Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
le a közeljövő feladata. A vízbázisvédelem a nemzetközi együttműködést sem nélkülözheti, mert a Maros hordalékkúp 80 százaléka Románia területéhez tartozik. Működési területünkön 14 közüzemi csatornamű üzemel, mindegyikhez biológiai tisztítást biztosító szennyvíztelep tartozik. Ma a lakosság körülbelül 44-45 százaléka van közcsatornával ellátva, de az önkormányzatok igen sokat áldoznak erre a célra, így nem irreális a 65-70 százalékos közcsatornázottság 10 éven belüli elérése. A települések talajvízhelyzete és a vízbázis védelem szempontjai is a csatornázásfejlesztés gyorsítását sürgetik. Közüzemi víz- és csatomaműveinket a korábbi két szervezet (Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Gyulai Vízművek) helyett ma 10 szervezet üzemelteti, de továbbra is meghatározó a megyei vállalat jogutódjának, a Békés Megyei Vízművek Rt.-nek a szerepe. Működési területünkön a lakosság több mint 80 százaléka 5 ezer fő feletti népességű településeken él, közel 64 százaléka városlakó. A 49 településből 25 település 2 ezer fő feletti népességű, a lakosságnak kevesebb mint 10 százaléka él 2 ezernél kisebb lélekszámú településeken. Ez a településstruktúra önmagában is igen magas követelményeket támaszt a víziközműellátás módját és mértékét illetően. Az igazgatóság működési területén az első víziközműtársulat 1961-ben alakult meg (Szeghalmi Vízmű Társulat). Ezt követően a társulati forma előnyeit kihasználva 50 víziközmű-társulat alakítására került sor. Ennek köszönhetően minden településen megoldódott a közműves vízellátás problémája. Jelenleg az igazgatóság működési területén 11 víziközmű-társulat (1 vízmű, 10 csatornamű) működik. A problémák megoldásában továbbra is partner a Körös Vidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése, mely a víziközmű-társulatok műszaki, tervezési, pénzügyi és jogi feladatait teljeskörűen ellátja. Holtágak, zöldfolyosók és a vízgazdálkodás A Körösök szabályozásának következtében kialakult folyami holtágak ma már szinte az egyedüli letéteményesei a hajdani vízi világnak. Az 1993-ban végzett állapotfeltárás - mely a Tisza-völgyben vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból történt - a 33 darab, öt hektárnál nagyobb holtág jellemzőit rögzíti, s azt mutatja, hogy még mindig jelentős értéket képviselnek. Összességében tekintve területünkön 64 holtmedret tartunk nyilván, 948 hektár területen. Legjelentősebb a holtágak közül a Szarvas-békésszentandrási-holtág (hossza 29,2 kilométer, vízfelülete 207 hektár) - a Tiszántúl legnagyobb mentett ártéri holtága. Az 1992-ben Phare-támogatással végrehajtott fejlesztések lehetővé tették az eredeti folyásiránnyal egyező úgynevezett nagy vízkör létrejöttét. A Szarvas-békésszentandrási-holtág Szarvas város és Békésszentandrás község idegenforgalmának fő vonzereje. A Peresi-holtág (az előző holtág Hármas- Körös jobb parti párja) szintén jelentős, de vízpótlása, vízcseréje, vízminősége problematikus. Páratlan szépségű a Hármas-Körös hullámterében a Körös-völgy természetvédelmi területe, az Aranyosi- és a Borza-holtág. A holtágak hasznosítását célszerű lenne mielőbb ökológiai alapokra helyezni, hogy a jövő számára is értékek maradhassanak. A folyamatosan üzemeltetett rendszereink, az állandó vízborítás alatt álló csatornák, holtágak, kísérő zöldsávjaikkal, valamint a folyók egybefüggő hullámterei kiemelkedő fontosságú ökológiai szerepkört játszanak, mintegy zöldfolyosót alkotva. A természetvédelmi szempontból védett értékek is zömmel ezen vízterekhez kötődnek (másik jellegzetességünk a puszta). A műszaki fejlesztés eredményei Az igazgatóság tevékenységében fontosnak tartja a műszaki fejlesztési eredmények alkalmazását, de - elsősorban egykori termelő szervezeteiben - saját fejlesztésben létrehozott gyártmányokkal, berendezésekkel is rendelkezik. A belvízcsatornák fenntartására alkalmas úszó nádvágó gép sorozatban, dízelmeghajtású változata egyiptomi kooperációban készült. Az árvízvédelmi biztonság fokozását elősegítő bimembrán résfal építési technológiáját a KEVIÉP-pel együttműködve dolgoztuk ki, és üzemszerűen alkalmazzuk. Az országos vízrajzi műszerfejlesztési és egységesítesi programba bekapcsolódva, a kötélpályás vízhozammérő berendezés, vízhozammérő kocsi, érzékelős mérősúlyok, csörlők kifejlesztését végeztük