Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
a következők (tervező: OBSERVATOR Kft.): * a töltés vízzárásának biztosítása, vízoldali szivárgás-gátló réteg beépítésével, * az altalaj kötött fedőrétegében a gyökerek átvágása, talajcsere a vízoldali szivárgás-gátló fog kialakítása; * a töltés átlagosan 0,8-1,0 méteres magassági hiányának megszűntetése; * az 1:6 mentett oldali rézsűhajlás kialakítása kavicsos homok beépítésével. A dombori buzgár A középső Duna-szakaszon először Bölcske térségében, a Duna jobb parti 04.03. sz., Paks-bölcskei árvízvédelmi szakaszon, a 79+350 töltéskilométer (tkm) szelvényben jelentettek buzgárt, melyet a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVÍZIG) dolgozói július 24-én rövid idő alatt sikeresen elfogtak. Veszélyes, jelentős buzgárosodás ellen kellett védekezni Dombodnál (4. ábra), a Duna jobb parti 04.02. sz., Siótorok-faluhelyi árvízvédelmi szakaszon, ahol az 1965. évi árvíz óta hasonló jelenségek nem fordultak elő. Az 1997 nyári két árhullám alatt a Duna jp. 41+383 - 40+636 szelvények közötti szakaszon (4. ábra) jól nyomon követhető, hogyan fejlődött ki a buzgár. A vízállások a Dombori vízmércére vonatkoznak. A probléma kifejlődését, a vízszintmagasság és -tartósság függvényében jól szemlélteti a jelenség alábbi kronologikus leírása: Dátum Vízállás (cm) Jelenség Az első árhullám idején 07. 11. a hullámtéri töltéslábnál vízborítás jelent meg 07. 12. 758 fakadóvíz jelent meg a 40+080 szelvényben, 07. 13. 758 fakadóvíz a 40+080 - 40+150 tkm, csurgások a 41+100 - 41 +210 tkm között, 07. 14. 759 fakadóvíz a 41+050 - 41+200 tkm, csurgások a 41 + 100 - 41+250 tkm között, 07.15. 737 fakadóvíz a 41+050 - 41+190 tkm, csurgások a 41+080 - 41+200 tkm között, melyek beavatkozást nem igényeltek. A második árhullám idején 07. 22. fakadóvíz jelent meg a 41 +100 -41+150 tkm között 07. 23. 742 fakadóvíz a 41+100 - 41+150 tkm, csurgások a 41+100 - 41+150 között 07. 24. 782 15.30-kor 41+175 tkm szelvényben karvastagságú vízszintes irányú csurgást észleltek hordalékkimosással a töltéslábnál. A beömlő nyílás keresése lyukkereső ponyvával eredménytelen volt, ezért 16,40-tol homokzsákokból ellennyomó medence építése kezdődött, mellyel sikerült az anyagkihordást megállítani. A csurgásnak kitett töltésszakaszokon a mentett oldali rézsű 1/3 szélességben felázott, 1/4 szélességben a töltéslábban felpuhult, melyet homokzsák bordákkal kb. 10 fm hosszban leterheltek. 07. 25. 810 vízminőség vizsgálat és vízhőmérséklet-mérés volt: a vízoldali töltéslábnál 18o-ot, az ellennyomó medencében 15o-ot mértek. (A vízhőmérséklet-különbség igazolja, hogy a jelenség nem csurgásnak, hanem buzgárnak minősíthető) 21.10-kor a 41+183 tkm szelvényben a töltéslábnál heves anyagkihordással buzgár tört fel, amely köré szintén homok-12
