Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
Az egyes települési elosztó hálózatok most az ábra szerint át is vesznek szennyvizet szennyvízszállító művektől, illetve tovább is adják azt (értelemszerűen a saját szennyvizeikkel megnövelt mennyiségben) más szennyvízszállító műveknek. Ez a „modell” tükrözi a legjobban a rendszer tényleges működését, de ugyanakkor ez jelenti a legtöbb munkát is az. adatlapok kitöltésénél. Összefoglalva az egyes változatokat, azt kell mondjuk, hogy nem adható egyértelmű iránymutatás, hogy mikor melyiket kell alkalmazni. Egyes esetekben (például nagyon bonyolult, kiterjedt rendszereknél, ahol a részletesebb felosztás igen nagy ráfordítást igényelne) a legegyszerűbb 1. változat is elegendő lehet. Más, jobban áttekinthető rendszereknél, ahol az egyes települések közötti szállító vezetékek jelentős műszaki létesítmények, talán nem érdemes ilyen egyszerűsítést tenni. Összetett rendszerek esetében kérjük az üzemeltetőt, hogy vegye fel a kapcsolatot az illetékes vízügyi igazgatósággal. Az előbb részletezett példából is kitűnhet, hogy habár egy adott víziközmű rendszer adatainak meghatározásában lehetnek egyszerűbb és bonyolultabb megközelítések, az új statisztikai rendszer szerinti adatszolgáltatás nem könnyű, de megoldható feladat lesz. Ezt igazolják az ÉRV Rt. és három Fejér megyei vízmű területén végzett próbakitöltés tapasztalatai. Kedvező volt a módosított adatlap fogadtatása a vízügyi igazgatóságokon is. Ez a tájékoztató azonban csak egy része annak a kampányszerű bevezetésnek, amellyel a vízügyi államigazgatás víziközmű szakterülete területi és központi szintjének dolgozói megpróbálják megkönnyíteni az átállást az adatszolgáltatók számára. Teszik ezt azért, mert tudják, ennek az adatlapnak a helyes kitöltése alapvetően államigazgatási érdek, illetve azért, mert ez a statisztika számukra szolgáltat elengedhetetlenül fontos információkat. Ezek az információk nem érhetőek el máshonnan. Csak a műveket üzemeltető tudja azokat megadni, aki a legjobban ismeri létesítményeit. Teszik ezt továbbá azért, mert meggyőződésük, hogy rosszabb megoldás folytatni egy olyan adatgyűjtést, amelyről tudjuk, hogy ma már szinte használhatatlan, mint vállalni egy új adatgyűjtés bevezetésével járó nehézségeket és kockázatot. A cikk szerzői bíznak abban, hogy az üzemeltető szervezetek megértéssel fogadják ezt és türelemmel viselik az új rendszer elindításával kapcsolatosan esetleg felmerülő gondokat. Köszönjük mindazok közreműködését, akik a módosított statisztikai rendszer előkészítését, bevezetését és alkalmazását bármily módon elősegítették, vagy elősegítik. Hisszük, hogy munkájukkal nemcsak egy magasabb színvonalú adatgyűjtés, feldolgozás és elemzés lehetőségét teremtették meg, hanem hozzájárultak a műszaki szakmai kultúra fejlesztéséhez is a víziközmű szolgáltatás területén. Szabó Lajos KVHM Deli András OVF 16
