Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
120 éves a BAJA-BEZDÁNI TÁPCSATORNA (Ferenc csatorna) Színvonalas emlékülés Baján “Amidőn Bajára, szülővárosomba jöttem, azt találtam, hogy míg egykor a Sugovicán gőzhajó járt, ott most keresztül lehet gázolni. Körutat tévén Bács megyében... . a Ferenc csatornát siralmas állapotban találtam. Akkor láttam csak, mennyi szükség lenne itt a teendőre és akkor kezdtem a csatornák mellett írni és tervezeteket készíteni. (1878)” A huszonöt éves önkéntes-kényszerű távoliét után hazájába visszatérő', a polgári (tőkés) fejlődésben messze Magyarország előtt járó országok viszonyait jól ismerő, nagy nemzetközi tapasztalatokkal, kapcsolatokkal rendelkező, széles látókörű Türr István olasz királyi altábornagy szavai, sorai ezek. A Kiss József és Gábor által tervezett és sok küzdelemmel épített Duna-Tisza csatorna a Ferenc csatorna a múlt század első éveitől döntő eszköze lett Alsó-Bácska gyors meggazdagodásának, felvirágzásának. A század 30-as 40-es éveire azonban a Duna Tisza csatorna már nem tudta betölteni eredeti funkcióját. A gondokon némileg enyhített a Bezdánnál épített új torkolat (1851). A csatorna vízellátása azonban továbbra is egyenetlen volt. A helyszínt jól ismerő, mindig tettrekész Türr tapasztalt, tekintélyes francia, olasz, magyar, holland mérnökök kedvező szakvéleménye alapján széleskörű szervező munkába fogott a Ferenc csatorna rekonstrukciója és bővítése érdekében. Az 1870. évi XXXIV. Törvénycikk: “Engedély-okmány” a magyar államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna üzletének átruházásáról, ezen csatornának rendszeres átalakításáról és meghosszabbításáról, a baja-bezdáni táp- és hajózási-, végre a kis-sztapárújvidéki öntöző csatorna építéséről” konkrét részletességgel intézkedett Türr István javára (az 1873. évi XVII. te. ezt egészítette ki és módosította). A Ferenc Csatorna Részvénytársaság külföldi többségében angol tőkével és olasz építővállalkozókkal kezdett munkához. Ennek nyomán készült el 1870-1875 között a 46 km hosszú Baja-Bezdáni tápcsatorna és 1871-1879 között a 68 km hosszú Sztapár-Ujvidéki csatorna. A tápcsatorna a Baja alatti térség legjelentősebb vízgazdálkodási létesítménye lett. építésénél a területen lévő holt-Duna ágakat is felhasználták. Az alapvetően vízellátást biztosító, de több funkciós Baja-Bezdáni tápcsatorna üzembe helyezésének 120. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett Baján a Magyar Hidrológiai Társaság és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. A városháza tanácstermében tartott megemlékezésen ott volt a régió valamennyi polgármestere, a KHVM és az OVF több vezető munkatársa. A megemlékezés előadói, felszólalói - köztük Dr. Hajós Béla a KHVM helyettes államtitkára - bemutatták a tápcsatornát és létesítményeit, történelmi emlékeit. Szóltak a csatorna jelenlegi állapotáról, a csatorna és az általa meghatározott régió fejlesztésének lehetőségeiről. Vladimir Baics a Jugoszláv-Magyar Vízgazdálkodási Bizottság társelnöke a Duna-Tisza-Duna csatornahálózat történelmi múltját, egységességét, a két ország közös érdekeltségét, az alkotók szakmai és emberi kvalitását hangoztatta. A szokványostól eltérő emlékülésen ott voltak a Duna Kör és a Zöld Alternatíva vezetői, akik érdeklődésüket filmforgatással is megmutatták. A jó légkörű, magas színvonalú, nagy létszámú, sajátos összetételű emlékülésen egyértelmű volt, hogy a kemény munkával elkészült műszaki alkotások olykor recsegve-ropogva, de állták, túlélték