Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 1. szám

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖRNYEZETI MÉRNÖKKÉPZÉS BAJÁN Összeállításunk célja, hogy a pályavá­lasztás előtt álló fiatalok számára rövi­den bemutassuk a műszaki szakember­­képzésnek azokat a speciális területeit, amelyeken a bajai főiskolai oktatás fo­lyik. Szeretnénk továbbá néhány sorban összefoglalni azt a sokrétű és folyama­tosan újratermelődő feladatkört, amely­nek megoldásában jelentős szerep vár a Baján végzett mérnökökre. A képzés szakterületei A továbbiakban röviden összefoglal­juk az egyes szakokra - szakirányokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, hogy azokkal is segítsük a pályaválasz­tás előtt álló fiatalok tájékoztatását. Építőmérnök szak Az építőmérnök szakon öt szakirá­nyon folyik a képzés. Az egyes szakirá­nyok hallgatói saját választott szakterü­letük részletes megismerése mellett ter­mészetesen elsajátítják a többi szak­irány alapvető szakmai tudnivalóit is, vagyis a szakosodás, a szakirány válasz­tás nem jelent a végzés utáni elhelyez­kedést, a mérnöki pályán való boldogu­lást akadályozó túlzott specializálódást. Vízi környezet szakirány Hazánk környezeti állapot az elmúlt évtizedekben oly mértékben romlott, hogy az már jövőbeli fejlődésünk gátja lehet. A fejlett európai országok példája szerint fenntartható gazdasági fejlődés csak megfelelő környezeti beruházások mellett valósulhat meg. A környezetvédelem tehát perspekti­vikus, fejlődő gazdasági ágazat, üzleti vállalkozás, amely várhatóan egyre na­gyobb keresletet támaszt a környezet védelméhez, a környezetgazdálkodás­hoz értő szakemberek iránt. Vízrendezés-vízhasznosítás _______szakirány________ A Föld felszínének több mint kéthar­mad részét borító óceánok, tavak, fo­lyók, kisvízfolyások, a felszín alatti ta­laj- és rétegvizek látszólagos bősége mára állandó mennyiségi és minőségi konfliktushelyzetté változott, amelynek kezelése speciális szakértelmet kíván. Magyarország földrajzi helyzete, dom­borzata, éghajlata, felszíni vízhálózata, hidrogeológiai sajátosságai, a Duna víz­gyűjtőn elfoglalt helye, a településszer­kezet, a mezőgazdasági jelentősége, mind-mind olyan meghatározó ténye­zők, amelyek a vizimémököktől magas színvonalú felkészültséget igényelnek. A vizek természetes körforgásának nyo­mon követése, a törvényszerűségek fel­tárása, a népesség és a gazdaságvízkár­októl való védelme, a mezőgazdaság vízhasználati igényeinek kielégítése a vízrendezés - vízhasznosítás szakterület feladata. Természetesen e feladatok tel­jesítése olyan módszerek alkalmazását igényli, hogy közben sem minőségi, sem mennyiségi téren maradandó káro­sodás ne érje vizeinket. Vízellátás - csatornázás ________szakirány_______ Hazánk településeinek döntő többsé­gében ma már van közüzemi vízellátás és folyamatosan valósulnak meg a tisz­ta, egészséges környezet nélkülözhetet­len részét képező csatornaművek is. E művek létesítése, üzemeltetése, folya­matos fejlesztése, rekonstrukciója a víz­ellátás- csatornázás témakörében speci­ális ismeretekkel rendelkező építőmér­nökök szakterülete. A vízellátás és a csatornázás szakte­rületén nagy jelentősége van a tisztítási technológiák, a létesítmények és rend­szerek üzemeltetésére vonatkozó tudni­valók ismeretének. Az építőmérnöki tu­dásanyag elsajátítása mellett lényeges szerepet kap az oktatásban a víz- és szennyvíz-tisztítás kémiai- biológiai fo­lyamatainak, valamint a szakma gya­korlásához nélkülözhetetlen gépészeti és irányítástechnikai alapoknak a meg­ismertetése a hallgatókkal. Víz- és közműépítési _______szakirány_______ A víz- és közműépítési szakirányt azoknak a hallgatóknak ajánljuk, akik az építés-tervezés és kivitelezés iránt ér­deklődnek. Az építési ismereteket meg­alapozó és a specifikus ismereteket nyújtó szaktárgyak elsajátításával a hallgatók felkészülnek a magasépítési létesítmények és mélyépítési műtár­gyak, valamint víz-, csatorna és energia­közművek tervezésére, kivitelezésére. A mérnöki munka egyik legszebb, al­kotó szakaszában a műszakiak tevé­kenységüket általában a kivitelezés te­rületén kezdik. Megfelelő gyakorlat bir­tokában a kivitelező mérnök felelős ve­zetője az adott építkezésnek, szervezi és irányítja az ott folyó munkát. A főisko­lán folyó gyakorlatias képzés különösen megkönnyíti a pályakezdő fiatalok ered­ményes beilleszkedését a kivitelező munkába. A tényleges kivitelezői gyakor­latban lehet megszerezni a tervezői fel­adatok ellátásához szükséges ismeretek egy jelentős részét is. Víz- és környezetgazdálko­­dási informatika szakirány A vízgazdálkodás és a környezetvé­delem mindennapi gyakorlatában, a ter­vezés, az üzemeltetés és a hatósági fel­adatkörök ellátásának területén napja­inkban már nélkülözhetetlenek a kor­szerű információs rendszerek, a kor fej­lett technikai - technológiai színvonalát tükröző számítástechnikai eszközök (hardver és szoftver) szolgáltatásai. Környezetmérnöki szak A képzés célja, hogy a végzett hall­gatók alkalmasak legyenek a környezet­védelmi eljárások (műveletek, berende­zések, készülékek) adekvát megítélésé­re, kiválasztására, az üzemvizek ellen­őrzésére, részlettervek kidolgozására, környezetvédelmi szakértői, tanácsadói döntés előkészítési munkában való rész­vételre, közigazgatási, önkormányzati környezetvédelmi (település-környezet­védelmi) hatósági, ellenőri, szakértői feladatok ellátására, valamint oktatási, környezetpolitikai, menedzseri tevé­kenységre. A felvételitől a záróvizsgáig A sikeres felvételit követően a pályá­zó beiratkozik, leckekönyvet kap és fő­iskolai hallgató lesz. A képzési idő 3 év. A képzési idő félévekre (szemeszte­rekre) tagozódik. A 15 hetes szorgalmi (felkészülési) időszakot követi az 5-6 hetes vizsgaidő­­szak, melynek sikeres lezárása jelenti a tanulmányok folytatásának előfeltételét. A hallgatók órarend szerinti kötelező el­foglaltsága 32 óra. Órarenden kívüli terhelés a tananyag folyamatos követé­se, a zárthelyi dolgozatokra való felké­szülés és az évközben kiadott feladatok 23

Next

/
Thumbnails
Contents