Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
100 éves vízügyi történelmünkből A Sárköz sarkalatos pontja a Bátai szivattyútelep Tolna megye déli sarkában, a Duna jobb partján lévő Báta községben, a Bátai hegyek és a Sárköz síksága találkozásánál, félig a hegyoldalra, félig a síkságra telepedett Báta község. A község közepén, a Szekszárd- Bátai főcsatorna torkolatánál, ott ahol a Duna töltése csatlakozik a Bátai-hegyhez, található egy patinás épület, amelyben a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnöksége kezelésében lévő Bátai szivattyútelep található. A téglafalazatú épületbe belépve az egyébként példás tisztaság mellett megüti az orrunkat a kazánokra utaló erős szag. A gépterem rendje, tisztasága azonban még a rendre kényes ízlésüek igényeit is kielégítheti. 100 éves szivattyúk A gépteremben elhelyezett szivattyúk oldalán ott csillog a gyártóra és a gyártási évre utaló felírás: Schlick Vasöntöde és Gépgyár Budapest - 1896.-100 év - elgondolkodtató, különösen, ha tudjuk, hogy a szivattyútelep ma is üzemképes állapotban van és látjuk korunk gyorsan elhasználódó létesítményeit. A 100 éves berendezések mellett ott van az új, az elektromos energiával működő átemelő rendszer minden alaplétesítménye. Az új szivattyútelep teljesítménye még messze elmarad a 100 éves rendszer 4,5 m3/sec teljesítményétől. A XIX. sz-i események Kövessük végig a Bátai szivattyútelep létesítésének történetét. 1855. évig a Sárvíz csatorna által vezetett vizek Báta községnél találkoztak a Duna vizével dunai kis, illetve középvizek esetén, mert árvizeknél a Szekszárd alatti Sárvíz mederben bizony nem egy esetben megjelenhetett a Duna-mederből kilépő víz is. Az elárasztott Sárközből a legmélyebb ponton, Bátánál folyt vissza a Dunába a víz. (A Sárvíz csatornán, a Sárvíz-Nádorcsatorna értendő, amelynek vízgyűjtője kiterjed Fejér és Veszprém megyék jelentős részére is, ide tartozik többek között a Veszprémi Séd, a Gaja patak és a Velencei tó vízgyűjtője is.) A Sárvíz által szállított vizek mellett Báta községnél van torkolata a Tolna megyei vízfolyásnak a Lajvér pataknak is. 1855. évben a Sárvíz medrét Szekszárdnál 4 km átmetszéssel átkötik az ún. hajdani Taplósi Holt Duna medrébe. Ezzel a Sárvíz Szekszárd-Bátai szakasza holt mederré ill. később az árvízvédelmi művek kiépítése után belvízcsatornává változott. A Sárközt védő Duna töltése 1869-72. között épült ki és ekkor épült meg az első bátai zsilip, amely azonban 10 hónapi üzemelés után 1873. május 13-án, egy közepes nyári árvíz következményeként alapozási problémák miatt, összedőlt. A kiszakadt zsilipnél körtöltéssel zárták le a védvonalat, amely körtöltést abban az időben minden árvíznél be kellett zárni, illetve belvíz leeresztésnél ki kellett nyitni. (Mai szemmel nézve, meglehetősen sok gondot okozó állapot lehetett.) Már akkor is látták ennek tarthatatlanságát. Mihalik János nevű mérnökkel elkészítették az új zsilip tervét, amely akkor, 90.000,- Ft. költséggel lett volna megépíthető, de pénz természetesen akkor sem volt elegendő. Szivattyútelep szükséges A zsilip szükségessége mellett már akkor felmerült egy gőzerejű szivattyútelep megépítésének gondolata “70.000 akó/óra” teljesítménnyel (70.000 akó 7.000 m3/h 1,9 m3/sec). A kivitelezés költsége meghaladta volna az akkori 100.000 Ft. költséget. A szivattyútelep várható beruházási költségeit az érdekeltség nagyon magasnak ítéli. A birtokosok úgy döntöttek, hogy a létesítmény költsége nem lehet több 32.000 Ft-nál. (Hogy milyen megfontolás alapján határozták meg a beruházás költségeit, nem ismerjük az indokot.) Közben 1876. év februárjában jeges árvíz pusztította végig az egész Sárközt. Az árvíz következtében a terület vízzel való borítása oly mértékű volt, hogy csak nyár végén lehetett hozzáfogni a helyreállításhoz. A korábbi döntések alapján 1877. február 22-re elkészült az első szivattyútelep is. E szivattyútelep azonban csak egy darab 35 cm átmérőjű centrifugál szivattyúból és két db 10-10 lóerős gőzgépből állt. Szivattyú teljesítménye kb. 0,3 m3/sec lehetett. Hogy miért ennyi? Valószínűleg ez fért a 32.000 Ft-os keretbe. A takarékos megoldás “eredménye” hamarosan mérhető volt. A szivattyú folyamatosan működött, de a belvíz öblözet vízmen-12 Batai zsilip és szivattyú épület
