Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám
Tájak, korok, múzeumok Örömmel nyújtom át - ha csak képletesen is - a Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára 548. kiadványát, úgy is, mint a füzet szerkesztője. Annál is inkább örömmel, mert két nagy jelentőségű vízilétesítménynek - a bökényi és a békésszentandrási vízlépcsőnek - állít emléket és teszi közkinccsé a legfontosabb hozzájuk fűződő információkat a szép hazai tájak, az elmúlt korok, az értékes emberi alkotások kedvelői számára. Szerzője dr. Krizsánné Józsa Piroska, akinek munkájához a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság részéről Czakóné Czédli Jolán és Galbáts Zoltán okleveles mérnökök nyújtottak szakmai segítséget. A kiadvánnyal az 1995-ben a Kőrös völgyi Természetvédelmi Egyesülettel közösen kitűzött célunk megvalósult, s egyes - a füzetben még csak jelzett - események is valóra váltak azóta. Mától már a Körös Maros Nemzeti Park része a vízlépcsők által érintett hullámtér, országos természetvédelmi védettséggel. A békésszentandrási vízlépcső rekonstrukciós munkái folyamatban vannak, melyek keretében 1996. október 2-án nagyjelentőségű esemény volt az új alsó és felső tábla (összesen 56 to) behelyezése a baloldali nyílásba. 1997. januárjában Békéscsabán volt egy megbeszélés politikusok, hatóságok, országgyűlési képviselők, önkormányzatok, vízügyi szakemberek részvételével, ahol a Körösi hajózás felélesztéséről volt szó. A bökényi vízlépcsőről lehetséges, hogy ez a bemutatás az utolsó, 1999-től várhatóan rekonstrukcióra kerül a ma már üzemen kívül lévő mű. Megörökíti a kiadvány a békésszentandrási vízlépcső 50. évfordulóján tartott ünnepséget is, amikor még számos alkotó körünkben volt, kiemelve közülük a mű statikusát, dr. Mosonyi Emil akadémikust, az állami díjas tervezőt, Mátrai Istvánt, s a vasdiplomás, azóta elhunyt Vincze László mérnököt. A füzet hátsó belső borítóján közölt helyszínrajzon jelölt (1939.) öntözések jórészt valóra váltak, s talán egyszer a tervezett hajózás is beindul. Az archív fényképfelvételek értékesek, megismételhetetlenek. A kiadványban név szerint említett fotósokon kívül köszönetét kell mondanom a hátsó borítón közölt légi felvételért a Szenzor GMK- nak (Szarvas). A TKM sorozat folytatásaként legközelebb a Diesel üzemű, ma már ipartörténeti jelentőségű szivattyútelepeknek szeretnénk emléket állítani, melyek sorra elektromossá alakulnak át, maguk mögött hagyva egy korszakot. Szép példa rájuk a felépítményében eredeti állapotban megőrzött békésszentandrási II. és a Malomfoki szivattyútelepünk. A füzet szerzőivel együtt reménykedem abban, hogy a Körösök és a Berettyó szabályozásának történetéről is képet alkot a T. Olvasó a kiadványból. dr. Goda Péter 33
