Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 5. szám
Árvíz a Berettyón Június tizennegyedikén, szombaton reggelre kiadós eső esett Debrecenben. Az éjszakai vihar eredményeként a vízügyi igazgatóság udvarán elhelyezett csapadékmérő tizennégy millimétert mutatott. A viharfelhők nem álltak meg az országhatárnál, mint később az kiderült, a Berettyó és az Ér völgyében több helyen volt felhőszakadás. Az erdélyi vízgyűjtőn este kilenc órától vasárnap tizenegy óráig Margittán száznegyven, Bisztraterebesen száztíz, Márkaszéken kilencvenhat, Székelyhídon kilencvenöt, Bályokon hatvanhat milliméter eső esett. Az első telefax 15-én, vasárnap délután két órakor érkezett a nagyváradi vízügyes kollégáktól. Ekkor értesültünk a csapadékadatokról és előrejelzést kaptunk a Berettyó folyón várható magas árhullámról. A rádió hallgatói és a televízió nézői is tudomást szerezhettek a romániai árvízről, a hírek halálos áldozatokról és eltűntekről szóltak. Vasárnap délután a magyar szakaszon a folyó még csendes és nyugodt volt, de a vízügyi igazgatóság központjában már megkezdődtek az előkészületek az árhullám fogadására. A TIVIZIG védelemvezetése értékelte a rendelkezésre álló információkat, felvette a kapcsolatot az OVF árvízvédelmi ügyeletével és az ügyben szintén érintett Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőivel. A vonalak terheltsége miatt nem sikerült telefonkapcsolatot teremteni a nagyváradi vízügyi szervekkel. A berettyóújfalui szakaszmérnökség, a műszaki biztonsági szakszolgálat vezetői és az érintett szakaszvédelemvezetők azonnali tájékoztatást kaptak az erdélyi vízgyűjtőn kialakult helyzetről. A debreceni központban a szakaszmérnökségen árvízi ügyeleti szolgálat kezdődött, a védvonalak mentén a gátőrök megtették az ilyenkor szükséges óvintezkedéseket. A Kismarjai mértékadó vízmércén vasárnap éjfélkor még összesen 276 centiméteres volt a vízállás (az első fokú készültségi szint alatt 124 centiméterrel), pedig ugyanebben az időben Szalárdon már 720 centiméter volt a víz (a harmadfokú készültségi szint felett 60 centiméterrel). A két mérce közötti távolság mindössze tizenkilenc kilométer, ezért felmerült a gyanú, hogy valamilyen rendkívüli esemény történhetett az államhatáron túl. Az igazgatóság két gátőre ekkor már kint tartózkodott a határ menti vízmércénél, folyamatosan figyelve a vízszint változását és a határ környezetét. A szokatlan vízszintkülönbség miatt a védelemvezetés megtette a szükséges intézkedéseket egy esetleges lokalizálás lefolytatására. A két ország közötti árvízvédelmi szabályzatnak megfelelően folyamatosan tájékoztatást kaptunk Nagyváradról a Berettyó folyó vízállásairól. A Kismarjai szelvényben a vízszint rohamos emelkedése hétfőn a hajnali órákban kezdődött el. Három órakor első fokú árvízvédelmi készültség elrendelésére került sor a Darvas-Pocsaj, Darvas-Kismarja, és az Érmelléki árvízvédelmi szakaszokon. Két óra múlva a készültségi szintet másodfokúra kellett emelni, kilenc órától pedig a víz már a harmadfok felett volt. Egyre-másra csörögtek a telefonok a védelmi szervezet tagjainak a lakásán, akik pihenésüket megszakítva azonnal szolgálatba indultak. A hajnali riasztás eredményeképpen a védelmi szervezet tagjai elfoglalták kijelölt helyüket, az igazgatóság vezetője készenlétbe helyezte a védelmi osztagot. Mérnökök, gátőrök, segédőrök vigyázták a gátak állapotát, miközben a védelemvezető tájékoztatta a Hajdú-Bihar megyei Védelmi Bizottság vezetőjét a kialakult helyzetről. Az árvízvédekezés fejleményeiről folyamatos helyzetértékelést kaptak az érintett szervek és a sajtó képviselői. A szakaszvédelemvezetők felvették a kapcsolatot a vízparti települések polgármesteri hivatalaival. A mentett oldali rézsűkön és előtereken az árvízi jelenségek észlelése érdekében megindult a fő letakarítása. A szalárdi mércén a tetőzés tizenhatodikén, hétfőn reggel öt órakor következett be 735 centiméteres vízállással (az ottani harmadfokú elrendelési vízszint felett 75 centiméterrel). Hétfőn a Tiszántúli