Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
Bátai szivattyútelep - gépterem Bátai zsilip - felvízi oldala nyiségének csökkenése nem volt érzékelhető. Ezért - mint a korábbi időben több esetben - ismét át kellett vágni a töltést. A töltés átvágás, a rendelkezésre álló adatok szerint 1877. március 8-án történt. Március 24-én az árvíz, az átvágott töltésen át ismét elöntötte az öblözetet. (A kár nyilvánvalóan több volt, mint 100.000 Ft egyrészt, másrészt elgondolkodtató, milyen hozzáértéssel döntöttek március elején a töltés megnyitásáról.) A töltések helyreállítása 1877. októberre fejeződött be. A rendelkezésre álló iratokból, sajnos nem derül ki, ki illetve kik voltak a döntéshozók. Az akkori viszonyokat ismerve feltételezhető, hogy a Társulat vezetése döntött így. A társulatok vezetése pedig a területtulajdonosok képviselőiből állt, akik nem rendelkeztek a megfelelő szakértelemmel. Döntések meghatározója minden esetben a pénzügyi helyzet volt. Hogy e pénzügyi helyzetre alapozott döntéseknek milyen következményei voltak, az előzőekben vázoltak erre megadják a választ. 1879.: új zsilip és új szivattyútelep Ilyen előzmények után 1879. év végére, a Bátai hegy lábánál sziklára alapozva felépült az új, háromnyílású zsilip Ellman Miklós ügyvéd társulati elnöksége idején. 1879. után jelentős munkák eredményeként, a korábbi évek károkozásai megszűntek, illetve lecsökkentek, de már az 1883. évi árvíz után felmerült a Bátán megépítendő 500 lóerős szivattyútelep építésének szükségessége, mert a belvizek 2000-5000 kát. hold területen okoztak gondokat. így került megépítésre 1896. évben a bátai 3x1,5 m3/sec teljesítményű gőzenergiával hajtott szivattyútelep. A szivattyútelep változatlan felépítéssel üzemelt az 1940-es évekig, amikoris a gőzenergiát ún. fagáz generátorokkal váltották ki. A szivattyútelep e fagáz generátorokkal üzemeltethető ma is. A telep üzemeltetéséhez azonban igen nagy mennyiségű tűzifára van szükség, emlékezetem szerint műszakonként 10-12 m3 fa került felhasználásra. A fa tüzelés előtti feldolgozása, felvágása, szállítása 8-10 ember munkáját igényelte. A fa elégetése, illetve gázzá alakítása során a kazánoknál komoly gondot okozott a helyiségben jelentkező gázok elvezetése is. Évtizedek óta napirenden lévő átalakítás végül is a 80-as évtized második felében új szivattyútelep kiépítésével indult meg. 1990. évre elkészült az új szivattyútelep. Jelenleg, pénzügyi okok miatt, azonban csak a régi 4,5 m3/sec kapacitásnak csak mintegy a felére, 2 m3/sec víz emelésére alkalmas, elektromos szivattyú beépítésére került sor. Lehetőség van további három 1,5 m3/sec és egy 0,5 m3/sec teljesítményű szivattyú elhelyezésére. Természetesen a XIX. századi helyzetnél kedvezőbb a helyzet, hiszen jelenleg is rendelkezésre állnak az 1896-os szivattyúk és a töltések méretei is nagyobb biztonságot adnak. A Magyar Hidrológiai Társaság Tolna megyei Csoportja 1996. május 19-én emlékezett meg a szivattyútelep jeles eseményéről, melyen az ünnepi megemlékezést dr. Hajós Béla helyettes államtitkár tartotta. dr. Kaliczka László Bátai szivattyú a gyártó nevével 13
