Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám
Magyar-szlovén határvízi szemle 1997. szeptember 2-án az Állandó Magyarszlovén Vízgazdálkodási Bizottság - magyar részró'l Kovács Kálmán politikai államtitkár, kormánymeghatalmazott, szlovén részró'l Janez Kokol kormánytanácsadó, elnök vezetésével - helyszíni szemlével egybekötött tárgyalást tartott, a magyar-szlovén közös határt képező és a közös határ által átmetszett vízfolyásokon és azok vízgyűjtőterületén, a felmerült legfontosabb vízgazdálkodási kérdésekről, intézkedésekről, munkálatokról. Előzmények: A magyar-szlovén vízgazdálkodási egyezmény Az együttműködés a két szomszédos állam között a vízgazdálkodással kapcsolatos ügyekben (akkor még Jugoszlávia) az 1920. évi békeszerződés után - az új magyar-jugoszláv államhatár meghatározásával - kezdődött. Magyar és jugoszláv vízügyi szakértők első, átfogó tárgyalása 1948 márciusában Belgrádban volt. A rendszeres együttműködés az 1956. május 19-én Belgrádban, a vízgazdálkodási együttműködésről szóló egyezmény aláírásával és hatályba lépésével indult. A megalakult bizottság első kilenc ülésszakán (1957-1964 között) végrehajtotta az együttműködés kialakításának alapvető munkálatait, meghatározva így a kereteket és irányokat gyakorlatilag minden közös témával kapcsolatban, amelyekkel a bizottság ma is foglalkozik. Rögzítették a határ által metszett vízfolyásokat és vízrendszereket, majd az illetékes albizottságokat megbízták a problémák rendezésével. Megalakult a Kerka-Lendva albizottság, és megkezdődött a vízrendszer közös érdekű vízfolyásainak összehangolt kiépítése, megteremtve a terület ármentesítése mellett az intenzív meliorálás és így a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségét is. 1964-66 között a Kerca-patak, 1969-70. években pedig az O-Lendva patak vízrendezési munkáira került sor. Mindkét vízfolyás vízgyűjtőterületén a lecsapolás és melioráció érdekében végezték a beavatkozásokat. A Lendva patakon - a közösen elkészített és jóváhagyott tervek alapján, mely a patak vízgyűjtő területére készült - a jugoszláv fél az alábbi fontosabb beavatkozásokat végezte: * Murska Sobota város Ny-i oldalán árapasztó csatorna épült a Lendvától a Muráig. Ezáltal tehermentesük a Lendva városi szakasza, csökkent a kiépítési mérték. * Radmozanci árvízcsúcscsökkentő tározó kiépült a Lendva patak 18+100 km szelvényében, max. térfogata 6,3 millió m3, teljes területe 580 ha. Ez a tározó tovább csökkenti a Lendva közös érdekű szakaszának árvízi hozamait. * 1979. évben megépült Murska Sobota felett a “Lendva tó” többcélú tározó, mely 2,8 millió m3-rel csökkenti az árvízcsúcsot. A Kebele patak rendezésének közös tervezése 1958-ban már megkezdődött, a meder szabályozására részben sor került. A patak komplex vízgyűjtőrendezési tervének kidolgozása feltétlen indokolt, ennek előkészítését tanulmányi szinten ajugoszláv fél 1982. évben elkezdte. A Szentgyörgyvölgyi patak mederrendezési munkái 1984- 1989 évek között a teljes magyar szakaszon elkészültek. Néhány kisebb közös érdekű vízfolyás magyar oldali rendezése is megvalósult. Magyar tervek alapján elkészült az 1980-as évek elején a rédicsi határátkelő melletti vízelvezető árok iszapolása, s azon hordalékfogó tározó építése. A közös érdekű szakaszokon tehát 1956- 1986. között jelentős vízgazdálkodási beavatkozások történtek. A bizottság működése, a helyi vízügyi szervek közötti tárgyalások és a fenntartási munkák végzése folyamatos volt függetlenül a bekövetkezett politikai és gazdasági változásoktól. A felek megállapodtak, hogy a magyar-szlovén vízgazdálkodási egyezmény megkötéséig a magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák. Az egyezmény a Magyar és Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában 1995. évben lépett életbe. Az Állandó Magyar-szlovén Vízgazdálkodási Bizottság I. ülése 1995. október 25-27. között Keszthelyen volt, ahol meghatározták a működését. Két munkacsoport jött létre: vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi. Az egyezmény és az Állandó Magyar-szlovén Vízgazdálkodási Bizottság alapszabályzata pontosan rögzíti a két fél feladatát. Ennek megfelelően kiváló munkakapcsolattal működik a magyar-szlovén vízgazdálkodás a közös érdekű szakaszon. A bizottság ülésének előkészítése: Legfontosabb feladatok A Bizottság III. ülésére 1997 októberében kerül sor. Ennek előkészítése, s az aktuális feladatok áttekintése volt a célja a helyszíni bejárásnak is. Lássuk melyek a magyar-szlovén határterület jelenleg legfontosabb vízgazdálkodási feladatai: Lendva patak közös érdekű határszakasz rendezése a 0+000 - 6+803 km szelvények között 18