el. Hatékony, halélettani szempontból kedvező hatású levegőztető berendezést gyártottunk saját fejlesztésben. Az árvízvédelmi szakágazat munkáját időjárási műholdvevő berendezés és csapadékradar üzemeltetése, a Körös- völgy i árvízvédelmi szükségtározók összehangolt működtetését pedig számítógépes üzemirányítás segíti. Az informatika fejlődését a számítástechnikai eszközök széleskörű elterjedése segítette elő. 1992- ben központi támogatással megépült a tízfelhasználós műszaki hálózat, amely azóta ötvenfelhasználósra bővült Az 1993-ban telepített VIR (Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer) még jobban kitágította lehetőségeinket. Jelenleg kialakulóban lévő, új rendszerünk a pénzügyi, gazdasági vonalat hivatott felhozni legalább a fenti színvonalra. A hírközlő rendszerünk fejlődésének fontos állomása volt az új CAPSCH telefonközpont üzembe helyezése, az utóbbi időszakban pedig a mobil telefonok alkalmazása. Életkörülmények Igazgatóságunk a kollektív szerződésben szabályozott keretekben biztosítja a dolgozók szociális ellátását. A gazdasági nehézségek miatt a dolgozói igények sajnos csökkenő kielégítése mellett is nagy gondot fordítunk az üdülési lehetőségek biztosítására. Ezt részben saját üdülőben, Pappszigeten és Szanazugban, részben igény szerinti helyen bérelt üdülőkben, illetve bel- és külföldi csereüdültetés keretében oldjuk meg. A dolgozók érdekképviseletét a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság Önálló Szakszervezete látja el, amely tagja a Vízügyi Igazgatóságok Szakszervezeti Szövetségének. A szakszervezeti szervezettség a dolgozók körében mintegy 45 százalékos. Közel 20 éve foglalkozunk az őrszemélyzet szociális helyzetének javításával, hiszen a gát- és csatomaó'rök munkája a vízügyi szolgálat alapja, helyzetük alapvetően meghatározza a szervezet ütőképességét. Az utóbbi 20 esztendőben összesen 7 gátőrjárás szűnt meg, míg a csatomaőijárások száma 8-cal csökkent. A korábban épített őrtelepek sok esetben funkcionálisan és esztétikailag nem elégítették ki a növekvő igényeket. Az elmúlt 10 év alatt 10 csatomaőrtelep épült újjá és 9 gátőrház létesült. Lehetőségünk szerint vezetékes ivóvizet, néhány esetben gázbevezetést és bekötőutat is sikerült megvalósítani. Több lelkes, sportszerető kollégánk javaslatára 1980-ban megalakult a gyulai Vízügyi Sportegyesület, amely kizárólag tömegsportszakosztályokat működtet. A szakszervezettől átvette a sportrendezvények, versenyek szervezését és támogatását, valamint a helyi és országos tömegsport megmozdulásokon képviseli igazgatóságunkat. Kiváló sportkapcsolat alakult ki a nagyváradi vízügyi igazgatósággal. Sítúra-szakosztályunk téli szlovákiai táboraiban társintézményeink dolgozói is részt vesznek. Az igazgatóság egyetlen versenysportot támogat, az uszonyos búvárúszást. Az 1994. évi világbajnokságon ragyogóan szerepelt ezüstérmes váltó tagját, Petróczky Zsombort és a klub valamennyi versenyzőjét a lehetőségekhez mérten segítjük. Területünket aktív vízi es vízügyi idegenforgalom jellemzi. A Körös-vidék - melynek jelentős részét egykor víz borította - ma ligetes hullámtereket, gazdag élővilágot, az érintetlen természetet, a háborítatlan vízparti idillt jelentheti azok számára, akik ide látogatnak. Az itt található táj- és természeti értékek, valamint vízépítészeti emlékek megőrzése érdekében jött létre 1979-ben a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület (kezelője a KÖVÍZIG), mely a Hármas-Körös 70 kilométeres szakaszát foglalja magába, s hazánk legnagyobb megyei kezelésben lévő védett területe, a Körös-vidék gazdag élővilágát ismertető Peresi Bemutatóházzal. Szakmai és társadalmi kapcsolatok A Körösök felső vízgyűjtője Románia területére esik, így rendkívüli jelentősége van annak, hogy a vízgazdálkodási döntésekhez időben megfelelő információkat lehessen kapni. Az igazgatóság nagy súlyt helyez a magyar-roman kapcsolatok alakítására, melyek mozgásterét a két fél között megkötött egyezmény és a különböző szabályzatok határolják be. A legutóbbi átszervezéseket követően az igazgatóság a Nagyváradi Vízügyi Igazgatósággal tartja a legszorosabb kapcsolatot. Megragadunk minden hivatalos és nem hivatalos fórumot arra, hogy a kapcsolatokat bővítsük, az információbázist szélesítsük. Igye-A Szarvas-Békésszentandrási-holtág látképe Szarvas város belterületén 11