és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság képviselői Nagyváradon találkoztak a román területi vízügyi szervezet vezetőivel, értékelték az árvizet kiváltó eseményeket, tájékozódtak a tragikus eseményekről, megbeszélték a további tennivalókat. Lehetőség nyílt a folyó Szalárd és Szilágynagyfalu közötti szakaszának bejárására, beleértve a végzetes események helyszínét is. Berettyószéplak térségében a folyó bal partján két patak gyűjti össze a lankás hegyoldal vizét, a Liget és a Baromlaki patak. A szombat éjjel és vasárnap hajnalban bekövetkezett monszunszerű csapadék ezeken a patakokon zúdult le a befogadó Berettyó felé, elöntve mindent, ami az útjába került. Az ottani lakosok elmondása szerint az esőben a látótávolság egy méterre csökkent. Házak dőltek össze, rongálódtak meg, a belsőségi út aszfaltburkolatát a rohanó víz több helyen felszakította és lesodorta az út mellé, hétfőn délután temették azt a tizenkét áldozatot, akik a leomló házban lelték halálukat. A tragédiát közvetlenül kiváltó ok tehát nem a Berettyó kiöntése, hanem a töltésezetlen mellékvízfolyások áradása volt. A Berettyó folyó védőgátjain a román területi szervek eredményesen védekeztek, gátszakadás, vagy gátszakadásból történő elöntés sehol sem volt. A szalárdi tetőzés után kilenc órával Kismarjánál is bekövetkezett a tetőzés, és megindult a vízszint lassú apadása. A kismarjai tetőző vízállás 521 centiméter volt, amely mindössze huszonegy centiméterrel volt alacsonyabb az eddigi legmagasabb vízszinttől. Tizenhatodikén tizenöt órától a Szeghalom-Darvas, tizennyolc órától a Kálló menti védelmi szakaszon lépett életbe az első fokú árvízvédelmi készültség, ezzel a Berettyó teljes magyar szakaszán készültség volt a folyón. Az árhullám a folyó teljes hosszúságában magával ragadta a korábbi napokban lekaszált, összegyűjtött szénát, a hordalékos víz elborította a hullámteret. A meleg nyári időjárás hatására a víz minősége leromlott, oxigénhiányos állapot alakult ki. A minőségromlás mértékének megállapítására a TIVIZIG vízminőségi vizsgálatot végeztetett. A Berettyó folyó védelmi célú hírközlési berendezéseiben bekövetkezett rongálások miatt (az elmúlt időszakban huszonöt kilométer légvezetéket loptak el) soron kívül szükségessé vált tizenkét darab Motorola típusú kézi rádió üzembe állítása, - amelyekkel 17-én már forgalmazni tudtunk a HIDROTEL simplex frekvenciáján - elősegítve ezzel a védekezés eredményességét. Berettyóújfalunál az árhullám tetőzése tizenhetedikén reggel hat órakor 457 centiméter vízállással következett be, délután négy órakor a Darvas-Pocsaj, Darvas- Kismarja, és az Érmelléki árvízvédelmi szakaszokon másodfokúra mérséklődött a készültségi szint. Tizennyolc órától az igazgatóság védelmi osztagánál megszűnt a készültség, mert körvonalazódott az árhullám károkozásoktól mentes levonulása. A vízgyűjtőn csapadék-utánpótlás nem volt, veszélyes átázások vagy töltésmeghibásodások nem következtek be. Az említett három szakaszon a készültség első fokra való mérséklésére tizennyolcadikán este hat órakor került sor. A fokozatos apadás során a víz lassan visszahúzódott a középvízi mederbe, ezért huszonegyedikén tizennyolc órakor az árvízvédelmi készültség a TIVIZIG védvonalain megszüntetésre került. Harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére a folyó Berettyóújfalu feletti szakaszán utoljára 1980 júliusában került sor. A mostani árhullám egy hét alatt futott le, a magyar szakaszon a védművek állapotában különösebb károsodást nem okozott. Köszönhető ez annak is, hogy a kiváltó csapadékot nem követték újabb esők, nem jött létre tartós magas vízállás. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy a gátak keresztszelvényei a Berettyón több, mint fele részben nem felelnek meg a kiépítési előírásoknak. Továbbra is gondot kell fordítani a fejlesztésekre, mert a védekező szervezet felkészültsége és gondos munkája mellett megnyugtató módon csak a gátak erősítésével biztosítható a vízparti települések lakosságának élet és vagyonbiztonsága. Bara Sándor 25