a természet adta megpróbáltatásokat, s a rendszerek, határok többszöri változását. A különösen érzékeny történelmi tapasztalatok mellett és ellenére a víz, eme nélkülözhetetlen objektív természeti tényező e térségben is felismertette (kikényszerítette) az ember által realizált-humanizált alkotó együttműködést. A mindezt példamutatóan felismerő és megvalósításáért oly sokat tevő elődöknek tisztelegtek azzal a határozott szándékkal, hogy a lehetőségek és feltételek találkoztatásával, a térség lakosságának javára és közreműködésével mindkét országra kiható hosszú időre szóló rekonstrukciós programot alakítanák ki és valósítanak meg. Az emlékülés, a Ferenc tápcsatorna történetében fordulatot indíthat el. Bejelentették, hogy valamennyi érdekelt és érintett bevonásával létrehozzák a Ferenc Tápcsatorna Fejlesztési Társaságot. Türr gondolatai - remélhetően ma is élnek - ’’Nem tengerentúli expedícióra hívom én fel Önöket, hanem a tenger által adományozott földünk, hazánk és országunknak a mezőgazdászat, ipar és kereskedelem terén virágzóvá tételére. Ha azt akarjuk, hogy az Isten segítsen, kezdjünk magunkon segíteni” (1879) Dr. Faludi Gábor Ferenc csatorna A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI KLUB HÍREI , v°ZlZ ............... Lepj be a klubunkba! A VÍZTÜKÖR 1996. évi 3. számában először adtunk hírt a klub tevékenységéről. Most a legfontosabbal kezdjük: kérjük a nyugdíjasokat és az új nyugdíjba vonulókat, hogy lépjenek közénk. A friss nyugdíjasok bevonása érdekében a Klub megkereste az OVF Igazgatási Főosztályának vezetőjét és tájékoztatást adott a végzett munkáról. Most ismét kérjük segítségét. Intéző Bizottságunk legutóbb (november 6-i) ülésén a következőkről esett szó: 1. A betervezett programok nagy részben megvalósultak. Az erdélyi kirádulás kitűnően sikerült. A gazdálkodásról szóló beszámoló szerint 1996. január elsejétől szeptember 30-ig a bevétel összege kereken 226.000,- Ft volt. ebben a szponzori (KTM, OVF, VIZITERV, ÁBKSZ és VCS) támogatás 135.000,- Ft. A kiadások 185.000,- Ft-ra rúgtak, melyből a kirádulások támogatása 67.000,- Ft-ot tett ki. A Klub vagyona szeptember 30-án 472.000,- Ft volt.- A klub elhelyezési gondokkal küzd. Ennek végleges megoldása a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium elhelyezkedésének alakulásától függ. A Sopronban rendezett IDŐSEK VILÁGNAPJA rendezvényen részt vettünk. A Klub létszáma kissé emelkedett. 1996. szeptember 30-án 141 fő volt. 2. Az 1997. évi első félévi munkaterv szerint a hónapok első szerdáján a “Szivárvány ülések”-et szakmai előadások bővítik. A hó második szerdáján kirándulások (közöttük Pécs, Balassagyarmat, Erdély, Cegléd stb.), a harmadikon múzeumlátogatások (Természetrajzi, Iparművészeti, Ráth György Keleti, Zsidó, Közlekedési stb.) kerültek előirányzásra. A hó utolsó hétfőjén a tagok ingyenes hangversenyen vehetnek részt a Zeneakadémián (szervezi: Vázsonyi Ádámné).- A lehetőségekhez képest minden hétfőn de. 9-13 óra között a KTM VII. emelet ún. “Kék szalon”-jában személyesen elérhető a Klub titkára. Telefonon megkeresése: 475-3300/186 számon lehetséges.- A Klub keretében erősítjük a tagok jogi (dr. Oszoly Tamás) és szociális (Schmidt Ottóné, Kocsis Árpád) megsegítését.- Az 1996. évi karácsonyi összejövetelen a rászoruló tagtársak 70.000,- Ft nagyságrenden belül anyagi segítséget kaptak. Ugyanakkor a szervezési, adminisztratív és pénzügyi feladatok elvégzésében eredményesen segítő tagok könyvjutalomban részesültek. Gábri Mihály 32
