Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
Mire jó a mederhasználati díj? A viziállásokkal és mederhasználati díj bevezetésévelkapcsolatos tapasztalatok a Balatonon A balatoni viziállások problémakörének bemutatásához elengedhetetlenül szükséges a jogi szabályozás rövid áttekintése. A viziközlekedés rendjéről 1979-ben kiadott rendelkezés a vízterületeken való cölöpállások (stégek) létesítésének engedélyezését a vízügyi hatóság hatáskörébe utalta. E hatáskör gyakorlásának és a jogalkalmazás tapasztalatainak elemzése szükségessé tette, hogy a hatékonyabb hatósági eljárás érdekében a vízügyi és az építésügyi hatásköröket egyértelműen elhatárolják. Erre 1983-ban került sor. Az elhatárolás következményeként a felépítménnyel rendelkező stégek építménynek minősültek és így építésügyi hatósági hatáskörbe tartoztak, míg a felépítmény nélküliek maradtak vízügyi hatáskörben. 1985-ben a felépítményes viziállások létesítését megtiltottak a Balatonon! 1992-ben helyi vízgazdálkodási feladatként a viziállások (korábban stégek) engedélyezése a területileg illetékes jegyző hatósági jogkörébe került és az eljárásban a vízügy szakhatóságként működött közre. E szakhatósági jogkör rövid szünetelése után, ma a vízügy két szerepkörben vesz részt a továbbra is jegyzői hatáskörbe tartozó eljárásban. Egyrészt, mint szakhatóság, másrészt a közcélú es állami tulajdonban lévő balatoni vízterület - tulajdonosi jogokat gyakorló - kezelőjeként. A mindenkori rendelkezésekben meghatározott szakhatóságok (környezetvédelem, természetvédelem stb.) természetszerűleg szintén részt vesznek az eljárásban. Tekintve, hogy tavunkon a viziállások iránti igény igen erőteljesen jelentkezett, célszerűnek látszott - az egyéb korlátozás szabályozás mellet - mederhasználati díj bevezetése 1997. évtől. A mederhasználati díj a közterület-foglalási díjhoz hasonlóan a közösségi (állami) terület egyéni használatát kívánja megfizetetni az igénybevevővel és korlátozza egyben az indokolatlan nagyságú igényeket. A díj bevezetését az állampolgári elfogadás megismerése érdekében széleskörű tájékoztatás előzte meg (önkormányzatok, sajtó, TV). A díjat az engedélyt kérők elhanyagolható kivétellel elfogadták. Az engedélyezesi eljárás előtt a vízügyi szervezet minden kérelmezővel mederhasználati szerződést kötött, vizsgálva egyben a telepítési feltételeket is. A kezelői (szakhatósági) hozzájárulás az éves díj befizetése után került kiadásra. Amennyiben az engedélyezési eljárás során az engedély kiadása valamely egyéb okból meghiúsult, úgy a díjat a kérelmezőnek visszatérítették. A befolyt összeg egy része - mint egyéb bevétel - a vízgazdálkodási feladatokra visszafordítható. A díj mértéke (1997-ben): viziállásra: 400,- Ft/m2/év. a viziállás bejárójára: 150,- Ft/m2/év volt. A balatoni viziállások vonatkozásában a KDTVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége az a vízügyi szervezet, amely a szakhatósági jogkört gyakorolja és egyben az üzemeltetői feladatokat is ellátja. A viziállások és a mederhasználati szerződések nyilvántartása számítógépes feldolgozásával az 1997. évi állapotot az alábbi számokkal illusztrálhatjuk:- A Balatonban elhelyezett viziállások száma: 3.550 db- Ebből 1997-ben engedélyt kért 1.180 db- korábbi áthúzódó engedéllyel rendelkezik 380 db szegésére visszavezethető - tényezők nehezítik:- engedély nélküli használat, létesítés (az ellenőrzés ellehetetlenül).- vízszennyezés (un. „hal beetetés“, szemetelés stb.)- a nádasok pusztítása, (nyiladékok vágása)- a viziközlekedés akadályozása (balesetveszély)- az engedélyben is meghatározott október 31-i eltávolítási kötelezettség megszegése (a jégkárok okozta rendkívüli balesetveszély kialakulása, a nádaratás akadályozása). Az előírások ismert megszegőivel szemben a Kirendeltség szabálysértési eljárást kezdeményez, azonban a bírság mértéke általában (max. 20.000,- Ft) nincs arányban a károkozással és nem inspirál a szabályok betartására. Az engedély nélkül létesítőkkel, ill. az azonosíthatatlan tulajdonosú viziállások használóival szemben ez a szankcionálási lehetőség sem alkalmazható! Az október 31-e után mederben hagyott viziállások - ismert - tulajdonosait a vízügy felszólítja, de általában a kényszer eltávolítás a célravezető megoldás. Ez esetben a szabálysértési eljárás mellett az elbontás a szállítás tárolás költsége (25-60.000,- Ft) is felszámításra kerül, amennyiben az „elkövető“ megfogható. Mint az a jelzett számokból kiderül, e tevékenységnek a vízügy (Kirendeltség) technikai és gazdasági lehetőségei szabnak határt még abban az esetben is, hogy a behajtott költségek egy része visszaforgatható a munkálatokra.- engedély nélküli 1.990 db- október 31-e után mederben hagyott viziállások 570 db- A viziállásokkal lefedett vízterület mintegy 5 ha A Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakhatósági és üzemeltetői feladatainak végrehajtását az alábbi - általában állampolgári hanyagságra, gondatlanságra, a telepítési előírások megE rövid gondolatsorral nem lehetett a balatoni viziállások szerteágazó feladatait, gondjait megismertetni, azonban önként adódik a kérdés felvetés: a balatoni viziállások tekintetében - és feltételezzük, hogy vízügyi ágazathoz tartozó hasonló területeken is - elodázhatatlanul szükséges lenne a jogi szabályozás, a technikai és gazdasági lehetőségek ismételt felülvizsgálata. Soha Szilveszter MI ÚJSÁG A FŐISKOLÁN? Vízügyi és környezeti szakemberképzés EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁSÁN (volt vízügyi főiskola) A Fakultás - híven eddigi hagyományaihoz - továbbra is a vízügyre-vízgazdálkodásra orientált építő- és környezetmérnöki képzést tekinti elsőrendű feladatának. Ezen belül az 1998/99. tanévben a következő alapképzési szakokon és szakirányokon hirdetünk felvételt:- építőmérnöki szak- vízellátás-csatornázás szakirány —vízrendezés-vízhasznosítás szakirány- víz- és környezetgazdálkodási informatika szakirány- vízi-környezeti szakirány- környezetmérnöki szak Az alapképzési szakokra nappali tagozaton államilag finanszírozott, levelező tagozaton költségtérítéses formára lehet jelentkezni. Szakirányú továbbképzéseink (főiskolai szintű szakmérnöki kurzusok) 1998 februárjától a következő szakokon indulnak:- csatornázás-sznnyvízkezelés- környezeti menedzser- vízellátás-vízkezelés- vízgazdálkodási menedzser A szakmérnöki tanfolyamok költségtérítésesek. Az alapképzési és a szakirányú továbbképzési szakok esetében is a felvételi eljárásról részletes információkkal szolgál a Fakultás Tanulmányi Csoportja. Cím: 6501 Baja, Pf. 107. tel: (79) 326-344 fax: (79) 322-763 Az ágazat felsőfokú műszaki szakembergárdájának megfelelő utánpótlása érdekében reméljük, minél többen élnek a jelentkezés lehetőségével. 16
