Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-12-01 / 12. szám
A vízügy és a _____közvélemény_____ A közüzemi vízellátásban érdekelt szervezetekről a közvéleményben meglevő megítélést sajnálatosan néhány dolog alapvetően befolyásolja. A mai magyar társadalomban a 80-as évtized második felében, mesterségesen erős “vízügyellenes” légkört alakítottak ki. Bős-Nagymaros címén a környezetkárosítástól a gazdasági gondokig sok mindenért tették felelőssé a vízügyi szervezetet. E magatartás bő teret kapott a sajtóban és ezért a lakosságban kialakult magatartás a vízügyi szervezetek felé nem sugároz rokonszenvet. (A “vízügyes” kifejezés hazánkban gyűjtőfogalom, amely valamennyi vízzel foglalkozó személyt és szervezetet magában foglal.) A vízügyi szervezetek számára nem kedvező légkörben indult meg a gazdasági élet átalakítása, az állami támogatások csökkenése és az árak emelkedése. Sajnálatos módon a víz ára a korábbi, gyakorlatilag névlegesnek tekinthető összegről annak sokszorosára emelkedett. (1988.: 3,6 Ft/m3; 1995.: 79+52=130 Ft/m3 DRV-ár.) Itt utalni kell arra a tényre, hogy 1988-ig az állami támogatások mértéke mintegy 86 százalékot jelentett a díjakban. A közvélemény a korábbi ár irreálisan alacsony értékéhez viszonyít. Vitathatatlan, hogy figyelembe véve a reálkeresetek stagnáló vagy inkább csökkenő értékét, a munkanélküliek arányát (és a nyugdíjak összegét), az emelkedő vízdíjak kifizetése komoly terhet jelent. Az emelkedő költségekért a lakosság a szolgáltató vállalatokat teszi felelőssé. A két jelentős téma mellett megemlíthető még egy kérdéscsoport is. Ez pedig a települések belterületén lévő vízelosztó rendszerek tulajdoni kérdése. Az önkormányzatok részéről jelenleg is rendezetlennek tartott kérdés, a tulajdonból való részesedés problémája. A települések különböző utakon szeretnék a kérdést megoldani. A tulajdoni kérdések megnyugtató rendezéséig az esetenkénti heves indulatokat nehéz lecsillapítani. A vízművek üzemeltetői végső soron vétlenek a tulajdoni kérdések esetenkénti nem teljesen tisztázott ügyeiben. Itt legfeljebb csak azt lehet megemlíteni, hogy a megváltozott körülmények és viszonyok másfajta kapcsolatot igényelnek üzemeltető és fogyasztó között. A felsorolt okok miatt, de egyéb tényezők miatt sem alakult ki megfelelő fogyasztó-szolgáltató kapcsolat a vízműveket üzemeltetők és a lakosság között. Úgy gondolom, a kedvezőbb kapcsolat kialakítása igényli a nyitottságot, ugyanakkor az önkormányzatok felelős közreműködését is. A vezérigazgató válaszol Szántó Imre vezérigazgató a közönségkapcsolatra vonatkozó néhány kérdésre a következő válaszokat adta:- Hogyan ítéli meg a lakosság és a DRV Rt. kapcsolatát?- A kérdésre nagyon egyszerű választ adhatnék, mondván, hogy kapcsolatunk nem felhőtlen. Okai sokrétűek, ezek közül a legjellemzőbbek:- A már korábban említett díjemelkedés nem igazán használt a népszerűségünknek. Ami furcsa, hogy e nélkülözhetetlen lételem és az ezt előállító, szolgáltató vállalat kerül lépten-nyomon a támadások kereszttüzébe. Ráadásul egy jelentős fogyasztói réteg “tüntetőén” nem fizet a már általa igénybe vett szolgáltatásért. A tartozások befizetése érdekében a társaság csak a rendelkezésére álló törvényi eszköztárát használhatja, amit a fogyasztó általában barátságtalan lépésként értékel. Ez a szolgáltatás, ahol a nap minden órájában elegendő mennyiségben és minőségben jelen kell lennünk az általunk ellátott településeken. Sajnos az már kevésbé érdekli a fogyasztót, hogy például 1 m3 ivóvíz előállítása és a keletkezett szennyvíz ártalmatlanítása mibe kerül, s hányán dolgoznak azért, hogy az ellátás zavartalan legyen. Evek óta azon fáradozunk, hogy e stratégiai fontosságú tevékenység megfelelő nyilvánosságot kapjon. Nyitott napokat, szakmai találkozókat szervezünk a lakosság számára, egyre gyakrabban vagyunk jelen a médiumokban, a települések fórumain. Az érdeklődés mérsékelt. Talán azok a kezdeményezéseink sikeresek, amit az ifjúság körében végzünk, hiszen belőlük előbb-utóbb felnőttek lesznek.- Most arra készülünk, hogy a közvetlen fogyasztói kapcsolatban érdekelt dolgozóinkat (ügyfélszolgálati munkatársak, díjbeszedők, üzemvezetők stb.) folyamatosan felkészítsük az egyre nélkülözhetetlenebb párbeszédre a fogyasztókkal. Tudjuk, hogy nem dolgozunk hiba nélkül, hogy a hangnem időnként kifogásolható, de türelmes felkészüléssel valódi szolgáltatói magatartásra akarunk berendezkedni.- Milyen a DRV Rt. és a működési területén lévő önkormányzatok kapcsolata?- Azt hiszem, ékesen bizonyítja kapcsolatépítő szándékunkat az önkormányzatokkal a szeptember 27-28-án Siófokon tartott konferencia. Erre 170 víziközmű-tulajdonos, valamint 145 állami tulajdonú közművekről ellátott település önkormányzati vezetőinek részvételét biztosítottuk. Az első ilyen rendezvényünk volt, ahol őszintén mondhatom, rendkívül konstruktív légkörben tanácskoztunk. Természetesen rendszeres, mondhatni napi kapcsolat külön-külön eddig is jellemző volt, de a cselekvési egység, a tapasztalatcsere e fómmokon formálódik. Azt sem rejtem véka alá, hogy vannak vitáink, hiszen mint kiderült, a vonatkozó törvények és rendeletek a fejlesztési lehetőségek, az üzemeltető törekvései, nem mindig esnek egybe az önkormányzati érdekekkel. Azt azért nyugodtan rögzíthetem, hogy az ellátási felelősség mindkét oldalon tapasztalható. Mindezeken túl a kapcsolatot legalább az a tény minősíti, hogy 170 saját tulajdonnal rendelkező önkormányzat önként vállalta, hogy társaságunkkal hosszú távú (10-15 éves) szerződést kössön művei üzemeltetésére.- A települések lakói, a fogyasztók legalább vázlatosan ismerik-e a te13
