Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 1. szám

mérési, számítási és rajzi munkarészei­nek elkészítése. Az első három félévben kerül sor - a hagyományos műszaki alapozó tárgyak (matematika, mechanika, informatika) mellett - a szakoknak megfelelő (geodé­zia, építőanyagok épületszerkezetek, fa- és fémszerkezetek, geotechnika), illetve a szakirányok igényeit kielégítő (kémia, biológia, hidrológia, hidraulika) szak­mai alapozó tantárgyak oktatására. A felkészültség alaposságát matematiká­ból, mechanikából és hidraulikából szi­gorlattal mérjük. A képzés második fele, a negyedik­hatodik féléve a törzsanyagban szereplő differenciált szakmai tananyag elsajátí­tásának, a sikeres szakdolgozat (diplo­mamunka) elkészítésének, valamint a tanulmányok befejezését jelentős záró­vizsgára való felkészülésének a jegyé­ben telik. További jellemzője ennek az időszaknak a szakmai specializációt se­gítő fakultatív tárgyak széles választéka. Az elméleti ismeretek begyakorlását szolgálják a szakmai mérőgyakorlatok, melyek közül a geodéziai, a hidraulikai és a hidrometriai gyakorlatok teljesítése kötelező. A Fakultás jelentős PHARE támoga­tással 1997-től kísérleti jelleggel bein­dítja az ún. szendvics kurzust az önként jelentkező hallgatók számára. Ennek keretében a 6. nyújtott félév az 15 hetes szorgalmi időszakon túl magában foglal egy 4 hetes mérnöki gyakorlatban, munkahelyeken eltöltött időt is. Ebben az időszakban a szakirányú munkavég­zésen kívül a hallgató szakmai felügye­let mellett dolgozik a záródolgozatán. Az eredményes szakdolgozat védést és sikeres záróvizsgát követően kapja meg a hallgató a főiskolai végzettséget iga­zoló mérnöki diplomáját. Végzett hallgatóink egy része - ki­használva a kedvező lehetőségeket - más felsőoktatási intézményben, egye­temi fakultáson gyarapítja tovább tudá­sát. Idegen nyelvek oktatása A főiskolákra előírt követelmény­rendszernek megfelelően jelenleg min­den hallgatónak a diploma megszerzése előtt egy idegen nyelvből legalább alap­fokú (C típusú) nyelvvizsgával, vagy az azzal egyenértékű jeles vagy jó osz­tályzatú főiskolai záróvizsgával kell rendelkeznie. Ez a vizsga hasonlóan a C típusú ál­lami nyelvvizsgához, írásbeli és szóbeli részből áll, rendszerében és követelmé­nyeiben is azt követi. (A követelmény­­rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó tervek szerint 1998-tól minden főiskola diploma megszerzésének alapfeltétele egy В típusú (középfokú) nyelvvizsga lesz!) Öt világnyelvet oktatunk az idegen nyelvi lektorátusunkon: angol, német, francia, orosz és olasz nyelveket. A hall­gatókat tudásszintjük alapján osztjuk be és az oktatás a lehető legkisebb létszá­mú csoportokban folyik. Törekszünk ar­ra, hogy a legújabb módszereket és tan­könyveket alkalmazzuk. Rendszeresen oktatnak főiskolánkon angol anyanyel­vű tanárok. Azok számára, akik a középiskolá­ban már megszerezték egy idegen nyelvből a szükséges nyelvvizsga bizo­nyítványt, fakultatív órákat indítunk egy másik nyelvből. A másik lehetőség a to­vábbképzésre a szaknyelvi órák beindí­tása, vízgazdálkodási és környezetvé­delmi műszaki szövegek olvasása ide­gen nyelveken. Azoknak pedig, akik szakmailag jók és valamelyik világnyelven is képesek kommunikálni. A TEMPUS programok keretén belül számos lehetőség nyílik arra, hogy magas színvonalú, nyugati oktatási intézményben gyakorlaton vagy oktatáson vegyen részt. A Műsza­ki Fakultás