Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
TÖLTÉSSZAKADÁS A BERETTYÓN A • • A 30 EVE TÖRTÉNT Az 1966-os év januárja végig hideg volt, a napi átlaghőmérséklet 0 fok alatt maradt. A Berettyó folyó vízgyűjtőjét összefüggő hótakaró borította, amely 40-90 mm vízkészletet tartalmazott. Február első napjaiban azonban hirtelen megváltozott az időjárás, a nappali hőmérséklet +10 fokra emelkedett, de éjjel sem süllyedt fagypont alá. A hirtelen felmelegedés hatására hóolvadás kezdődött, melyhez 6-án, 8-án 20 mm körüli eső esett, s a folyón egy gyors árhullám indult el. Ez a folyó felső szakaszán összetörte a jeget és erős jégzajlás indult meg a román területen. A folyó magyarországi szakaszán azonban a jég még nem mozdult. A jeges árvíz valószínűsége karnyújtásnyira került. Úgy gondolom, hogy a kialakult helyzet megértése érdekében nem árt, ha felidézem, hogy a jeges árvizet alapvetően a következő okok egybeesése hozza létre:- a nagy tömegű jég, a folyó teljes hosszában álló jégmező,- a szűk medemyílású hidak,- a kanyargó folyómeder, a változó szélességű hullámterek,- a hirtelen olvadás, és a nagy csapadék. Nos, a Berettyón 1996-ban mindez együttesen megtalálható volt:- a folyót mintegy 20 cm vastagságú acélos jég borította,- az olvadás keletről indult, így a folyó alsó szakaszán az álló jég szilárdsága nem csökkent,- a román határtól Bakonszegig a folyómeder kanyargós, hullámtere hol kiszélesedik, hol beszűkül,- a hazai folyószakaszon Esztárnál, Csiffnél mélyen a hullámtérben épült fahidak voltak, melyek járómezőinek eltávolítása után is a cölöpök még a mederben maradtak,- a beton és acélszerkezetű hidak 12 helyen keresztezik a folyót, köztük a gáborjáni, a bakonszegi és a két szeg-Jégrobbantás a Berettyón - Szeghalomnál halmi híd több, igen szűk hullámtéri hídnyílással épült meg. A természet rendjéből adódóan a folyó felső szakaszáról érkező jégtáblák tömege több jégtorlaszt épített ki február 9-én a hajnali órákra, a gáborjáni közúti hídnál, a Berettyóújfalu-nagyváradi közúti hídnál, a bakonszegi hídnál, valamint Darvas község határában a 20+000 töltésszelvény felett 2 km hosszban. A legveszélyesebb torlasz a gáborjáni hídnál alakult ki, mert a híd összes nyílását - a főnyílás kivételével - fenékig elzárta az összetorlódott jég. A torlasz több mint 1 km hosszú volt, és több méter vastagságúra verődött össze a jég. A duzzasztott víz 20-30 cm-re megközelítette a töltéskoronát és félő volt, hogy azon átbukva elönti Gáborjáni. Az árvízvédekezők természetesen ekkor már munkában voltak és a honvédség helyszínre érkező részlegei a torlasz robbantásával biztosítani tudták az érkező víz átvezetését, így a további vízemelkedés megállt. Robbantás kézi ______módszerekkel_______ A jégrobbantás a Berettyó viszonyai miatt csak kézi módszerrel történhetett. A robbantó tölteteket egyenként be kellett vinni az összetorlódott jégtáblák közé és ott a megfelelő hézagokba, résekbe elhelyezni. (Ajég felszínére dobott robbanóanyag ugyanis semmilyen hatást nem tud kifejteni a torlasz felbomlására!) A bevitel egy szál fapadlón történt, amit a robbantást végző katonai vagy civil robbantómester maga előtt lökdösött, és ilyen életveszélyes módon jutott el a kiszemelt robbantási helyre. Itt meggyújtotta a gyújtózsinórt, majd hasonló módszerrel igyekezett visszajutni a partra. Életét egy szál kötél biztosította, mely a derekára volt kötve, s a parton lévő végét sorstársai fogták, hogy szükség esetén ezzel húzzák ki a jég közül, ha netán közben a torlasz megindulna! Az egész napi robbantás hatására délután 17 órára a torlasz fellazult és a víznyomás megindította a folyón lefelé. A gáborjáni súlyos helyzet tehát megoldódott. A berettyóújfalui és bakonszegi hidaknál kisebb beavatkozással a jégtorlaszok szintén megbomlottak, vízduzzasztó hatásuk megszűnt. A folyó felső szakaszán elindult jégtorlaszok természetesen - a Szeghalomig álló jég miatt - további torlaszok kialakulását segítették elő, illetve növelték a Darvason meglévőt. Utóbbi hatására a Berettyó folyó jobb oldali töltését több kilométer hosszban meghágta a víz és átfolyt a Kálló főcsatornába. A vízszintemelkedés - amit a növekvő jégtorlasz okozott - rendkívül heves volt: 24 perc alatt 187 cm-t áradt a víz! A hatalmas víznyomás hatására 15.55-kor a jégtorlasz megindult és tolta maga előtt a Berettyó álló jegét. A dolgok kedvezőtlen alakulása szükségessé tette a védekezők részére a felkészülést egy esetleges töltésszakadás bekövetkezése utáni teendők megszervezésére. Ilyen esetekben lokalizálni kell a kitörő vizeket, s az építés érdekében jelentős gépi és emberi erők vonultak fel a térségbe. Este 20.10-kor jelentették Szeghalomból, hogy a gőzmalmi hídra támaszkodó jégtorlasz hatására a Berettyó bal parti védtöltésén a 12+500 szelvény felett mintegy 500 m hosszban 15 cm vastagságban a víz átfolyik (itt a Berettyó vize ekkor oly magasra emelkedett, hogy a Kálló főcsatornán visszafelé folyt a víz, s annak torkolati szakaszán is fennállt a töltésmeghágás veszélye). 22.30-kor érkezett a jelentés, hogy a 12+800 szelvényben a vízátfolyás hatására a védtöltés 25 m hosszban beszakadt. 8
