Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
Bemutatkozik a... 1 Víri Körös Vidéki igyi Igazgatóság Egy olyan igazgatóság ad önmagáról hírt, amelyik szinte minden megmérettetés esetében dobogóra kvalifikált. Ha a legkisebb területű, legalacsonyabb lakosszámú igazgatóságokat hívják eredményhirdetéshez, már önként indulunk Akkor sem ragadunk be a sorba, ha a külországtól legveszélyeztetettebb hidrológiai helyzetűeket szólítják. A leghevesebb árvizű folyókkal harcoló, a legalacsonyabb kiépítettségű védműveket birtokló, a legbelvízérzekenyebb, az ivóvíz ártalmaitól korábban legveszélyeztetettebb egészségi állapotú lakossággal szembenéző' igazgatóságok között vagyunk. Ha netán a legvízhiányosabbak és az aszálytól legtöbbet szenvedők önsajnáltatása a tét, akkor is ott a helyünk. A befogadóink vízminőség érzékenysége, s egyben a kísérő zöldsáv rekreációs adottságai kiemelkedők. Az egyelőre még üzemelő négy duzzasztónk hatására nyáron a Körösök egy folyó formájú tórendszerré alakulnak. Nálunk a legmagasabb a szivattyús kiépítettség. Persze akkor is dobogóra akarunk állni, ha a legjobb vízügyi focistákat szóh'tják. A múlt Széchenyi 1845 októberében Szolnokon a Békés megyei notabilitásoknak javasolta a vízbajok társulati úton történő megoldását, miután a központi pénzalapok a feladatvállalástól elzárkóztak. Gróf Károlyi György főispán - a Vásárhelyi nevével fémjelzett Ttsza-völgyi Társulat későbbi elnöke - és báró Wenckheim Béla, a Körös vidék vízszabályozásának nagy politikusa - mellékesen 1875-ben miniszterelnök - még az év decemberében Gyulán létrehozták a Körös Szabályozási Társulatot. Ami példa nélkül állt e korban, egy szervezetbe tudták tömöríteni a községek, a jobbágyság, a nagy- és a középbirtokosok érdekeit rendi, nemzetiségi, vallási hovatartozás nélkül. Ez a demokrácia is az egyik büszkeségünk. Huszár Mátyásék tevékenységétől a XXI. század hajnaláig lassan 200 évet ível át az a vízgazdálkodás, ami mindig ezen a Békés megyei földön élőkért dolgozott. Mindez hivatástudattal tölti el a mai vízügyeseket. A szervezetünk felépítése, hatósági tevékenységünk A Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóságra csaknem másfél évtizede hatnak olyan gazdasági és adminisztratív kényszerek, amelyek folyamatosan szétfeszítették a vízügyi igazgatósági szervezeti rendről vallott, hagyományosnak mondható felfogásunkat és magukat e szervezeti kereteket is. Az ezt meghatározó körülmények közül mindenképpen legfontosabb a térség viszonylagos gazdasági elmaradottsága és a gazdaság tőkeszegény volta. Az adminisztratív kényszereket pedig a költségvetési szervek korábbi viszonylagos védettségét fokozatosan megszüntető pénzügyi és adópolitika, valamint a finanszírozási rendszer változása jelentették. Mindezen körülmények összhatásaként az igazgatóság az 1980-as évek elejétől fokozatosan változtatni kényszerült az alapfeladatokkal és az alapfeladatokat segítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos gyakorlatán, valamint az igazgatóság szervezeti és működési rendjén is. A központi egységek tekintetében 1983-ban alakítottuk ki a las megszakítással máig érvényes szervezeti rendet, amikor a korábban önálló osztályként működő vízrendezési, vízhasznosítási és társulati egységeket összevontuk, és ezzel az alapfeladatok területén öt központi egység jött létre, az alapfeladatok egyes szakterületeinek lehető legnagyobb szervezeti koncentrációjával. A területi egységek szervezetfejlesztése két szálon futott. Egyrészt - a központi törekvésekkel összhangban - létrehoztuk és az 1990-es évek elejére fokozatosan megerősítettük a Műszaki Biztonsági Szolgálatot, amely ma a védelmi biztonság talán legfontosabb letéteményese. Másrészt 1987-ben a szakaszmérnökségek számának csökkentésével és a termelési-vállalkozási tevékenységeknek a szakaszmérnökségekről történő leválasztásával kialakítottuk a tiszta profilú szakaszmérnökségeket, amelyek azóta csak az alapfeladatok ellátásával foglalkoznak. Az igazgatóság kezelésében lévő vizek, vízi létesítmények kezelését és üzemeltetését tehát a gyulai, szarvasi és szeghalmi szakaszmérnökség végzi. A termelési-vállalkozási tevékenységnek a szakaszmérnökségekről történő leválasztása (1987) után a vállalkozási tevékenységet előbb egy igazgatóságon belüli nagy szervezetbe (Építési Üzem) vontuk össze, majd annak belső egységeiből több kisebb, versenyképesebb termelőegységet hoztunk létre, amelyek azután 1994-ben bázisai lettek az alapfeladatot segítő egyszemélyes kft.-knek. 1991-ben megszüntettük a termelési igazgatóhelyettesi munkakört is. A kft.-k megalapítása (1994. július 1.) óta az igazgatóságnak fő profilú termelő-vállalkozó egysége nincs. A kormány határozatában fog-A KOROS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI FELEPITESE 1995. , 1 HATGAtÓiltrlllEI, Y>J dÁRVfoftlELHI ÍS KXYtlsZABО I-IvizBfHOmsi ss vgmszxTTl-jvÍ7SNo)AlB3tÁSl QSZlÁLY 1 HvizikOzhO osztály I HATÓSÁGI OSZTÁtY I 4 SZARVASI g>mSZ*RMä'tttG~| HSZffiltALn SZAKASZfWfASEG I -|<ITUL Al SZAKASZI^RliqiSZÄ I |r6szam biztonság szolsáaatI |GAZDASÁ6I IGAZGATÓM | I GAZDASÁSI tlSZTÁlY I IGAZGATÁSI OSZIÁLY [ I Wf 0ЯИАТ1КД1 OSZTÁLY fltCYSZZhAlYSSAIt.Y I I BIZTONSÁGI SZEM Kft I G'JLAi ÉPÍTŐ iPAHI BSZOAG KfTj I GYGLAJ vsjwsi rzuvizc Noi1 I NYITOTT Kfi-П nuSZAAI IROOA Kft. □ I HYUROTtL HIRKOmSIKH 7 A Gyula, Városház и. 26. alatti KÖVIZIG székház
