Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 5. szám
Esztergom térségében ismételten lezárásra került a 11. számú főközlekedési út és ugyancsak elöntötte az ár a Prímás sziget jelentős részét. A védekezéshez az Igazgatóság jelentős segítséget nyújtott. Az árhullám a július elejeinél lassabban vonult le, különösen az apadó ág volt lényegesen hosszabb. Az apadást a Duna osztrák szakaszán kialakuló kisebb árhullámok lassították. A Duna vízgyűjtőjén kialakult meteorológiai helyzet volt a jellemző a Lajta vízgyűjtőjére is. A lehullott csapadék mennyiségét jellemzi, hogy a folyó Schwarza mellékágának vízgyűjtőjén található Rohr im Gebirge állomáson július 7-én 163,5 mm csapadékot mértek. Ennek hatására jelentős árhullám indult el a folyón. A Lajta felső szakaszára mértékadó Deutsch Brodensdorfi vízmércénél a tetőző vízhozam 220 m3/sec volt, ami lényegesen meghaladta az eddig észlelt legmagasabb értéket (1965. áprilisban 195 m3/sec). A magyar határ felett mértékadó haslaui vízmércéig az árhullám jelentősen ellapult, így a tetőző vízhozam 112 m3/sec. volt, amiből az országhatárra 100 m3/sec. vízhozamot lehetett előre jelezni. A magyar védelemvezetés dolgát jelentősen nehezítette, hogy vízmérce átépítés, illetve egyéb problémák miatt sem a Deutsch Brodenrsdorfi, sem a Haslaui vízmérce adata nem volt lekérdezhető. Az osztrák szakaszon bekövetkezett árvízi szükségtározó fel töltésekről, töltésszakadásokról, elöntésekről gyakorlatilag semmilyen hivatalos információ nem érkezett. A helyzet tisztázása érdekében a magyar szakemberek folyamatosan járták az osztrák vízgyűjtőt, illetve a Haslaui vízmércéhez magyar észlelőt telepítettek ki, aki telefonon jelezte a vízállást. A Lajta magyar szakaszán július 9-én került sor az árvízvédelmi készültség elrendelésre. A várható magas vízállás miatt - a korábbi árvizek tapasztalatai alapján - azonnal elrendelték a Lajta-Malom-csatorna Mosonmagyaróvár belterületén lévő torkolatának CS-2-M lemezzel és földáttöltéssel történő lezárását, a csatorna mellett lévő lakóházak megvédése érdekében. Az intenzív áradás következtében a két Lajtameder között kijelölt szükségtározókat védő másodrendű védvonalakon több helyen vízátfolyás kezdődött, ami ellen nyúlgátépítéssel védekeztek. Az osztrák területi adatok pontosítása során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Mosonmagyaróvár védelme érdekében igénybe kell venni a szükségtározót. Az ÉDUVIZIG védelemvezetésének kezdeményezésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Védelmi Bizottság hozzájárult a szükségtározó megnyitásához, amit a kormány felhatalmazása alapján Lotz Károly miniszter úr is engedélyezett. A szükségtározó megnyitására 1997. július 11- én, 11,00 órakor került sor a Lajta főmeder bal parti 14.366 fkm szelvényében, a másodrendű árvízvédelmi töltés 25 m-es széles megnyitásával. A szükségtározó megnyitása után egy órával a Mosonmagyaróvári vízmérce tetőzött és megkezdődött az apadás. Július 13-án 2,00 órakor egyenlítődött ki a vízállás a főmeder és a tározó között és még aznap megkezdődött a víz visszavezetése, ami július 16-án 6,00 órára fejeződött be. A szükségtározó igénybevétele során 102 ha mezőgazdasági terület került víz alá. A megbontott töltések helyreállítása július 23- án befejeződött. Az Igazgatóság területén végrehajtott árvízvédekezéssel egyidejűleg a hansági és a szigetközi területeken II. fokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. A Szigetközben 1250 ha, a Hanságban 2100 ha került víz alá. A védekezés során 10 szivattyútelepet kellett üzembe helyezni, melyek 12,7 millió m3 vizet emeltek át és négy helyen volt szükség hordozható szivattyúk telepítésére. Az ár- és belvízvédekezést az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság saját létszámára támaszkodva, a saját tulajdonú Kft-k, társulatok dolgozóinak bevonásával hajtotta végre. A különböző szervezetek között az együttműködés nagyon jónak minősíthető, és példaszerű volt a kapcsolat a megyei és városi önkormányzatok, polgári védelem, rendőrség illetékeseivel is. A védekezés során bebizonyosodott, hogy a védelmi létesítmények jelenlegi fenntartottsági állapota jelentős többletmunkát ró a védekező szervezetekre, hiszen esetenként az elmaradt munkák elvégzésével kellett a védekezést kezdeni. A vízügyi hírközlő hálózat leromlott állapota bizonyult a másik neuralgikus pontnak, ezen mobil telefonok igénybevételével lehetett segíteni. Baross Károly 24
