Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
Beszéljünk róla... Feladataink a Közbeszerzési Törvény tükrében A közbeszerzési eljárás a magyar jogban, a magyar gazdasági gyakorlatban nem újszerű dolog, az első ilyen szabályok már a múlt században megjelentek, és lényegében a jelenlegi közbeszerzési törvénynyel azonos alapelvekre, és szigorú eljárási rendre alapultak. A közpénzekkel való hatékony gazdálkodás feltétele a bevezetőben felsorolt alapelvek szigorú betartása és betartatása. A törvény betű szerinti és értelmi betartása nemcsak többletfeladatot, hanem védelmet is jelent a közbeszerzési eljárás lefolytatásának minden szereplője számára. Ezért nem azt kell keresnünk, hogy miként lehet az eljárás szabályai alól mentesítést szerezni, hanem minden közpénzfelhasználás esetén - akkor is, ha értékhatár alatti, akkor is, ha a törvény szerint nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá - az alapelvek szigorú betartásával kell a jövőben minden szerződést megkötni. Az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek racionális felhasználása, a felhasználás átláthatóságának biztosítása és a széleskörű nyilvánosság megteremtése érekében az Országgyűlés 1995. május 9-én törvényt alkotott a közbeszerzésekről. A törvény hatálybalépésével feladataink jelentősen bővültek, a vízügy egyes szereplőinek felelőssége megnőtt, nemcsak azért, mert a közbeszerzési eljárás részben közigazgatási eljárás, hanem azért is, mert döntően a törvény polgári jogi sajátosságokkal jellemezhető. Itt nem hatóság és ügyfél, hanem egyenlő felek a nagy nyilvánosság ellenőrzésével, alku után lépnek egymással polgári jogi viszonyba. A közbeszerzési eljárás alapelveinek betartása rendkívül fontos, ezek a verseny tisztaságának megőrzésében, az eljárás nyilvánosságának biztosításában, a szereplők jogegyenlőségében megfogalmazott szigorú elvek. Ugyanakkor a nemzeti elbánás elve lehetőséget ad arra, hogy a hazai ipar- és piacvédelem, a foglalkoztatáspolitika érdekeit szolgáltató feltételek kialakításával a hazánkban működő vállalkozásoknak gazdasági és termelési szerkezet átalakításához, stabilizációjához a közpénzekből történő beszerzések esetén a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló kedvezményeket lehet beiktatni az eljárásba. A közbeszerzésről szóló _______törvény_______ A törvény hatálya kiterjed a pénzügyi forrás szempontjából mindazon szervezetekre, jogi és természetes személyekre, melyek az államháztartás négy alrendszeréből részesülő pénzügyi forrásból végzik beszerzéseiket. A törvény részletesen felsorolja azokat a szervezeteket is, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak. E szervezetek közbeszerzésén kizárólag a közszolgáltató tevékenységüknél közvetlenül összefüggő beszerzéseket kell érteni. A felsorolt szervezetek árubeszerzéseik, építési beruházásaik és az igénybe vett szolgáltatások megrendelése során - amennyiben azok értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési eljárás megkezdésekor a törvényben meghatározott összeget, úgy kötelezően kell alkalmazni a közbeszerzési törvény előírásait. Lényeges előírása a törvénynek, hogy a közbeszerzés folyamata csak visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység esetén alkalmazható. A törvény fogalmi meghatározása az árubeszerzés, építési beruházás és szolgáltatás vonatkozásában eltér más jogszabályokban meghatározott definícióktól. A közbeszerzési eljárás lefolytatásakor azonban a törvényi definíciót kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárás A közbeszerzési eljárás önmagában önálló eljárás, ez azt jelenti, hogy a szabályozás hézagait kitölteni, értelmezéseit pontosítani a gyakorlat vagy a közbeszerzési eljárásokból származó perekben megszülető jogerős bírói döntések, legfelsőbb bírósági állásfoglalások fogják. A közbeszerzési eljárásban megfogalmazott szabálytól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben ezt a törvény kifejezetten megengedi. Maga a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szabályai a törvényben pontosan definiáltak, egyértelműek, és részletes végrehajtási lehetőséget biztosítanak. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a korábbi - a gazdasági versenytörvénytől eltérő - kifejezetten hosszú előkészítési idő, hirdetési és ajánlattételi határidő, eredményhirdetésre fordítható időszükséglet rendkívül pontos, ütemezett eljárási rendet igényel. Ez az eljárási rend több bizonytalan tényezőtől terhelt, nem egyértelmű a hirdetmény megjelenésének tervezett időpontja, mert egyrészt a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága olyan jogosítványokat kapott kormányrendeletben, mely lehetővé teszi a hirdetmény jogi kiegészítésre való visszaküldését, ugyanakkor nem nyilvános az a szerződés, melyet a Közbeszerzési Tanács és a Közbeszerzési Értesítőt kiadó szervezet között létrejött, nem számolható ki az elfogadott hirdetmény szöveg megjelenésének várható időpontja. További, az előző gyakorlathoz képest igen jelentős többletfeladatot jelent a minőségi követelmények megfogalmazásának, az ellenőrzési eljárás módjának, az esetlegesen elfogadható országosan, vagy nemzetközileg akkreditált laboratórium és minőség vizsgálati rendszer gyakorlatának végrehajtása. A jogszabály kifejezetten igényli már az ajánlatkérés stádiumában a minőségi kötött29
