Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
- vízbázisvédelem- vízminőségjavítás- rekonstrukció- korszerű irányítástechnika- a szolgáltatás biztonságának megőrzése, illetve javítása- szakmailag felkészült, megbízható víziközmű szolgáltató szervezetek- minőségbiztosítás (termékek, technológiák, szervezetek) A kérdések együttvéve, de külön-külön is jól érzékeltetik a vízellátás ügyének minó'ségi közelítését. Valamennyi kérdés részletes elemzésére nincs mód, de néhány értelmező megjegyzést szükséges tenni. A vízbázisvédelem különös fontossága egyértelműen alátámasztható azzal az európai viszonylatban szélsőséget képviselő helyzettel, mely szerint a kiépített közüzemi vízműkapacitás több mint 90 %-ban különböző típusú felszín alatti vizekre támaszkodik s ezen belül több mint 60 % vízműkapacitás sérülékeny vízbázisokon települt. A korábbi évek erőfeszítései csak részeredményeket hoztak, ugyanakkor a kedvezőtlen folyamatok halaszthatatlanná tették egy átfogó program indítását. A kormány 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozatával intézkedett az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról, melynek első szakaszát az alapállapot-felmérés (diagnosztika) képezi. A víztisztítás, vízkezelés a jövőben is fontos marad a vízminőségjavítás megoldási módozatai között. Alkalmazásának mérlegelése során azonban nem elegendő a vízbázis vízminőségi adottságainak és a fogyasztónál biztosítandó egészségügyi közelítésű szabványos vízminőségnek az egyszerű figyelembevétele. Különösen a kiterjedt hálózati rendszerek, a nagy szállítási távolságok esetén számításba kell venni a hálózatokban lejátszódó bonyolult vízminőségváltozások lehetőségét és következményeit, a másodlagos szennyeződés folyamatát. A szolgáltatás minőségi biztonságának javítása érdekében szükséges víztisztítási feladatok jövőbeni ellátása akkor tekinthető reális törekvésnek, ha ismét támogatási célként, támogatható beruházásként jelenik meg a különböző támogatási rendszerekben. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a víziközmű szolgáltató szervezetek felaprózódási folyamata, a kis üzemeltető szervezetek létrejötte veszélyeket hordoz magában a szolgáltatás biztonsága szempontjából, ami különösen a vízellátás területén járhat közvetlen kihatásokkal, idézhet elő kritikus helyzetet. A cégbejegyzéshez elegendő a formális feltételek teljesítése. Nincs kidolgozott és működő minősítési rendszer, melynek keretében vizsgálható lenne a tevékenységre való alkalmasság: a cégbejegyzés feltételeként. Az átmeneti időszakban a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával - a szakmai követelmények teljesülésének, a jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésével - kell elsősorban a vízügyi igazgatóságok szakembereinek hozzájárulni a szolgáltatás biztonságának lehető megőrzéséhez, az optimális méretű üzemeltető szervezetek kialakulása irányába ható folyamatok megalapozásához. Célnak az tekinthető, hogy a víziközmű szolgáltatást a szakmai követelményeket teljesítő, ugyanakkor gazdaságilag hatékonyan működő üzemeltető szervezetek végezzék. A közműves szennyvízelvezetés jövőbeni feladatait széleskörűen értelmezve azok a csatornázás fejlesztése és a szennyvíztisztítás fejlesztése terén adódnak, utóbbiba beleértve a szennyvíziszap-kezelés és -elhelyezés korrekt megoldását is. A csatornázás fejlesztése a vízkészletek hosszútávú megőrzését (sérülékenység), a települések fejlődésének elősegítését, az életminőség javítását célozza, míg a szennyvíztisztítás tekintetében a fő célkitűzés a csatornával összegyűjtött szennyvizek kellő mértékű tisztítása: a befogadók érzékenységére figyelemmel. Mindezen feladatokat a szennyvíz keretterv jeleníti meg 1996-2010 közötti időszakra vonatkoztatva, s a kellő megalapozás céljából kormányelőterjesztés készül. A szennyvíz keretterv prioritási rendszere a hazai és az európai követelményeket egyaránt figyelembe veszi, az összehangolás eszközét elsősorban a feladatok ütemezése jelenti. A már elhatározott kiemelt programokat (a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítása, balatoni regionális csatornamű fejlesztés) a keretterv megfelelően integrálja. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok döntése alapján megvalósuló csatornamű beruházások tükrözzék a keretterv szakmai prioritásait, szükséges a támogatási rendszerek továbbfejlesztése, olyan elemek bevitele, melyek révén orientációt lehet kifejteni a szakmai prioritások tényleges érvényesülésének előmozdítására. A mellékelt táblázat az 1994. évi KSH adatok alapján feldolgozásra került a települések csatornázottságát tartalmazza, lakónépesség és sérülékenység szerinti csoportosításban. Tanulmányozása érzékelhetővé teszi, hogy hol jelentkeznek elsősorban a közműves szennyvízelvezetés feladatai az elkövetkező években. Maga a szennyvíz keretterv jelenleg munkaközi állapotban van, előirányzatairól részletesebb adatok, információk későbbi időpontban közölhetők. Aligha tekinthető túlzásnak az a feltételezés, hogy víziközművek terén az elkövetkező időszakban a települések fejlődése, fejlesztése szempontjából a legnagyobb hatótényezőt a közműves szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás jelenti majd. Dr. Horváth Lászlóné főosztályvezető-helyettes OVF Települések csatornázottsága az 1994. évi KSH adatok alapján lakónépesség és sérülékenység szerinti csoportosításban Települési Sérülékenységi kategória Csatornázott Összes Nem kategória 8002/1994. település település csatornázott lakónépesség KVHM (db) (db) település szerint tájékoztató szerint (db) 2000 fő alatt i. 74 1050 976 II. i6 239 223 ni. 7 104 97 IV. 21 969 948 Összesen: 118 2362 2244 2000-10 000 i. 156 328 172 fő között II. 42 113 71 in. 12 26 14 IV. 55 159 104 Összesen: 265 626 361 10 000- 15000 I. 30 33 3 fő között II. 7 7 0 III. 3 3 0 IV. 7 7 0 Összesen: 47 50 3 15 000-50 000 I. 42 42 0 fő között II. 14 14 0 III.IV. 9 10 1 Összesen: 65 66 1 50 000-150 000 I. 13 13 0 II. 2 2 0 III.IV. 1 1 0 Összesen: 16 16 0 150 000 fő felett I. 2 2 0 II. 2 2 0 in.-0 IV. 1 1 0 Összesen: 5 5 0 Magyarország I. 317 1468 1151 összesen II. 83 377 294 1994. XII. 31-én III. 22 133 111 IV. 94 1147 1053 _________Összesen: _______ 516 3125 2609 Jelmagyarázat (a 8002/1994. KHVM tájékoztató szerint): I. Sérülékeny környezetű vízbázisok területén lévő települések II. Tartósan magas talajvízállású területen lévő települések III. Nem ivóvízfelhasználást szolgáló tavak, tározók, holtágak védelmi területén lévő települések IV. Egyéb területen lévő települések 7
