Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám
A Lendva patak teljes hossza 81 km. Befogadója, a Kerka 6,8 km hosszban Magyarország és Szlovénia országhatárát képezi. Vízgyűjtő területe 865 km2, melyből kb. 169 km2 esik magyar területre. 100 éves gyakoriságú nagy vízhozama Q1 - 280-290 m3/s. Szlovén területen - magyar és szlovén közösen elfogadott Lendva vízgyűjtőjére készített tervek alapján - a meder, ill. vízgyűjtő terület rendezésének döntő része az elmúlt 30 évben (a magyar-jugoszláv együttműködés keretében) gyakorlatilag megtörtént (ahogy ezt a cikk elején említettük: Lendva árapasztó, Lendva tó, Radmozanci árvízi szükségtározó). A közös határszakaszon a fenti beavatkozások miatt a Lendva patak kiépítését csak 102 m3/s víz levezetésére kell kiépíteni (kb. 10 éves gyakoriságú árvizekre). Ez természetesen a most folyó beruházás magyar invesztíciós költségeit is csökkentette. A kiviteli munkák 1992-ben indultak. A patak bal partján a magyar, jobb partján a szlovén fél végzi, ill. végezte a munkákat. Terv szerinti főbb munkamennyiségek: 40.770 m3 földmunka, 4.661 m3 kőmunka. (A felmerült egyéb munkák: tervezés, geodézia, határkövek helyreállítása, fásítás, árvízkárok helyreállítása, felvonulási utak kiépítése és karbantartása) Az eredeti ütemezés és bekerülési költség: • befejezés időpontja: 1996 • beruházási költség: 64 millió Ft A módosított beruházási alapokmány szerint: • beruházási költség: 84,2 millió Ft • befejezés időpontja: 1998 A módosításokra azért volt szükség, mert a tervek elkészülte után a munkák kb. két évig szüneteltek. A mederrendezési munkák 1997. évben befejeződnek. 1998. évre csak a befejező munkák, a tereprendezési és ültetvényezési munkák,a határkövek helyreállítása marad. A kivitelezés során természetvédelmi érdekek figyelembe vétele miatt a tervezett szabályozás paraméterei részben módosultak (teljes szélesség, padka magasság). A munkák során a magyar oldalon természetközeli szabályozást végeztünk szlovén kollégákkal konzultálva. 1997. évben magyar oldalon a munkák felgyorsítása történt annak köszönhetően, hogy megemelt költségvetési forrás állt rendelkezésre. így ez évi munkánk meghaladja a bizottság II. ülésének határozatában előírtakat, s jelenleg a kivitelezéssel szlovén partnereink előtt járunk. Automata vízmérceállomás építése a Kebele patak rédicsi szelvényében Az Állandó Magyar-szlovén Vízgazdálkodási Bizottság II. ülésének határozata alapján a vízgazdálkodási munkacsoportnak el kell készíteni az árvízi, a vízminőségi munkacsoport és a havária jelzőszolgálat működési szabályzatát. A vízgazdálkodási szakértők ennek megfelelően a kezdeti lépéseket megtették, s megállapították, hogy a gyors és pontos adatszolgáltatáshoz szükséges mindkét fél vízjelző szolgálatának korszerűsítése, ennek keretében a vízmérceállomások felújítása, automatizálása. Ennek részeként, a II. ülés bizottsági határozata szerint a magyar fél tervezi a Kebele patak rédicsi közúti híd szelvényében egy automata vízmérceállomás kiépítését. Vízrajzi beruházásként elkészül 1997. évben a vízmérceállomás alépítménye, majd az állomást 1998-ban URH vagy telefon hálózatra kötik. Ezzel a kiépítéssel a Vízügyi Igazgatóság számítógépes hálózatán keresztül - magyar nyelven - a szlovén fél is lekérdezheti a vízszintadatokat, valamint az igazgatóság árvízvédelmi ügyeletese - meghatározott vízszintnél - riasztási jelzést ad szlovén partnerünknek. Következő lépésként szükségessé válik a magyar-szlovén árvízi jelzőszolgálatban szintén szereplő nemesnépi vízrajzi állomás automatizálása is. A bizottság révén szükségesnek látjuk szorgalmazni, hogy a szlovén Fél is mielőbb automatizálja kapcsolódó vízrajzi állomásait. Kebele patak vízgyűjtőjén tervezett árvízvédelmi beavatkozások. A Kerka-Lendva vízrendszer vízgyűjtőjének rendezési programjában, melyet a magyar és szlovén (akkor még Jugoszláv) Fél közösen határozott meg és fogadott el, szerepel magyar területen is egy árvízcsúcs-csökkentő tározó kiépítése. (A Kebele patak szlovén területen, Lendva városánál torkollik a Lendva patakba. A város fölött a Lendva patakon már megépült szlovén oldalon a Radmozanci árvízi szükségtározó a város védelmére.) Az elképzelt szükségtározó szerepe, hogy nagy vizek esetén (Mura visszaduzzasztó hatása jelentős) részben tehermentesítse a Kerka és Lendva vízfolyásokat, megszüntesse, ill. csökkentse az árvízkárokat, hasonlóan a Radmozanci tározóhoz. A két fél elkészítette ezzel kapcsolatos programtervezetét, melyet a Bizottság elé terjeszt a III. ülésen 1997 októberében. A tervezési munka - annak ütemezése és a két fél közötti munkamegosztás meghatározása után - megkezdhető a Bizottság jóváhagyó határozata esetén. zetvédelmi hatásvizsgálat, tulajdoni kérdések stb.), majd a tervezés. Fenntartási munkák végzése a közös érdekű vízfolyásokon A Kerka-Lendva vízrendszer jelentősebb közös érdekű vízfolyásainak hossza 26,6 km. Ennek fenntartása, évi kétszeri gaztalanítása, szükség esetén iszapolása, műtárgyak karbantartása, a vizek biztonságos levezetése érdekében szükséges. Mindkét fél komoly erőfeszítéseket tesz, hogy fenti munkákat minden évben elvégezze, mert a pénzügyi fedezet egyre szűkösebb mértékben áll rendelkezésre. A helyszíni bejáráson magyar területen a két fél megtekintette a Lendva patak eddig elvégzett, ill. most folyó vízrendezési munkáit, a Kebele patak magyar szakaszán tervezett árvízcsúcs-csökkentő tározó, valamint automata vízmérceállomás helyét. Szlovén oldalon bejártuk, megtekintettük a Lendva városa fölött elhelyezkedő Radmozanci szükségtározót, s annak létesítményeit, s a helyszínen tájékozódhatott a vízfolyások fenntartottsági állapotáról. A magyar-szlovén vízgazdálkodási együttműködésről elmondható, hogy jelentős problémák nem terhelik, a kapcsolat kiegyensúlyozott és korrekt. A felvetődő szakmai kérdések megoldását a kiváló partneri kapcsolat segíti és előremozdítja. Rémai János Nádor István Ekkor folytathatók az előkészítő munkák (hidrológia, geodézia, talajmechanika, környe19
