Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1995-12-01 / 12. szám

A vízügy és a _____közvélemény_____ A közüzemi vízellátásban érdekelt szervezetekről a közvéleményben meg­levő megítélést sajnálatosan néhány dolog alapvetően befolyásolja. A mai magyar társadalomban a 80-as évtized második felében, mesterségesen erős “vízügyellenes” légkört alakítottak ki. Bős-Nagymaros címén a környe­zetkárosítástól a gazdasági gondokig sok mindenért tették felelőssé a vízügyi szer­vezetet. E magatartás bő teret kapott a sajtóban és ezért a lakosságban kialakult magatartás a vízügyi szervezetek felé nem sugároz rokonszenvet. (A “vízü­gyes” kifejezés hazánkban gyűjtőfoga­lom, amely valamennyi vízzel foglal­kozó személyt és szervezetet magában foglal.) A vízügyi szervezetek számára nem kedvező légkörben indult meg a gaz­dasági élet átalakítása, az állami támo­gatások csökkenése és az árak emelkedé­se. Sajnálatos módon a víz ára a korábbi, gyakorlatilag névlegesnek tekinthető összegről annak sokszorosára emelke­dett. (1988.: 3,6 Ft/m3; 1995.: 79+52=130 Ft/m3 DRV-ár.) Itt utalni kell arra a tényre, hogy 1988-ig az állami támogatások mértéke mintegy 86 szá­zalékot jelentett a díjakban. A közvélemény a korábbi ár irreálisan alacsony értékéhez viszonyít. Vitathatat­lan, hogy figyelembe véve a reálkerese­tek stagnáló vagy inkább csökkenő értékét, a munkanélküliek arányát (és a nyugdíjak összegét), az emelkedő vízdí­jak kifizetése komoly terhet jelent. Az emelkedő költségekért a lakosság a szolgáltató vállalatokat teszi felelőssé. A két jelentős téma mellett megemlít­hető még egy kérdéscsoport is. Ez pedig a települések belterületén lévő vízelosztó rendszerek tulajdoni kérdése. Az ön­­kormányzatok részéről jelenleg is rende­zetlennek tartott kérdés, a tulajdonból való részesedés problémája. A települé­sek különböző utakon szeretnék a kérdést megoldani. A tulajdoni kérdések megnyugtató rendezéséig az esetenkénti heves indulatokat nehéz lecsillapítani. A vízművek üzemeltetői végső soron vét­lenek a tulajdoni kérdések esetenkénti nem teljesen tisztázott ügyeiben. Itt legfeljebb csak azt lehet megemlíte­ni, hogy a megváltozott körülmények és viszonyok másfajta kapcsolatot igényel­nek üzemeltető és fogyasztó között. A felsorolt okok miatt, de egyéb té­nyezők miatt sem alakult ki megfelelő fogyasztó-szolgáltató kapcsolat a vízműveket üzemeltetők és a lakosság között. Úgy gondolom, a kedvezőbb kapcsolat kialakítása igényli a nyitottsá­got, ugyanakkor az önkormányzatok fe­lelős közreműködését is. A vezérigazgató válaszol Szántó Imre vezérigazgató a közönség­­kapcsolatra vonatkozó néhány kérdésre a következő válaszokat adta:- Hogyan ítéli meg a lakosság és a DRV Rt. kapcsolatát?- A kérdésre nagyon egyszerű választ adhatnék, mondván, hogy kapcsolatunk nem felhőtlen. Okai sokrétűek, ezek közül a legjellemzőbbek:- A már korábban említett díjemel­kedés nem igazán használt a nép­szerűségünknek. Ami furcsa, hogy e nélkülözhetetlen lételem és az ezt előállító, szolgáltató vállalat kerül lép­­ten-nyomon a támadások kereszttüzébe. Ráadásul egy jelentős fogyasztói réteg “tüntetőén” nem fizet a már általa igény­be vett szolgáltatásért. A tartozások befi­zetése érdekében a társaság csak a ren­delkezésére álló törvényi eszköztárát használhatja, amit a fogyasztó általában barátságtalan lépésként értékel. Ez a szolgáltatás, ahol a nap minden órájában elegendő mennyiségben és minőségben jelen kell lennünk az álta­lunk ellátott településeken. Sajnos az már kevésbé érdekli a fogyasztót, hogy például 1 m3 ivóvíz előállítása és a kelet­kezett szennyvíz ártalmatlanítása mibe kerül, s hányán dolgoznak azért, hogy az ellátás zavartalan legyen. Evek óta azon fáradozunk, hogy e stratégiai fontosságú tevékenység megfelelő nyilvánosságot kapjon. Nyitott napokat, szakmai talál­kozókat szervezünk a lakosság számára, egyre gyakrabban vagyunk jelen a médi­umokban, a települések fórumain. Az ér­deklődés mérsékelt. Talán azok a kez­deményezéseink sikeresek, amit az ifjúság körében végzünk, hiszen belőlük előbb-utóbb felnőttek lesznek.- Most arra készülünk, hogy a közvet­len fogyasztói kapcsolatban érdekelt dolgozóinkat (ügyfélszolgálati mun­katársak, díjbeszedők, üzemvezetők stb.) folyamatosan felkészítsük az egyre nélkülözhetetlenebb párbeszédre a fo­gyasztókkal. Tudjuk, hogy nem dolgo­zunk hiba nélkül, hogy a hangnem időnként kifogásolható, de türelmes fel­készüléssel valódi szolgáltatói maga­tartásra akarunk berendezkedni.- Milyen a DRV Rt. és a működési területén lévő önkormányzatok kap­csolata?- Azt hiszem, ékesen bizonyítja kap­csolatépítő szándékunkat az önkormány­zatokkal a szeptember 27-28-án Siófo­kon tartott konferencia. Erre 170 ví­­ziközmű-tulajdonos, valamint 145 álla­mi tulajdonú közművekről ellátott te­lepülés önkormányzati vezetőinek részvételét biztosítottuk. Az első ilyen rendezvényünk volt, ahol őszintén mondhatom, rendkívül konstruktív légkörben tanácskoztunk. Természete­sen rendszeres, mondhatni napi kapcso­lat külön-külön eddig is jellemző volt, de a cselekvési egység, a tapasztalatcsere e fómmokon formálódik. Azt sem rejtem véka alá, hogy vannak vitáink, hiszen mint kiderült, a vonatkozó törvények és rendeletek a fejlesztési lehetőségek, az üzemeltető törekvései, nem mindig esnek egybe az önkormányzati érdekek­kel. Azt azért nyugodtan rögzíthetem, hogy az ellátási felelősség mindkét olda­lon tapasztalható. Mindezeken túl a kapcsolatot legalább az a tény minősíti, hogy 170 saját tulaj­donnal rendelkező önkormányzat önként vállalta, hogy társaságunkkal hosszú távú (10-15 éves) szerződést kössön művei üzemeltetésére.- A települések lakói, a fogyasztók legalább vázlatosan ismerik-e a te­13

Next

/
Thumbnails
Contents