Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 1-2. szám

Tanácskozott a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetének IV. Kongresszusa MEG KELL ÁLLÍTANI A TC Meg kell állítani a további „atomizálódást” a víziközmű szolgáltatások területén - ez volt a Víz­ügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete IV Kongresszusának legfőbb szakmai mondanivalója. Az 52 munkahelyi szakszervezetet, közel 15000 szakszervezeti tagot reprezentáló, legerősebb vízügyi szakszervezet kongresszusa minden eddiginél erőteljesebben fogalmazta meg szakmai elkötelezettségét a víziközmű szolgáltatások színvonalának növelése, a negatív tendenciák megállítása terén. A felszólalók többsége erős kritikával illette az 1990 óta tartó szétaprózódási folyamatot, talán ezért is váltott ki nagy elégedettséget, Rémai Jánosnak, a KHVMfőosztályvezetőjének hozzászólása, melyben kifejezésre juttatta a KHVM vezetésének a negatív tendenciák megállítására vonatkozó határozott szándékát. A kongresszusról a későbbiek során részletesen is beszámolunk. Most csak az általa elfogadott állásfoglalást ismertetjük. ALLASFOGLALAS A víz-, csatorna- és fürdó'szolgáltatás munka­­vállalóinak érdekképviseletét ellátó Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete 1996. március 29-én tartott kongresszusán a vízügyi közszolgáltatás aktuális, a társada­lom egészét érintő szakmai - és az azzal ösz­­szefüggő gazdasági - kérdéseit értékelte és meghatározta a munkavállalói és a fogyasz­tói érdekeket érvényesítő stratégiáját. Fontos, hogy a kialakult versenyhelyzet­ben, a folyamatosan változó, a szolgáltatások területén is megvalósuló piaci körülmények között - társadalmi fontossága miatt - javul­jon szolgáltatásunk megítélése, a szakma irá­nyításának elismerése. Tudomásul vesszük a társadalmi moder­nizáció szükségességét, de a tulajdonosi és strukturális átalakítás körülményei között is ragaszkodunk alapértékeinkhez, a munkához való jog érvényesítésének elősegítéséhez, a munkakörülmények fokozatos javításához, a tisztességes munkabérek biztosításához. Ezen értékek szakszerű képviseletéhez meg kell teremteni a szakszervezetek megújulási képességét és lehetőségét. Ez az innovációs képesség, és ezzel összefüggésben a tisztség­­viselőink érdekképviseleti és szakmai képzé­se a hatékony érdekérvényesítés lehetőségé­nek alapja. A tagságunk élet- és munkakörülményeit befolyásoló területeken fenntartjuk jogunkat érdekeink érvényesítésére. A továbbiakban az érdekérvényesítés során különös figyel­met kívánunk fordítani a vízügyi ágazat köz­­szolgáltató szervezeteit és az ott dolgozó munkavállalókat közvetlenül vagy közvetve érintő jelentős témakörökre. Az ellátási szervezetek az átalakulás so­rán egyes területeken irracionálison kis egy­ségekre bomlottak. Támogatjuk a KHVM és a BM - mint szakminisztériumok - képvise­lői által a kongresszuson hangoztatott állás­pontjukat, melynek értelmében a víz-, csator­naszolgáltatás integrációjára van szükség. Tiltakozunk a szakmai és gazdasági szem­pontok alapján is károsnak ítélhető minden további szétaprózódás ellen. Az ország érdekeivel ellentétesnek ítéljük a víziközmű szolgáltatás területén a magán­tőke indokolatlanul nagy térnyerését, aminek következménye a nagyarányú profitszerzés és az ezzel összefüggő lakossági terhek nö­vekedése. Segíteni kívánjuk a gazdaságilag és mű­szakilag költségtakarékos szervezetek kiala­kulását, és igényeljük, hogy ezek működteté­séhez, fenntartásához és fejlesztéséhez a tu­lajdonosok biztosítsák a pénzügyi forrásokat. Az ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelve­zetés fajlagos költsége - a települések hidro­geológiai viszonyai, adottságai miatt és a szolgáltatott vízmennyiség függvényében - lényegesen eltérő és változik. Továbbra is ja­vasoljuk fenntartani azt az állami támogatá­si rendszert, amely a kiugróan magas költsé­gű településeken árkiegészítésben részesíti az ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés díjait. Az országban csaknem teljes egészében megvalósult közüzemi vízellátás után - kör­nyezetünk védelme érdekében - rendkívül fontosnak tartjuk a csatornázás és szennyvíz­­tisztítás fejlesztési lehetőségének folytatását, és ehhez a törvényi és kormányrendeleti szinten ígért konkrét pénzügyi segítség mi­előbbi biztosítását. Elfogadjuk, hogy a tőke­igényes beruházások megvalósításához egyes esetekben külföldi pénzügyi források bevonása is szükséges, azonban ezek terve­zésekor a munkavállalói érdekképviseletek­kel is egyeztetett, a szolgáltatási árképzésre és a munkavállalói foglalkoztatásra gyako­rolt hatását bemutató gazdasági számítás ké­szüljön! A vízügyi közszolgáltató társaságoknál jól képzett szakemberek színvonalasan végzik a közszolgáltatási feladatokat, így az esetleges részleges privatizáció megvalósítása során is ragaszkodunk a gyakorlatot szerzett és a szolgáltatási tevékenységet végző munkavál­lalók foglalkoztatásának folytatásához. A privatizálásra kerülő szolgáltató szerveze­teknél minden esetben lehetőséget kell biztosíta­ni a munkavállalók kedvezményes részvény-, il­letve üzletrész vásárlására. A közüzemi szektorban eddig lebonyolí­tott privatizáció során egyértelművé vált, hogy a befektetők nem hosszú távon számí­tanak a tőke és kamatai megtérülésére. Az energiaszektor privatizációját követő radiká­lis befektetői áremelési igény is jelzi, hogy a közüzemi víz- és csatornaszolgáltatás akár­csak részleges privatizációja során is a lakos­ság terhei jelentősen növekedhetnek. A privatizációs szerződésekben vállalt fejlesztési ígéretekről is nagyon rövid idő alatt kiderült, hogy a bizonytalan áralkalma­zási feltételek miatt a külföldi befektető is csak akkor kívánja azokat megvalósítani, amennyiben a szolgáltatás ára fedezi az üze­meltetés, a fejlesztések és a befektetés kama­tokkal növelt költségeit is. Ez a piacgazdasággal együttjáró termé­szetes igénye a befektetőknek, de ez azt is je­lenti, hogy saját magunk is meg tudjuk olda­li)

Next

/
Thumbnails
Contents