Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
EUROWATER KUTATÁSI PROJEKT Az utóbbi évtizedben az EU tagországok vízgazdálkodási és vízügyi politikájának fejlesztésében az Európai Közösség jelentó'sége folyamatosan nőtt. Az európai harmonizált szabályozások szükségessége és az európai kezdeményezések igénye nemcsak a környezeti vagy vízvédelmi politikára korlátozódott, hanem más területekre is, mint a társadalmi minőségi gondolkodásmód kialakítása és a műszaki szabványok, vagy a társadalom szerkezetének alapján a területi fejlődés kihívásainak megoldása. Ezene a területen is megfigyelhető a befolyás növekedése. A Maastrichi Szerződéssel az Unió hatásköre kiszélesedett. Ugyanakkor azonban az európai politika minden területén jelentkező szubszidiaritás elve a határozatok egész sorát újraértékelte. A szerződés jogerőre emelkedése óta új eljárási szabályok érvényesek a szövetség és a tartományok együttműködésére EU ügyekben. Az Európai Unió vízügyi politikájának befolyásolására a szövetségi tartományok kibővített és új lehetőségekkel is rendelkeznek. Ezzel egyidőben az Európai Unión belül megváltoztak a döntési eljárások és az Európai Parlament szerepe felerősödött. A fenti körülményekre és szempontokra tekintettel öt EU tagország (Franciaország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Portugália, és Németország) 1993-ban Eurowater elnevezéssel egy átfogó kutatási projektet indított. A projektben - több mint három évi munkával - a vízgazdálkodás és a vízügyi politika következetesebb harmonizálásának, koordinálásának és integrálásának alapjait fektették le. Megfogalmazták az előkészítendő jellemzőket az ipari és környezeti politika találkozásának határán az Európai Unió jövőbeli vízügyi politikája számára. Az Eurowater a közreműködőknek kettős lehetőséget nyújtott. Egyrészt azt, hogy a fent ismertetett felfogás szerint vizsgálja az adott ország saját vízgazdálkodási szerkezetét, másrészt segít megismerni az EU partnerországok szerkezetét. A projekt keretében kétféle megközelítést alkalmaztak. Elkészítették a kutatásba bekapcsolódott öt ország mindegyikére az un. vertikális jelentéseket, vagy ország-jelentéseket, amelyek a vízgazdálkodás teljes vertikumát, kapcsolatait, társadalmi és gazdasági összefüggéseit mutatják be egyegy országban. A másik dimenzióban egy sor kiválasztott, jelenleg az európai vízügyi politikában tárgyalt témának szenteltek figyelmet az un. horizontális jelentések formájában. A vertikális jelentések Franciaország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Portugália, és Németország vízgazdálkodása intézményi keretfeltételeinek megismeréséhez nyújtanak segítséget, és ezek sajátos különlegességeit is bemutatják. A vertikális jelentések minden résztvevő EU tagország intézményi rendszerének szerkezetét átfogóan bemutatják. A jelentések ismertetik mind a jelenlegi rendszer legfontosabb erősségeit, mind a legfontosabb gyengéit és ezek alapján összefoglaló értékelést nyújtanak. így a résztvevő államok minden meghatározó szempontja rendszerezett és egységes módon íródott le. Eurowater-Projekt fő törekvése közelebb vinni a vízgazdálkodás európai intézményi kereteit a jobb megértés érdekében, beleértve az eddigi és a jövőben előrelátható fejlődési folyamatokat is. Ezen a módon feltárhatók a vízügyi politika integrációjának olyan további lehetőségei, amelyek a különböző országokban a vízügyi politika különlegességeit és történelmi viszonyait is figyelembe veszik. A legfontosabb célkitűzéseket az alábbiak szerint fogalmazták meg: • A vízgazdálkodás intézményeinek kereteinek legújabb fejlődésének jellemzése az EU öt tagállamában: Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában és Nagy-Britániában. • A különböző modellek és tényezők összemérése, amelyek ezekben az országokban a vízgazdálkodás területeivel találkoznak, valamint a legfontosabb területeken alkalmazott intézkedések és utasítások összehasonlító elemzése. • A további harmonizáció lehetőségeinek előzetes megvitatása, valamint a vízügyi politikák európai színvonalra való integrálása, a szubszidiaritási elvek figyelembevételével. • A vízgazdálkodás információs rendszereinek bemutatása az érintett 'országokban, különös hangsúllyal a határokon túlnyúló vonatkozásokra, valamint az Európai Környezeti Hivatal szerepének értékelése a vízgazdálkodási információs rendszerek harmonizálásában. • A közgazdasági eszközök bevonásának hatásossága a víz- és a környezetpolitika terén az öt tagországban. A különböző tagországok elemzése és jellemzése a különböző rendszerek szisztematikus összehasonlításának keretén belül történt. Ez az összehasonlítás 60 meghatározott kérdésen alapult, amelyek az egyes országok vízgazdálkodási rendszerének profilját jellemzik, és egyben a jelentés felépítését is meghatározzák. Az egyes tagországokról készülő jelentés fejezeti tagolásának kidolgozása, ami a vízgazdálkodás intézményeinek elemzéséhez a keretet adja, az Eurowater-Projekt központi feladata volt. A középpont-3
