Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / Önkormányzati Különszám 1
szükséges erősíteni. Cél a százévenként egyszer előforduló jégmentes árvizek ellen biztonságot nyújtó kiépítés. A kiépítés sorrendjét a védett települések lélekszáma, illetve az ott található nemzeti vagyon értéke határozza meg. A közeljövő feladata a több mint félezer helyen feltárt védképesség-csökkenés felszámolása, a keresztező műtárgyak rekonstrukciója. A belvízkárok csökkentése érdekében a belvizek legkisebb károkozás melletti tározását kell előnyben részesíteni. Kiemelt feladat a belvízrendszerek csatornáinak, szivattyútelepeinek, műtárgyainak felújítása. A folyók és patakok szabályozását elsősorban ott kell megvalósítani, ahol az élet- és vagyonbiztonság, és az egyéb létesítmények megóvása (közlekedési útvonalak, vízkivételi művek, árvízvédelmi töltések, hajóút biztosítása) azt feltétlenül indokolja. A tószabályozás feladatait elsősorban a vízminőség-védelem szempontjai szerint kell rangsorolni. Támogatni kell a holtágak rendezésének ügyét, és a tulajdonviszonyok változására is figyelemmel szükséges megoldani a bányatavak rendezett hasznosításának szabályozását. A mezó'gazdasági vízszolgáltatás feladata a kizárólagos állami tulajdonban maradó vízátvezető és kettős működésű (öntözést és belvízvédelmet egyaránt szolgáló) rendszerek üzemeltetése, fenntartása és igény szerinti fejlesztése. A korlátozott vízhasználatok, valamint a víz értékének várható növekedése következtében különösen fontos a többcélú igénybevételből származó feladatok összehangolása, a meglévő rendszerek kapacitásának kihasználása, a vízveszteségek csökkentése, az üzemeltetés fejlesztése. A piacgazdaságra való átállás során az új tulajdoni és érdekeltségi viszonyokra alapozva újra kell szabályozni a vízkárelhárítási feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységi, felelősségi és teherviselési kötelezettségeket:- folyamatosan növelni kell a nem állami felelősségi körbe, elsősorban a társulatokhoz tartozó védekezési tevékenység súlyát úgy, hogy az ezzel öszszefüggő szakirányítási teendők állami felelősségű feladatok maradjanak; — az állami védekezési feladatoknál - tekintettel a jelentősen lecsökkent védekező állományra és eszközkészletre - szorosabbá kell tenni az állami vízügyi igazgatási szervezet (a továbbiakban vízügyi igazgatási szervezet) területi szervei közötti együttműködést;- el kell érni, hogy az állam a vízügyi igazgatási szervezettel csak az árvízvédelmi fővonalakon és a belvízi főcsatornákon lásson el védekezési feladatot;- a védekezésre való felkészülésnél (fejlesztés és fenntartás) a tudatos társadalmi kockázatvállalásra, a megelőzésre, a jogi és műszaki szabályozottságra, az összehangolt feladatmegosztásra kell törekedni. A tényleges védekezésnél azonban az államnak kell vállalnia a felelősséget azért, hogy a döntéshozatal alapja mindig a nagyobb nemzetgazdasági kár elhárítása legyen;- az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egyéb, ugyancsak állami feladatokat ellátó szervezetek védekezésre felszabadítható kapacitásának bevonására, a védekezési feladatok tárcaközi, illetve kormányzati-önkormányzati megosztására. Nemzetközi kapcsolatok terén kitűzött célok Elsőrendű célunk - mind az átmeneti szakaszban, mind a jövőben - a szomszédos országokkal folytatott vízügyi együttműködés fenntartása. Határvízi egyezményeinket - tekintettel az EGB által kidolgozott a határvizek és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezményre - a kölcsönös kompromisszumokra törekvés jegyében, a felvízi és alvízi országok érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevételével, a vízfolyások teljes vízgyűjtőjére kiterjesztendő egységes szemlélettel mielőbb módosítani kell. Az egyezmények körét az újonnan alakult önálló államokra is ki kell terjesztenünk. Érvényesíteni kell jogainkat a fel vízi országokból érkező víz mennyiségi korlátozásainak és fokozatosan növekvő, előre nem jelzett vagy nem jelezhető havária jellegű szennyeződések kivédésére, az ehhez szükséges garanciák szerződésben történő rögzítésére és a szankciók egyértelmű megfogalmazására. Az egyezmények keretében - a felszíni vizekre kiterjedő megállapodásokon túlmenően - biztosítani kell a határokon átnyúló vízgyűjtő területek felszín m alatti vízkészleteinek mennyiségi és minőségi védelmét is. Teljesítenünk kell kötelezettségeinket az alvízi országok vízgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeivel összefüggésben. Saját vízügyi tevékenységünket e kettős kötelezettségek figyelembevételével kell megszervezni. Vízügyi kapcsolatainkat a Duna-medence országaival egységes külpolitikánkkal összehangoltan szükséges kezelni. Minden körülmények között biztosítani kell a zökkenőmentes és korrekt szakmai együttműködés feltételeit! Azt kell elérnünk, hogy a Duna-medence vízgazdálkodását megalapozó vízügyi kapcsolatok a part menti országok között ne elválasztó, hanem összekapcsoló tényezővé váljanak. 9
