Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 5. szám
Apróbb kellemetlenségtől eltekintve (modemhiba) a Vízelhárítási Védekezési Információs rendszer (VIR) kitűnően vizsgázott. A Tolna Megyei Védelmi Bizottság - harcálláspontja a megye polgári védelmi parancsnokságán volt - és a VÍZIG árvízvédelmi törzse között a kapcsolatot fax-telefon és képtelefon (!) (ISDN) összeköttetés biztosította. Utóbbit a MATÁV bocsátotta rendelkezésre a gyakorlat idejére. Jelenlegi kiépítési költsége még nem teszi lehetővé a védekezés alatti rendszeres használatát, de valószínű, a jövőben fontos eszköz lesz a döntéshozásban. Az első nap tapasztalatai a szervezők és a résztvevők részéről egyöntetűen kedvezőek voltak. Mint az eddig leírtakból kitűnt, rendhagyó módon történt a kommunikáció számítógéppel és képtelefonnal. A telefont tartalékként kezeltük. Készakarva terheltük a rendszert és a személyzetet. A csúcsidőben, 2-3 percenkénti történt az üzenetváltás, hogy kitapasztaljuk a „szűk“ keresztmetszetet”. Mindenki és minden állta a terhelést. Bebizonyosodott, hogy a számítógépes rendszert bizonyos feltételek megléte esetén ki lehet építeni a szakaszvédelem-vezetés és a védelmi törzs között is, ezzel összetételét tekintve homogénné tehető a kommunikációs rendszer az árvízvédelmi szakasz - Országos Műszaki Irányító Törzs között (valószínű, a légvezetékes hálózattal rendelkező vizigeknél nem ilyen kedvező a helyzet). Az üzenetváltások egyszerűsödnek, gyorsabbá és pontosabbá válnak. Mivel a jövőben minden bizonnyal egyre jelentősebb szerepet játszik majd a védekezésben a számítástechnika, úgy véljük, hasznos lenne az eddig lezajlott gyakorlatok ez irányú tapasztalatait összegezni, megvitatni. A törzsvezetési gyakorlatot megtekintették a KHVM, az OVF szakirányú tisztségviselői, továbbá a Tolna Megyei Védelmi Bizottság, Polgári Védelem, Honvédség, a meghívott megyei védelmi bizottságok és az önkormányzatok képviselői. A gyakorlat második napján Szekszárdon a délelőtti órákban előadások hangzottak el a BM, HM, a PVOP, a KHVM és a vízügyi igazgatóság képviselői részéről. A kora délutáni óráktól Dombori térségében az árvédelmi töltésen és környezetében a Dunán, jól szervezett bemutatók zajlottak, melyek a különböző védekezési módokat mutatták be: A vízügyi igazgatóság védelmi osztaga hagyományos védekezési módokat mutatott be, együttműködve a honvédséggel. A Dunán mentési bemutatót tartottak, amelyben speciális mentőegységek - szárazföldi, vízi, légi - működtek együtt. Ezt követően a honvédség alakulata, valamint a vízügy egysége vízi szállítási (személy) bemutatót tartott a Dunán, ahol kétéltueket - PTSZ - és nehézkompokat, valamint rocsókat vetettek be. A dombori védelmi központ közelében szabadtéren láthatta a több száz főnyi közönség azokat a járműveket, amelyeket katasztrófa esetén alkalmaznának. Az erre a célra felépített, „sátorvárosban pedig azok a magán- és állami cégek mutatkoztak be, amelyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba kerülnének a védekezőkkel, a károsultakkal: (polgári védelem, biztosító, egészségügy, stb.) Néhány gondolat a gyakorlat nem kevésbé fontos szervezési feladatairól A gyakorlattal egyidőben fotókiállítás nyílt Szekszárdon, az 1956-os dunai jeges árvíz vízügyi vonatkozásáról. A látogatók a képeken nyomon követhették a drámai eseményeket a védvonalon, és az elöntött Bogyiszlón. A tájékoztatási munkát is igen jónak lehet minősíteni, ugyanis a régió újságai, a televízió, rádió rendszeresen közölt híreket a gyakorlatot megelőzően és a gyakorlat közben is. A második napi étkeztetést (400 fő) Domboriban oldották meg a szervezők, ami nem kis feladatot jelentett. Végül néhány adat érzékeltetésül a gyakorlat méretéről. A kétnapos gyakorlatnak összesen 750 fő résztvevője volt. Megjelentek Tolna megye polgármesterei és a megbízott megyék védelmi igazgatással foglalkozó munkatársai. A Honvédség Szárazföldi Vezérkarának képviselői és a megyéket képviselő összekötő tisztek. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a megyei polgári védelem parancsnokai. A minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó vezetői, munkatársai, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetői és munkatársai. A kiállítókat 62 gazdálkodó szervezet képviselte. A sikeres lebonyolítást több hónapos előkészítő munka előzte meg, amelyben a vízügyi igazgatóság kijelölt szakágazatai önzetlenül segítették a szervezőket. Mindvégig hasonló mértékű segítséget nyújtott és szakmai érdeklődést tanúsított a Tolna Megyei Védelmi Bizottság titkára, Nagy Zoltán ezredes. Az előkészítés- és lebonyolítás időszakában tapasztalt együttműködés, a résztvevő szervezetek részéről, reménnyel tölthet el bennünket az elkövetkező nagy(obb) árvizek közös leküzdését illetően. Horváth Emil A Nemzetközi Természeti Katasztrófa Elhárítási Világnap (1997. október 8.) Prof. G.O.P. Obasi, a WMO főtitkára 1997. október 2-án körlevéllel fordult a Világszervezet tagjait képviselő meteorológiai szolgálatokhoz és hidrológiai szolgálatokhoz, felhívta a figyelmet az ENSz Nemzetközi természeti katasztrófa csökkentési dekádjára (IDNDR) és az 1997. évi Világnapra, amelynek ezévi tárgyai a víz okozta katasztrófák. Obasi főtitkár üzenetében a Víz túl sok, túl kevés címén veszi számba a két okra visszavezethető természeti katasztrófákat. Az árvizek az utóbbi években súlyosabbak lettek (pl. USA, Egyiptom, Fülöpszigetek, Kína, Csehország, Németország, Lengyelország). Az aszályok gyakoribbak és súlyosabbak, 1 milliárd ember kb. 100 országban szenvedett tőlük (csak az USA-ban 1995-ben 2,4 milliárd USD kár keletkezett). Arra nézve, hogy mennyi víz van, felmérés folyik a Világ Hidrológiai Ciklus Észlelő Rendszer felállítása révén (pl. a Földközi tenger vidékén). Az árvizek elleni védelem eszköze a korai riasztás. Az éghajlati előrejelzés pedig az aszály megelőzése miatt nélkülözhetetlen, amely a Világ Időjárás Szolgálat (WWW) révén valósul meg, beleértve az El Nino jelenséget is. A Világ Éghajlat Kutatási Program révén az előrejelzési képességek fejlődnek. A vízzel kapcsolatos katasztrófák megelőzése az ENSz Katasztrófa Elhárítási Dekád egyik fontos célja, amely 1999-re fejeződik be. így az üzenet hazai szempontból is alapvető megállapításokat tartalmaz. 27
