Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
vá tenni törekedjünk”. (MOL C 132 Helytartótanácsi Lt.) A nagy mű azonban még mindig nem fejeződött be. Széchenyi világosan megfogalmazta, hogy a Tisza vízrendszerének szabályozásába nem csak az tartozik bele, hogy a vizeket elvezetjük onnét, ahol túl sok van, hanem az is bele tartozik, hogy vizet viszünk oda, ahol kevés van belőle. Az Alföld öntözése, bár a tervek már az 1930-as években elkészültek, azóta is megoldatlan. Összefoglalva: Ezelőtt 1100 évvel hatalmas kiterjedésű mocsarak, lápok, szeszélyes vízjárású, nagy területeket rendszeresen elárasztó folyók fogadták a honfoglalókat. A Kárpát-medence vizei is “hont foglalóak” voltak. Ezeknek a vizeknek a mentén elsősorban azok a törzsek telepedtek meg, amelyek az őshazában is hasonló természeti viszonyok között élitek. Ezek a magyarok megtanultak harmóniában élni a vizekkel: igazodtak hozzájuk. Nem gazdálkodtak velük, hanem hasznosították őket: halásztak, vadásztak, madarásztak és gyűjtögettek, az ártereken pedig legeltettek. Még egyszerűbb, vizekbe zárt életet éltek a hatalmas kiterjedésű mocsarak, lápok lakói. Falvaik többnyire elszigeteltek voltak, életükben nagyon sok maradt a nomád elem.Műszaki és technikai szempontból primitív viszonyok között élték egyszerű életüket. Ősi szerszámaikat, módszereiket és gazdálkodási szokásaikat lényegében a XVIII. századig nem változtatták meg. Építkezési módjukban alkalmazkodtak a vizek szeszélyes járásához: vesszőből font házaikat tapasztották. Közlekedésükben ugyancsak igazodtak a vizekhez és a sártengerhez: csónakokat gyártottak, sárhajót építettek, gólyalábon jártak a faluban stb., azaz a meglévő természeti állapotokat elfogadták. Állattartásuk rideg állattartás volt. Halászatuk megőrizte ősi elemeit. Gazdag mese és mondaviláguk pedig rögzítette kemény, küzdelmes, vizekkel és nádasokkal körülzárt életüket. A magyarság nagyobb része természetesen nem függött ennyire a vad vizektől. Az ő életüket is gyakran megkeserítették azonban a medrükből kilépő, mederágyukat gyakran megváltoztató folyók. Ezeken az állapotokon igazán csak a XIX. században megkezdett átfogó vízrendezések segítettek. Deák Antal András MHT Vezetőségválasztó közgyűlés 1996. október 29-én nagy érdeklődés mellett, több mint kétszáz tag részvételével tartotta meg a Magyar Hidrológiai Társaság az 1996. évi tisztújító közgyűlést. A Társaság alapszabálya szerint ugyanazt a személyt az elnöki és főtitkári tisztségre egymás után legfeljebb kétszer lehet megválasztani. Erre tekintettel leköszönt a két cikluson keresztül, 6 éve viselt tisztségéről dr. Juhász József a Társaság elnöke és Raum László főtitkár. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter dr. Juhász Józsefnek a Magyar Hidrológiai Társaságban végzett áldozatos munkájáért Vásárhelyi díjat adományozott. A Közgyűlés megválasztotta a Társaság új tisztségviselőit: Elnök: dr. Starosolszky Ödön Alelnökök: Karászi Gáspár, dr. Szlávik Lajos Főtitkár: Főtitkárhelyettesek: Elnökség választott tagjai: Felügyelő Bizottság elnöke: alelnöke: Szőllősi Zoltán Pintér Ágnes, dr. Taxner Ernőné dr. Bérezik Árpád, dr. Szalai György, dr. Váradi József Fehér Ferenc Hrehuss György Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke: alelnöke: Gazdasági Bizottság elnöke: Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottság elnöke: főszerkesztő: szerkesztő: Litauszki István dr. Molnár László Éhn József dr. Öllős Géza dr. Vágás István Békési János Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottság elnöke: szerkesztő: Papp Ferenc dr. Vitális György Ifjúsági Tanács elnöke: titkára: Kiing István Werner János Kitüntetések Bizottságának elnöke: Környezetvédelmi Bizottság elnöke: titkára: Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága elnöke: titkára: Oktatási Bizottság elnöke: titkára: dr. Szigyártó Zoltán Varga Pál Kisgyörgy Rozália Holló Gyula Gazdag Ibolya dr. Dulovicsné dr. Dombi Mária Búzás Zsuzsa Szakértő Bizottság elnöke: titkára: Szeniorok Tanácsának elnöke: titkára: dr. Juhász Endre Nemes György Barna Aladár dr. Bartha István Tájékoztatási Bizottság elnöke: titkára: Vízügyi Történeti Bizottság elnöke: titkára: Lampl Hugó Díj Bíráló Bizottságának elnöke: dr. Bognár Győző Poroszlai Józsefné Fejér László Kaján Imre dr. Wisnovszky István KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGGÁ ALAKULT AZ ÁBKSZ. A vízügyi szolgálat szervezeteinek korszerűsítésével összhangban 1996. november 1-i hatállyal a Kormány 2220/1996. (VII.28.) kormányhatározata, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszter 21/1996. (X.4.) KHVM rendelete alapján az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet közhasznú társasággá történő átszervezése megtörtént. Az ÁBKSZ-nek a vízkárelhárítási védekezési eszközök, gépek, berendezések, felszerelések, jégtörőhajók, vízügyi távközlés védképessége fenntartása és fejlesztése a technológiák folyamatos korszerűsítésének biztosítása, a védelmi osztagok felügyelete tekintetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az ÁBKSZ-nek az előzőekben nem szereplő feladataiból eredő követelések és kötelezettségek tekintetében az ÁBKSZ kht. a jogutódja. A közhasznú társaság a miniszteri rendeletnek megfelelően gyakorlati működését megkezdte, ügyvezető igazgatója Szőllősi Zoltán lett. 11
