Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 5. szám
Homokzsák és Home page Bizonyos területeken a fejlődés szembeötlő, de a homokzsákokat ezután Is kézzel rakják Gemenc ‘97. elnevezéssel szeptember 10-11-én közös törzsvezetési és árvízvédelmi gyakorlatot tartott a Tolna Megyei Védelmi Bizottság a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal. Ez év februárjában döntött a Tolna Megyei Védelmi Bizottság és a KDT VÍZIG vezetése a közös gyakorlatról, amit röviden úgy foglalhatunk össze: a Vízgazdálkodási törvényből, a 232/1996 Korm. rendeletből, valamint a VÍZIG éves tervéből adódó, a védelmi bizottság Ország Mozgósítási Tervben szereplő feladatainak gyakorlása, összehangolása katasztrófahelyzetben. Ennek során az államigazgatás szintjén a Tolna Megyei Védelmi Bizottság megyei - városi - kisebb települési szintig vonta be a gyakorlatba a helyi védelmi bizottságokat: együttműködve a polgári védelemmel, honvédséggel, rendfenntartó, egészségügyi és más, a védelmi bizottságba beosztott szervezetekkel. A vízügyi - mint műszaki - feladatokhoz tartozott az árvízvédekezés levezénylése. Ennek végrehajtására bevontuk a szakaszvédelem-vezetést, az árvízvédelmi törzset és az Országos Műszaki Irányító Törzset (OVF). A feladat meghatározását követte a jóval hoszszabb időt igénylő gyakorlatvázlat összeállítása, amihez segítségül a régebbi árvízvédelmi-törzs-A védelmi bizottsággal sokszor egyeztettünk, a két szervezet között igen jó kapcsolat alakult ki. Mivel nagyobb térséget érintő katasztrófahelyzetet imitáltunk, szükséges volt különböző döntési szintek bevonása, mind az államigazgatási, mind a műszaki irányítás területén. Nyilvánvalóvá vált: az eddigi gyakorlatoktól eltérően olyan forgatókönyvet kell írni, amelyik tartalmazza a hátországban, az elöntött öblözetben történteket is. Ebből adódott a hoszszabb „hadműveleti” idő: az eddigi 2-3 napot átfogó eseménysorozat helyett a teljes árhullámot és az azt követő rövidebb időszakot - a helyreállítás időszakát - is gyakorolták, ami a gyakorlaton 9 óra, a valóságban ez 1,5 hónapot jelentett. A „zsugorított“ időt nem használták, hiszen egy nap állt rendelkezésre a törzsvezetési gyakorlatra. Ezért, ahogyan az események kívánták napokat léptünk át, s ahol szükségesnek ítéltük egyes eseménynél “elidőztünk”, részletesen feldolgozva azt. túli szakaszán összesen három helyen okozott szakadást, a Sió-Nádor rendszeren, továbbá a II. rendű töltéseken összesen 33 szakadás történt. A Faddi-Bogyiszlói öblözetben víz alá került teljes egészében Bogyiszló község, részben Tolna és Fadd település. Az óriási károkat okozó jeges ár viszonylag rövid idő alatt - 5 nap - játszódott le, de következményeinek felszámolása: - mentés, mentesítés -, több mint egy hónapot vett igénybe. A forgatókönyvi időskála összeállítására kétféle időt használtunk: a csillagászatit és a hadműveletit. Az eseményeket a korabeli védelmi naplók adatainak felhasználásával - az azóta történt változások figyelembe vételével - állítottuk össze úgy, hogy azok a vízügyi műszaki történések és az államigazgatás intézkedési szintjén egyezzenek. A forgatókönyv eseményeit - amelyek tömör összefoglalásai voltak az árvíznek - részleteire bontottuk (borítékoltuk), amelyek távmondatok, vezetési gyakorlatok anyagát, s a jóval frissebb, “Tisza 95”, szegedi gyakorlat kiadványát” használtuk. Áttekintettük a rendelkezésre álló anyagokat, figyelembe vettük a tapasztalatokat, a védelmi bizottság elképzeléseit, továbbá megállapodtunk a lebonyolítás főbb pontjaiban. utasítások, jelentések, tájékoztatók formájában jelentek meg a szakaszvédelem-vezetésnél, az árvízvédelmi törzsnél, az Országos Műszaki Irányító Törzsnél és a Tolna Megyei Védelmi Bizottságnál. A helyszíneket egy valós helyzetnek megfelelően jelöltük ki: az árvízvédelmi törzs Szekszárdon a szakaszmérnökségen tevékenykedett, a szakaszvédelmi központok - Dombori, Bogyiszló - az árvízzel sújtott öblözetet, a védelmi szakaszt képviselték, ők adták jelentéseiket az árvízvédelmi törzsnek, s ugyanonnan kapták az utasításokat. Az árvízvédelmi törzs közvetlen kapcsolatban állt az Országos Műszaki Irányító Törzzsel. Itt emeljük ki, hogy az árvízvédelmi törzs kapcsolattartása a szakaszvédelmi központokkal, az Országos Műszaki Irányító Törzzsel számítógéppel történt. Ezt azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert bebizonyosodott, hogy lehetséges a rendszer kiépítése és beüzemelése a VÍZIG belső A gyakorlaton az 1956- os márciusi dunai jeges árvíznek a 04.02. sz. Siótorok-Paksi árvízvédelmi szakasz (Duna jp. 38+100 tkm) doromlási szakaszán történteket használtuk fel. A jeges ár a Duna közép-dunán26
