Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
A gát tehát fokozatosan nyerte el alakját 1967-ig azóta beavatkozásra nem került sor. A különböző' építéseknél kétszer is súlyos hibát követtek el. Mindkétszer ugyanazt, egy jó vízvezeto réteget rosszabb vízvezeto réteggel takartak le. Először akkor, amikor a holt meder áttöltésére használt mészkövet a vízkivezetés biztosítása nélkül fedték le, másodszor amikor a mentett oldali rézsün lévő kőrakatot takarták le az 5 ábrán látható 1:5 rézsűvel. A vizsgált szakasz helyreállítása két ütemben készül. Az azonnali beavatkozás során (1997 október-november) helyreállításra került a töltés védképessége. A KBFI Triász tervében az első ütemre két megoldás szerepelt: * mentett oldali szivárgó építése * mentett oldali leterhelés építés (8. ábra). Mindkét megoldásnál közös volt a mentett oldali kő eltávolítása. A kivitelezést a Szekszárdi Vízépítő és Szolgáltató Kft. végezte. Bár a két módszer költségigénye közel azonos volt, a jelenséget értékelő szakértői testület - a kisebb fenntartásiüzemelési költségeket és az egyszerűbb építést figyelembe véve - a második megoldás megvalósítását javasolta. A helyreállítás második ütemében a töltés magassági hiányának megszüntetése szerepel. Összefoglalás Mindkét árvízi jelenség több, a védekezés szempontjából fontos tényezőre hívta fel a figyelmet: * okszerű vizsgálatokat kell végezni a gáthibák azonosítására és a jövőben minden esetben el kell végezni, ezeknek a gyenge „láncszemekének a haladéktalan megerősítését. Ehhez a megfelelő vizsgálati módszerek rendelkezésre állnak. * az 1997 júliusi dunai árvízi helyzet megmutatta a gátrendszer sérülékenységét. Erre különös gonddal kell figyelni, hiszen a hazai árvízvédelmi gátak csaknem fele hosszánál vannak korábbi árvízi jelenségek feljegyezve * a gyenge „láncszemek“ kijelölésénél a korábbi árvizeknél tapasztalt jelenségek, illetve azok leírása alapvető fontosságú, ezért el kell végezni azok rendszerezését, az informatika nyújtotta lehetőségek alkalmazásával történő nyilvántartásba vételét és az elmúlt évek új geotechnikai eredményeinek felhasználásával történő ismételt, komplex kiértékelését. * mindkét bemutatott esetnél olyan egyedi problémákkal álltunk szemben, melyeket árvíz alatt csak tüneti módon tudtunk kezelni. (A gát anyagi és szerkezeti összetételét, illetve az arra vonatkozó információkat csak az árhullám levonulása után lépésről-lépésre tudtuk felderíteni.) Ezt a veszélyforrást a későbbiekben csökkenteni kell. * az 1991 évi dunai árvíz, mely Suránynál és Domborinál alig haladta meg a másodfokú készültséget, mégis jelentős veszély helyzetet idézett elő. Ezen a két helyen a vízügyi létszám már nem bizonyult elégségesnek, közerőt kellett igénybe venni. A védekezési munkák szervezésénél erre számítani kell, erre fel kell készülni. dr. Szlávik Lajos - Nagy László 5. ábra DUNA A töltésfeltárás keresztszelvénye a Duna jobb parti töltésben Domborinál, a 41 + 170 töltéskilométer szelvényben 6. ábra DUNA так A töltés keresztszelvénye a Faddi Holt-Duna áttöltésénél 14
