Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
ségek megfogalmazását, az ellenőrzés módját, ugyanakkor az elmúlt évek során a magyar szabvány, a műszaki irányelvek egyéb, a minőségbiztosítással kapcsolatos eljárás módszereinek szabályai deregulálásra kerültek. Az elkövetkezendő évek vízgazdálkodási feladatai között feltétlenül szerepeltetni kell az új, vízépítőipari minőségi, minőségvizsgálati, minőségdokumentálási rendszer kialakítását azért, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban országosan is egységesen kezeljük a minőségi értékelés rendszerét. További problémát jelent a közbeszerzési eljárás lefolytatásában az összeférhetetlenség, a szakmai alkalmasság követelményének teljesítése. A törvény nem mondja ki a szakmai megfelelőség követelményét, csupán azt, hogy megfelelő szakértelemmel kell rendelkezni. Ez a kitétel inkább alapelv jellegű, mint konkretizált. A megfelelő szakértelem hiánya a törvény szerint önmagában jogkövetkezményt nem von maga után. A törvényi megfogalmazás, mint követelmény legfeljebb a jogsértés megállapítását teszi lehetővé. Tovább nehezen megoldható feladatot jelent, hogy a közbeszerzési eljárás nem minden részletében, hanem csak a törvényben felsorolt szakaszaiban kell a „megfelelő” szakértelmet biztosítani. Ugyanez vonatkozik az összeférhetetlenség feltételére is. Az összeférhetetlenség az ajánlati felhívás, - előminősítés esetén - a részvételi felhívás és a dokumentáció elkészítése során állhat fenn a törvény szerint. Az összeférhetetlenség két személyi csoportra vonatkozik. Az ajánlatkérő nevében eljáró személyek és a közbeszerzési eljárásba bevont személyek körében. Az összeférhetetlenségi szabályok alá eső személyek köre több értelmezési kérdést vet fel. Erre vonatkozóan a törvény nem ad egyértelmű és minden kétséget kizáró választ, valószínű, hogy erre vonatkozóan részben a Közbeszerzési Tanács, részben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hozott bírói döntések, legfelsőbb bírói állásfoglalások fognak pontos iránymutatást adni, vagy várható az első évek tapasztalatai alapján a közbeszerzési törvény ilyen értelmű módosítása is. A közbeszerzési eljárás általános, alapvető, és leginkább alkalmazott eljárási formája a nyílt eljárás. Ez a törvény alapelveiből természetesen következik, és ettől eltérni a törvény szerint csak abban ez esetben lehet, amennyiben ezt a törvény kifejezetten lehetővé teszi■ A nyílt eljárás értékhatártól függően lehet előminősítés nélküli, ekkor ajánlati felhívás után indult a nyílt közbeszerzési eljárás, vagy előminősítéses, ebben az esetben az előminősítési eljárás közzétételével kezdődik meg a közbeszerzési eljárás folyamata. A közbeszerzési eljárás megkötésének feltétele, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges engedélyekkel és az eljárás során létrejövő szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel kell hogy rendelkezzen a közbeszerzési eljárást kezdeményező. A szükséges engedélyek itt jelenthetnek akár előzetes elvi engedélyt, építési engedélyt, akár meghatározott gazdasági tevékenység folytatásához feltétlenül szükséges - törvényben előírt - engedélyt is. Az engedély meglétének természetesen csak annál a tevékenységi formánál kell meglennie, mely az aktuális közbeszerzés lebonyolításához szükséges. Az ajánlatok értékelési rendszere Az ajánlatkérőnek még az ajánlatkérés előtt pontosan meg kell fogalmaznia a benyújtott ajánlatok értékelési szempontjait. Ez a törvény szerint kétféleképpen történhet. A látszólag a legegyszerűbb a legalacsonyabb összegű ajánlat kiválasztása. Azonban ez megköveteli egyrészt az ajánlati felhívás és dokumentáció pontos és egyértelmű tartalmi, minőségi és mennyiségi megfogalmazását, másrészt teljes körben átgondolt végeredmény felelős kialakítását. A másik értékelési módszer az ún. „összességében legelőnyösebb” ajánlat rendkívüli tágan lenne értelmezhető, ha a törvény ezt követően nem fűzne kötelező eligazítást a szabályhoz. A szempontok, melyeket az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelése során figyelembe kell venni, a törvényben példálódzó (foglalkoztatáspolitikai célkitűzések, munkahelyteremtés, elmaradott térségek fejlesztése, környezet védelme, kis- és középvállalkozások részvételének esélye, és az ezt elősegítő feltételek meghatározása stb.) formában lett felsorolva, tehát a példálódzó felsoroláson kívül az ajánlattévő még egyéb szempontokat is megfogalmazhat, azonban a kötelezettséget már köteles úgy értékelni, ahogy azt az ajánlatkérés megfogalmazásakor az értékelési szempontok fontossági sorrendjében meghatározták. Az ajánlatkérőnek egyéb feltételeket is teljesítenie kell! Kötelező tartalmi előírása az ajánlatkérésnek az, hogy az ajánlattevők figyelmét fel kell hívni az 59. § 2-5. bekezdésében foglaltakra, az ajánlatkérésben meg kell jelölni, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú ajánlatot, vagy több ajánlattevő közösen is tehet-e ajánlatot, illetve az ajánlattételnek feltétele-e, hogy az ajánlattevők közös ajánlattétel esetén gazdasági társaságot hozzanak-e létre. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a gazdasági társaságot csak a nyertes ajánlatot tevők között, a szerződés teljesítése érdekében indokolt létrehozni. Az ajánlati dokumentáció Bizonyos esetekben problémát jelenthet a dokumentáció megfelelő példányszámú biztosítása. Egyrészt roppant nehéz felmérni, hogy mit jelent a megfelelő példányszám, továbbá a rendkívül költséges ajánlati tervdokumentáció szükséges és elégséges példányszámának elkészítésén túl az esetlegesen fennálló hiányok nyilván csökkentik azoknak a potenciális ajánlattévőknek az esélyeit, melyeknek akárcsak a felmérés hibája miatt nem jut, vagy nem a megfelelő időben áll rendelkezése az ajánlati tervdokumentáció kiírása. Nem teljesen egyértelmű, hogy a nyílt eljárás során az ajánlatkérő korlátozhatja-e az ajánlattevők létszámát, akár olyan formában is, hogy csak egy adott példányszámú ajánlati tervdokumentációt készíttet el, akár úgy, hogy az ajánlati felhívásban már megfogalmazza, hogy csak az első „n” számú ajánlati tervdokumentációt megvásárlók közül választ. Az ajánlattévők számának alulról való korlátozására a közbeszerzési eljárás meghívásos vagy tárgyalásos módja ad lehetőséget. Még a legjobban elkészített ajánlati tervdokumentáció, „tenderfüzet” sem tartalmaz(hat) minden olyan tájékoztatást, mely az egyes ajánlattevők információs igényt kielégíti. A törvény lehetővé teszi a tájékoztatás kérését - írásban - az ajánlatkérőtől. Itt újabb határidő és tevékenységi feladatok jelentkeznek az ajánlatkérő oldalán. A törvény előtti jogegyenlőség és az egyenlő elbánás elve céljából szükséges, hogy az 30