fokozatosan bővülő nemzet­közi kapcsolatainak köszönhetően már eddig is több hallgatónk külföldön ösz­töndíjasként készítette diplomamunká­ját. Ez komoly motivációt jelent a hall­gatóink számára abban, hogy az idegen nyelveket minél magasabb szinten sajá­títsák el. Kollégium, ösztöndíj A választható szakirányok, a képzési cél és a tanterv egyedülálló hazai mű­szaki főiskolák között, ezért beiskolázá­sunk országos hatáskörű. Hallgatóink zöme tehát nem bajai lakos, így esetünk­ben a kollégiumi férőhelyek száma lénye­ges diákszociális mutató. Jelenleg 160 főt - a hallgatók 2/3-át tudjuk kollégium­ban elhelyezni. A kollégiumi felvételek­ről a hallgatók önkormányzati szervezete, a Kollégiumi Bizottság dönt. Hallgatóink anyagi ellátásának és ösztönzésének forrása a normatív támo­gatás, melynek egyik része a tanulmá­nyi eredményektől független alapjutta­tás, másik része a tanulmányi ösztöndíj, ezeken kívül indokolt esetekben állandó szociális segély is igényelhető. A nor­matív támogatás felosztásáról a hallga­tók önkormányzati testületé dönt. Az előzőekből kitűnik, hogy a hallgatónak - aki főiskolás évei alatt egyszerre élvezi fiatalságának, a felnőtt emberfüggetlen­ségének, a diákélet szabadságának elő­nyeit keményen meg kell dolgoznia a si­keres tanulmányi szereplésért, a mérnö­ki oklevélért. Diploma után A képzés gyakorlatias jellege lehető­vé teszi, hogy friss diplomásaink vi­szonylag rövid betanulási időt követően önálló mérnöki tevékenységet folytas­sanak. A tanterv erős építőmérnöki alapozá­sa hivatott kielégíteni a konvertálható­ság igényét, a szakirányok szerinti spe­­cializáció pedig az adott témakörben va­ló fokozottabb elmélyülést szolgálja. A vízi környezet szakirányon végzett hallgatóink elhelyezkedhetnek üzemel­tetői, tervezői és kivitelezői munkakör­ben egyaránt. Számos munkahelyen igényelnek ma már ilyen szakismeretek­kel rendelkező mérnököket: a helyi ön­­kormányzatoktól és más közigazgatási intézményektől kezdve a környezetvé­delmi tanácsadó- és tervezőirodákon át az ipari és mezőgazdasági üzemekig. A vízrendezés-vízhasznosítás szakirányon végzett mérnökökre tartanak igényt a vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági üzemek, ön­­kormányzatok, de a tervező és kivitele­ző szervezetek is. A vízellátás-csatornázás szakterüle­ten országosan is egyre nagyobb súlya van a képzettségnek: a közüzemi víz- és csatomaművekkel szemben fokozottab­ban jelentkeznek a szakmai követelmé­nyek, amelyek kielégítése az üzemeltető szervezetekben a tulajdonformáktól füg­getlenül igényli a hozzáértő mérnököket. A szakirányon végzett hallgatókra igényt tartanak a víz- és csatomaművek­­nél, tervező és kivitelező szervezetek­nél, önkormányzatoknál. A víz- és közműépítő szakirányon végzettek elhelyezkedési lehetőségei is kedvezőek. Építőipari vállalatok, vállalkozások, tervezőirodák, önkormányzati szerveze­tek jelentik a víz- és közműépítésben jártas mérnökök legfőbb felvevő piacát. A víz- és környezetgazdálkodási in­formatika szakirányon végzett mérnö­kök a vízügyi igazgatóságoknál, kör­nyezetvédelmi felügyelőségeknél, víz- és csatomaműveknél és olyan vállalko­zásoknál tudnak elhelyezkedni, ahol a vízgazdálkodáshoz és vízi környezetvé­delemhez szükséges építőmérnöki kép­zettségen túlmenően igényt tartanak in­formatikai ismeretekre is a szervezet in­formációs rendszerének üzemeltetésé­hez, fejlesztéséhez. 24

Next

/
Thumbnails
Contents