Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
A Szarvasi gátőrház a Szarvas-Békésszentandrási-holtág felső végénél a Hármas-Körös balpartján keztünk az elmúlt évtizedben megismerni a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjét, s szakembereink egyre bővülő ismeretekkel rendelkeznek róla. Az elmúlt időszakban közösen értékeltük a magyar-román Kézfogások elnevezésű találkozón (1994) a Körösök vízgazdálkodását, s tanulmányoztuk a hazai vízgazdálkodásunkat befolyásoló hegyvidéki vízgyűjtő energiahasznosítását is. A hivatalos kapcsolatok szintjén is törekszünk rá, hogy az egységes vízgyűjtőszemlélet az egyezményben és a szabályzatokban érvényre jusson, mert ez lehetőséget adna arra, hogy a folyón bekövetkező minden eseményt és annak hatásait teljes körűen értékeljük. Az úgynevezett Maros-hordalékkúp vízkészletével közösen gazdálkodunk, s emiatt a felszín alatti vízkészletek tekintetében is az együttműködést szervezett és jogilag kialakított keretek között szükséges lesz szabályozni. Munkánkat jól segíti, hogy szoros és eredményes kapcsolatot tartunk a területen működő felsőoktatási intézményekkel. Különösen igaz ez a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara (Szarvas) esetében. Ezen intézmény oktatói kara számos alkalommal közreműködött tevékenységünk tudományos hátterének, illetve társadalmi bázisának megteremtésében. Egyre kiterjedtebbé válik együttműködésünk a GATE mezőtúri főiskolai karával és a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolával. Hosszú idő óta igazgatóságunk látja el a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola bázisüzemi támogatását. A társadalmi változások egyik megnyilvánulása, hogy a területi vízgazdálkodási tevékenység irányába egyre több elvárás fogalmazódik meg a társadalom részéről, és az ilyen irányú szervezettsége is jelentős. Az önkormányzatok az azonos érdekviszonyokon alapuló feladatok teljesítésére szövetségeket hoztak létre. (Közép-békési Vízvédelmi Szövetség, a Maros hordalékkúpon lévő települések Vízvédelmi Szövetsége, a Holtágaknak élni kell alapítvány, a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület és a Körös Völgyi Önkormányzatok Szövetsége.) Az önkormányzatokkal szoros a kapcsolatunk, ideértve a megyeit is. Polgármesterekkel, jegyzőkkel gyakran elemezzük a közös feladatainkat, felelősségi körünket. Aktívan működik az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság. Az összekötőkhöz szoros szakmai szálak fűznek bennünket. Számon tartjuk a védekezések során igénybe vehető kapacitásokat, a jelentős ipari és mezőgazdasági vízhasználókat. A területünkön mind az egyéni, mind a listás országgyűlési képviselők felvállalják a vízgazdálkodási gondjainkat. Minden olyan hazai kapcsolattal rendelkezünk, amely az államigazgatási és szakmai tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen. A megyében és a térségünkben működő kutatóintézetek sok segítséget adnak a szakmai kérdéseink eldöntéséhez. A Körös-vidéket gyakran tanulmányozzák külföldi szakértők. Felsorolni is nehéz azokat az intézményeket, amelyekkel alkalmanként vagy rendszeresen kapcsolatban állunk. Kiterjedt a holland kapcsolatrendszerünk, de német, osztrák szakemberek is gyakori látogatóink. A fentiekben vázolt - elsősorban szakmai és államigazgatási - kapcsolatrendszert szélesíti ki a médiákhoz fűződő viszonyunk. Az elektronikus és írott sajtó munkatársai fogékonyságot mutatnak a Körös-vidék vízgazdálkodásának mind általános, mind esetszerű bemutatására. KÖVÍZIG számokban A VÍZIG működési területe km2 4108 Öntöző főcsatornák hossza 105- ebből vízhozammérő hely db 17 A területen elhelyezkedő Tározók száma (állandó) db 10- felszín alatti 125 települések száma db 49 VÍZIG-kezelésű- hidrometeorológiai 80 A területen élő népesség száma ß 296 000 tározók térfogata m3 15 000 000 Érvényes üzemeltetési engedélyek Véderdők területe ha 988 Engedélyezett mezőgazdasági száma (1993. év végén) 1230 Árvízvédelmi vízhasználatok száma db 295 Hatósági, szakhatósági iktatási töltések hossza (I. rendű) km 340 Engedélyezett felszíni főszámok mennyisége 1211 Árvízvédelmi öblözetek területe km2 2821 vízhasználatok száma 302 Folyók hossza km 239 Engedélyezett felszín alatti vízhasználatok Sérülékeny környezetű vízbázison- ebből hajózható 131 száma 1468 lévő települések 9 Síkvidéki vízgyűjtő terület km2 4108 Kataszterezett kutak száma 4512 Vízkormányzó 203 Síkvidéki csatornák teljes hossza km 4724 Vízrajzi állomások száma 485 VÍZIG-kezelésű belvízi szivattyútelep 59 Kettős működésű csatornák hossza 510- felszíni 332 Igazgatósági dolgozók létszáma fő 550 Kvnhto-riHotok n cvnmnlr tiihróhen ■ Árvíz Fogadandó víz Üzemi, illetve tanulmányi célú állomások: Elsőrendű töltések hossza km 340.1 M-R szabályzat szerint m3/sec 17.4 Vízállásészlelő kb. db 500 Lokalizációs töltések hossza 101.0 Vízhasznosítás Csapadék és hómérő kb. 70 Gátőrjárások száma db 50 Főművi kapacitás: Talajvízszint kb. 50 Gátőrházak száma 50 Gravitációs m3/sec 29.8 Hatósági munka (1994) Töltésbe épített műtárgyak 202 Szivattyús 23.5 Elvi engedély db 25 Fővédvonalakba épített vízátvezető Összesen 53.3 Vízjogi létesítési engedély 357 műtárgyak (zsilip, szivattyútelep) 54 Vízjogi engedélyes öntözött területek művelési Kötelezések 11 Körtöltések száma (települési) 17 ágankénti megoszlása: Társulati ügyekben kiadott határozatok 15 Kőszórás hossza fin 17 120 Halastó ha 2946 Eljárást megszüntető, felfüggesztő határozat 14 Folyószabályozási művek, Legelő 799 Hatósági ellenőrzés 119 partvédő mű hossza 20 208 Rizs 5122 Szakhatósági állásfoglalás 130 Maximális áradási intenzitás cmJóra 44 Szántó 31 971 Vízi közmű Átlagos töltéskeresztszelvény m2 109 Összesen 40 838 Vízművek Töltésekbe épített Vízrajz víztermelési kapacitása m3/d 130 000 földmennyiség m 3 4UU UUO Országos törzshálózati állomások: Napi átlagos vízfogyasztás (közüzemi) 79 000 Vízrendezés Folyami vízmérceállomás db 30 Értékesített víz (közüzemi) Közcélú csatornahálózat hossza km 804.5 Vízhozam nyilvántartó állomás 9- lakossági 13 900 000 Üzemi és magán Lebegtetetthordalék-hozam-mérő állomás 4- ipari 4 000 000 csatornahálózat hossza 1500 Felszín közeli észlelő hálózat 69- intézményi 2 200 000 Önkormányzati csatornahalozat hossza 114 Hidrometeorológiai műszerkert 4 Rétegvízkészlet kb. 220 000 belvizelontest maximum, Rétegvízszint észlelő hálóza 15 Szennyvíztisztító kapacitás 50 000 nyári (1970) km~ 249.5 Napi átlagosan elvezetett Belvíztározók kapacitása m' 21 000 000 szennyvízmennyiség 38 000 12
