kötött meg. A röviden vázolt ismérvek alapján az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Közhasznú Társaságként történő működtetése az intézmény szempontjából egy jó és testreszabott megoldást jelent, amely illeszkedik a vízügyi irányítás korszerűsítésének folyamatába. Az ÁBKSZ Kht. a miniszteri rendeletnek megfelelően tevékenységét megkezdte. Szőllősi Zoltán ügyvezető igazgató FELHÍVÁS Az egykori bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum 1967-ben vagy korábban diplomát szerzett hallgatói részére a jogutód Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás 1997. március 21-én, a Víz Világnapja alkalmából ünnepi találkozót szervez. A találkozó keretében a Főiskola a 30 éve vagy régebben végzett diákjai részére jubileumi emléklapot adományoz. A meghívók kiküldéséhez szükséges adatok pontosítása céljából kérjük az érintett kollégákat, az egykori diákokat, hogy lakcímüket vagy munkahelyi címüket telefonon vagy írásban szíveskedjenek megadni a Műszaki Fakultás Tanulmányi csoportjának. Levélcím: 6501. Baja, Pf. 107. • Telefon: (79) 326-344, Fax: (79) 322-763 Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI KÖZÜZEMEK PRIVATIZÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZ ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁSRA Nem kis feladatra vállalkoztak a Magyar Hidrológiai Társaság érintett (Vízgazdálkodási, vízellátási-, csatornázási és szennyvíztisztítási) szakosztályai akkor, amikor a címben szereplő témáról előadó ülést rendeztek 1997. január 15-én, Budapesten, a Technika Házában. A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt dr. Bolvári Zoltán, Budapest Főpolgármesteri Hivatalának alosztályvezetője az általános kérdések (a magánosítás nemzetközi gyakorlata, magyarországi tapasztalatok, állami és önkormányzati privatizáció jellegzetességei és eltérő vonásai, munkavállalói tulajdonszerzés lehetőségei) ismertetését követően a fővárosi közüzemek privatizációs lehetőségeit taglalta. Mint mondotta: a privatizáció sehol sem lehet sikeres a koncepcionális kérdések előzetes tisztázása nélkül. A Főváros Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek esetében is ezek tisztázásával kezdődött a tényleges munka. A tendereztetés csak ezt követően volt lehetséges. El kellett dönteni a közmű, a működtető vagyon, vagy mindkettő legyen e a privatizáció tárgya. Az utóbbi mellett döntöttek. A milyen mértékű legyen a privatizáció? kérdésre a 25 % + 1 szavazat mellett tették le a voksot. Meddig jutottak? A Fővárosi Vízművek esetében már túl vannak az első fordulón, a Fővárosi Csatomaműveknél csak most írták ki a tendert. Érdeklődők (jobbára külföldiek, franciák, németek, angolok) szép számmal akadnak. Mi lesz a továbbiakban ? Ez év második felére az is eldől. 33
