Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
kalmazása egyértelműen a mi tárgyalási pozíciónkat erősíthetik. Jugoszlávia Az együttműködés alapjául szolgáló Egyezményt 1955-ben fogadták el, azonban - a közismert politikai helyzet miatt - a Bizottság az utóbbi években nem tartott ülést. Mindezek ellenére a jugoszláv fél és mi magunk is az Egyezményt érvényben lévőnek tekintjük. A Bizottságnak jelenleg nincs kinevezett meghatalmazottja, a határvízi feladatok koordinálását miniszteri biztos végzi-A határvízi együttműködés legutóbbi fontos eseményei közül az árvíz- és belvízvédelmi művek több-kevesebb rendszerességgel megtartott közös szemléjét kell megemlíteni. Románia Az együttműködés jogi alapja az 1986. évi Egyezmény, melynek felújítása 1997. évben esedékes. Jelenleg ez az egyezmény felújítás a Határvízi Bizottság legfontosabb feladata. Az együttműködés szakmai alapon szervezett albizottságokban történik, ezért itt nem a vízgyűjtő-szemlélet az irányadó. Sajnálatos, hogy a határvízi együttműködés fontosabb eseményei között kell megemlíteni a rendkívüli szennyeződések kezelése érdekében többször összehívott találkozókat. Szlovákia Az együttműködés alapjául szolgáló jelenleg érvényes Egyezményt 1996- ban fogadták el és 1978-ban hirdették ki. Az Egyezménye felújításának előkészítése most van folyamatban. Problémát jelent, hogy a Helsinki Konvenció és különösen a Szófiai Konvenció szlovák fél által elfogadása jelenleg nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor a kapcsolatokat károsan befolyásoló, “bősi vita” határvízi vonatkozásainak kezelésére kialakult gyakorlatban jelentős előrelépés történt 1995-ben. Szlovénia Az együttműködés alapjául szolgáló jelenleg érvényes Egyezményt 1994- ben fogadták el és 1995-ben lépett hatályba. Az együttműködés a gyakorlati feladatok, a hagyományos vízrendezési munkák megoldását helyezi előtérbe és alapvetően vízgyűjtő szemléletű. A Helsinki vagy a Szófiai Konvencióra való hivatkozásra általában nincs szükség, de a szlovén fél ezek alkalmazásától elvileg nem zárkózott el. Ukrajna Az együttműködés alapjául szolgáló jelenleg érvényes Egyezményt 1993- ban fogadták el és 1994-ben lépet hatályba. Ez az Egyezmény három évig érvényes, felújításának előkészítése megkezdődött. Az együttműködés elsősorban vízgyűjtő-alapon működik, az ukrán fél a Helsinki Konvenciót elfogadja hivatkozási alapnak. A határvízi bizottságokban folytatott kétoldalú együttműködéseken kívül további kétoldalú együttműködést folytatunk Bajorországgal, Franciaországgal, Hollandiával, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Spanyolországgal, illetve Ukrajnával. A Duna vízgyűjtőjén való többoldalú együttműködéseket érintve meg kell jegyeznem, hogy itt is jelentős változás következett be. A korábbi KGST alapon működtetett együttműködések megszűntek, ami átmenetileg űrt okozott a Duna-ill. Tisza-völgyi együttműködésekben. Kedvező fejlemény viszont, hogy 1994. június 29-én létrejött az un. szófiai Konvenció a Duna megóvására és fenntartható használatára. Feladatként jelentkezik a többoldalú együttműködés kialakítása és működtetése a Szófiai Konvenció keretein belül. Fontos a Duna Bizottság tevékenységében való további közreműködés is, de tisztázni szükséges, hogy az 1990. utáni politikai változások után mely országok lépnek az eredeti aláíró államok helyébe. Együttműködés az Európai Unióval Az európai régióban elsődleges az Európai Unió szerveivel való együttműködés. Az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti társulási szerződés két cikke (74. Együttműködés a tudomány és technológia területén; ill. 79. Környezet) közvetlenül érinti a vízgazdálkodás területét, a 80. cikk pedig csak vízgazdálkodással foglalkozik. A társulási szerződés együttműködést ír elő az előírások, valamint a műszaki szabályozás eszközeinek harmonizálására; a kutatási-fejlesztési bázis korszerűsítésére. Az együttműködésben központi helyet foglal el a szennyezési szintek figyelemmel kisérése; a helyi, regionális és a határokon átterjedő vízszenynyezés elleni harc; a vízminőség, különösen a határokat átlépő vízfolyások minősége, azoknak a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő használata; a vízgazdálkodás javítása; ill. részével a közös tudományos és fejlesztési programokban. Mindezekre szisztematikusan fel kell készülni és a nemzetközi kapcsolatokat az EU szerveivel erősíteni ill. az egyes tagországaival bő: víteni szükséges. ______Kitűzött célok______ Az eddigi elmondottak jól érzékeltetik, hogy milyen fontosak a vízügyi nemzetközi kapcsolatok. Ezért kiemelten foglalkoztunk ezzel a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel együtt a Parlament elé kerülő Magyarország vízügyi politikájáról c. tájékoztatónkban is. Ebben a nemzetközi kapcsolatok terén kitűzött célokat a következők szerint fogalmaztuk meg. Elsőrendű célunk - mind az átmeneti szakaszban, mind a jövőben - a szomszédos országokkal folytatott vízügyi együttműködés fenntartása. Határvízi egyezményeinket - tekintettel az EGB által kidolgozott “a határvizek és nemzetközi tavak védelméről és használatáról” szóló egyezményre - a kölcsönös kompromisszumokra törekvés jegyében, a felvízi- és alvízi országok érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevételével, a vízfolyások teljes vízgyűjtőjére kiterjesztendő egységes szemlélettel mielőbb módosítani kell. Az események körét az újabban alakult önálló államokra is ki kell terjesztenünk. Érvényesíteni kell jogainkat a felvizi országokból érkező víz mennyiségi korlátozásainak és fokozatosan növekvő, előre nem jelzett vagy nem jelezhető havária-jellegű szennyeződések kivédésére, az ehhez szükséges garanciák szerződésben történő rögzítésére, és a szankciók egyértelmű megfogalmazására. Az egyezmények keretében - a felszíni vizekre kiterjedő megállapodásokon túlmenően - biztosítani kell a határokon átnyúló vízgyűjtő területek felszín alatti vízkészleteinek mennyiségi és minőségi védelmét is. Teljesítenünk kell kötelezettségeinket az alvizi országok vízgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeivel összefüggésben. Saját vízügyi tevékenységünket e kettős kötelezettségek figyelembevételével kell megszervezni. Vízügyi kapcsolatainkat a Dunamedence országaival egységes külpolitikánkkal összehangoltan szükséges kezelni. Minden körülmények között biztosítani kell a zökkenőmentes és korrekt szakmai együttműködés feltételeit. Azt kell elérnünk, hogy a Duna-medence vízgazdálkodását megalapozó vízügyi kapcsolatok a part menti országok között nem elválasztó, hanem öszszekapcsoló tényezővé váljanak. Úgy gondolom e célok meghatározása is bizonyítja, hogy a jövőben is kiemelten kívánunk foglalkozni a nemzetközi kapcsolatokkal, mert csak ezek segítségével valósíthatjuk meg a magyar vízügy előtt álló komoly feladatainkat. Dr. Hajós Béla 7
