Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám
EGY KIS SZAKIRODALOM Megjelent a Vízügyi Közlemények 1997, évi I. füzete Ismét tartalmas olvasnivalóra talál az, aki a Vízügyi Közlemények 1997. évi 1. füzetét a kezébe veszi. A kiadvány gerincét három nagy tanulmány adja. Talán - nem véletlenül - mindegyik árvízvédelemmel összefüggő kérdéseket tárgyal. Dr. Nagy Illés /oki. mérnök, oki. gazdasági mérnök, nyugdíjas / “A Tiszai véderdők árvízi terhelést csökkentő hatása” című írásában a hullámzásból származó maximális terhelést vizsgálva a szél hatására kialakuló tiszai árhullámok jellemzőin át jut el a hullámzás árvízvédelmi töltésre gyakorolt hatásának számszerűsítéséig. Ezt követően tiszai példákkal szemléletesen bizonyítja a véderdők hullámzást csillapító hatását és megállapítja, hogy a hatékonyság az 1960-as évek közepéig volt érezhető. Az írás végén tett javaslatok /az elmaradt csonkolások pótlása, a földigátas véderdő, a bokorfüzetek alkalmazása / alkalmasak lehetnek a véderők hatékonyságának fokozására. Dr. Antal Emánuel /oki. meteorológus, a műszaki tudományok kandidátusa, az OMSZ ny. elnökhelyettese, a GATE c. egyetemi tanára / “A Tisza szabályozásának éghajlat-módosító szerepe” című írásával sokak számára is érthető módon ad választ arra, mennyire érzékeny az éghajlat az emberi tevékenység által előidézett változásokra. A szerző szerint az a korábbi megállapítás, hogy ármentesítés az Alföld csapadékviszonyaiban kimutatható változást nem indukált, ma is helytálló, de az is igaz, hogy egyirányú folyamatos felmelegedést sem lehet neki tulajdonítani. A részletes vizsgálatok ismertetését követően a szerző arra a következtetésre jut, hogy a Tisza szabályozásának következménye nem a mikroklíma szárazabbá válása, hanem az ármentesítés előtti vadvízvilágra jellemző mikroklíma típusok folyamatos átalakulása a jelenlegi ökoszisztémákra és épített környezetre jellemző lokális és mikroklíma változatokba. Bővebbet a tanulmányból. A füzet gerincét adó tanulmányok közül sorrendben a harmadik Dr. Zsuffa István /oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora, a BME Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető tanára/ “Folyóink árvízviszonyainak statisztikai elemzése” című írása, mely a matematikai statisztika öszszes eszközét felvonultatva ad hasznos tanácsokat a mértékadó árvízszint, a hullámmagasság és a rendkívüli árvíz valószínűségének becslésére. A füzet második része három rövid tanulmányt tartalmaz. Az első Kovács Zsigmond /oki. mérnök, az AQUA/PLAN S.A. mérnökiroda igazgató helyettese, Barcelona, Spanyolország / tollából a spanyol automatikus minőségellenőrző és riasztó rendszer ismertetése. A második Dr. Bratán Mária / oki. mérnök, ny. ov. helyettes, VÍZIG Székesfehérvár / előadásában a németországi vízgazdálkodást mutatja be. A harmadik Wilson, Greg /oki. vegyészmérnök, a Cincinatti Egyetem tudományos munkatársa / és Bódi Gábor / oki. vegyészmérnök, Nitrokémia Rt. Fűzfő kutatási csoportvezetője / ismertetésében a 2,4-D tartalmú ipari szennyvíz biodegradációjáról szól igen röviden. Tartalmaz még a füzet egy tudósítást a NATO vízgazdálkodási és környezetvédelmi konferenciájáról / Dr. Vujica Yevjevich - Dr. Starosolszky Ödön /, valamint a doktori értekezések címszó alatt a szennyvíztisztító tavak szervesanyag-, nitrogén-foszfor eltávolító hatásfokának vizsgálatáról szóló értekezésről ad rövid ismertetést / Dr. Bardócziné, Dr. Székely Emőke /. ?RO Vándorgyűlés után Lezajlott a Magyar Hidrológiai Társaság XV. országos vándorgyűlése. Bár korai lenne még a mérleget megvonni /s ez nem is a mi tisztünk / az azonban bizonyos hogy nem mindennapi teljesítményt nyújtott július 9-11. között a Társaság. Ez abból is látható, hogy az ott elhangzottakból néhány előadás már mostani számunkban is terítékre kerül, de folyamatosan közölni szeretnénk az arra érdemes írásokat De menjünk sorjában. Már az is eredménynek számít, hogy a nyitó plenáris ülésen Dr. Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes államtitkára megemlékezett Dégen Imre halálának 20. évfordulójáról. Ugyan О a “vízgazdálkodás feladatai az európai integrációval kapcsolatosan” című előadással, Dr. Varga Miklós az OVF főigazgatója pedig a minőségbiztosításról szóló előadással, a vándorgyűlés szakmai alaphangját is megadták. Sajnos Inotai András / Világgazdasági Kutató Intézet / jelenlétét és előadását a népes hallgatóság nélkülözni volt kénytelen / egyéb elfoglaltság miatt /. Kár! A szekcióülések azonban nem nélkülözték a rangos előadókat. Dr. Öllős Géza professzor a vízellátó művek üzemeltetésének aktuális kérdéseiről, Éhn József a minőség és minősítés fontosságáról, Dr. Horváth Lászlóné a közműves vízellátás minőségügyi kérdéseiről beszélt, (vízellátási szekció) Dulovics Dezsőné a korszerű csatornázás követelményeit, Somlyódi László a szennyvíztisztítás fejlesztésének korszerű irányait, Juhász Endre a szennyvíziszap koncepcióját ismertette. / Csatornázás-szennyvíztisztítás szekció/ Ijjas István a jog és szabványharmonizációval kapcsolatos feladatokról, Madarassy László a természet harmonikus vízrendezésről, Bodnár Gáspár a közhasznú munkák tapasztalatairól beszélt / Vízrendezési szekció / Liebe Pál a Hévízhasznosítás helyzete Magyarországon című előadása a hévíz és gyógyvíz-hasznosítási szekcióban hangzott el. A vándorgyűlések tekintetében talán először volt külön szekciója a számítástechnikának. Ezen Szlávik Lajos előadása adta meg az alaphangot. Sajnos a jobbnál jobb előadások, ismertetések felsorolására sincs elég helyünk, de lehetőségeink szerint igyekszünk folyamatosan hírt adni minden fontosabb eseményről. A Vándorgyűlés köztes időit népes kiállítósereg tette színessé egyben emlékezetessé a jelenlévők számára. A szervezett tanulmányutak szakmai tartalmuk mellett bepillantást engedtek Somogy gazdag táj és folklórvilágába is. Már csak ezért sem bánta meg senki, hogy ezt a három napot Kaposváron és környékén töltötte. Megérte. 34
